Belföld

Új kutat akartak fúrni Debrecenben, ám az engedélyztetési eljárást megszüntették

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Helyreigazítás

Cikkünkben arról írunk, hogy új kút engedélyeztetési eljárása zajlik, ám cikkünk megjelenése után a Debreceni Önkormányzat tudatta, a Debreceni Vízmű Zrt. a kialakult gyakorlatnak megfelelően nem ad ilyen esetben hozzájáruló nyilatkozatot. Az önkormányzat leszögezte: a kérelmet a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelem elutasította, így nem létesül új kút az ipari parkban. Az önkormányzat által közölt infomációnak megfelelően módosítottuk a cikk címét.

Senki sem veszélyezteti a vízvagyont – állította februárban a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, amikor az ellenzék arról beszélt, hogy az elektromobilitási ipar legszennyezőbb ága telepedik le lépésről lépésre az országban, minek nyomán a vízkészletet is megcsapolják majd. A vízvagyon kérdése azonban Debrecen esetében a miniszterelnök állítása ellenére is igen akut problémaként vetődik fel. A 200 ezres nagyvárosban és az agglomerációs övezetében nincsenek számottevő folyók, ezért a nyári aszályok miatt sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miként biztosítják az ellátást a hamarosan beinduló, nagy vízigényű cégek számára.

Eddig leginkább a 3000 milliárd forintos beruházással érkező kínai CATL (Contemporary Amperex Technology) volt a fő kérdés, mert korábban egy vízvezeték-építéshez készült tanulmányban azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A tanulmányt februárban átírták, és ma már azt állítják, hogy a CATL-gyár vízigénye nagyságrendekkel kisebb lesz, és annak nagy részét is úgynevezett szürkevízből, azaz nem teljesen megtisztított szennyvízből fedeznék.

A 24.hu információi szerint a takarékos ígéretek ellenére az elmúlt hetekben

elindult egy mélyfúrású kút engedélyeztetési folyamata a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Ezt a Déli Ipari Parkban, a CATL akkumulátorgyár szomszédságában létesítenék. 

Varga Jennifer / 24.hu A debreceni akkumulátorgyár építkezése 2023. január 24-én.

A vízvédelmi hatósági szerepkört is betöltő katasztrófavédelem honlapján megtalálható hirdetmény szerint az EB Hungary Invest Kft. kért létesítési engedélyt egy területre, és a 0499/28 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett mélyfúrású kút vízjogi létesítési
engedélyezéséről június végén döntött is a vármegyei igazgatóság.  (A területen nemcsak kútfúrást terveznek, csatlakozási pontot épít ki a földgázellátáshoz a felcsúti multimilliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Tigáz Zrt., derül ki egy közbeszerzési tájékoztatóból.) Bár a hirdetmény nem szól a Debrecen melletti mélyebb talajrétegekben található vízkészlet megcsapolásának céljáról, a tervezett kút elhelyezkedése nagyon megkönnyítené az ipari parkba települő akkumulátoros cégek vízellátását, és a fogyasztás is – részben mindenképp – függetlenedhetne a városi vízműrendszerétől.

Ám nem ez lesz az egyetlen új kút a Debrecen környéki vízbázison, a hatósági honlapon július elején közzétettek egy másik hirdetményt is, amely az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben épülő BMW gyár számára indította el az engedélyeztetési folyamatot két kút gépészetének és felsőrészeinek kiépítésére. A BMW sokkal előrébb tart, már két éve megkapta a katasztrófavédelem hozzájárulását a kutak fúrásához.

Kérdéseinkkel kerestük a BMW-t és az EB Hungary Invest Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amint válaszolnak, frissítünk.

Frissítés

Noha az érintett cég kérdésünkre nem válaszolt, a debreceni önkormányzat cikkünk megjelenése után azt is tudatta, hogy a BMW két, már meglévő monitoring (azaz a talajvíz védelmét kontrolláló) kút felújítására kértek engedélyt, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi követelményeknek minden tekintetben ellenőrzött formában megfeleljen az engedélyt kérő.

Ami a Déli Ipari Parkot illeti, a betelepülő termelő üzemek várható vízfelhasználása a jelenleg tervezett formában jelentős vízellátási problémákat generálhat – erre jutott egy 2023 júniusában készült szakértői anyag, amely azt vizsgálta, hogy a Debrecenbe települő 3 akkumulátorgyár együttesen milyen környezeti hatást okoz az engedélyezési dokumentációk és a kiadott környezetvédelmi engedélyek adatai alapján. A három cég:

  • a kínai CATL, pontosabban a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft., amely három ütemben tervez komplex akkumulátorgyárat,
  • a dél-koreai Ecopro Global Hungary Zrt. akkumulátor-katódanyag gyártó üzem
  • és a kínai Semcorp Hungary Kft.  szeparátorfólia-gyártó.

A DEVÍZ 2021 év eleji adatai alapján Debrecen átlagos napi vízigénye 40–60 ezer köbméter, a három felszín alatti vízbázis (kutak) kapacitása ennél valamivel több, 70 ezer köbméter/nap. A keleti főcsatornából további (tartalék) felszíni vizek érkeznek, ez a város jelenlegi vízigényének mintegy 30 százalékát fedezi, így az összes rendelkezésre álló vízkészlet durván napi 90 ezer köbméter.

Azzal számolnak, hogy a Déli Ipari Parkba települt vállalkozások együttes vízfogyasztása átlagosan napi 24 ezer köbméter lesz. A CATL vízfelhasználását részben tisztított szennyvízzel („szürkevíz”) tervezik kielégíteni, ennek aránya a teljes vízhasználaton belül legalább 70 százalék lehet. A szakértői anyag szerint azonban nem tisztázott a gyártás során felhasznált felszín alatti víz (ivóvíz) mennyisége, erről ellentmondó információk találhatók az engedélyezési dokumentációban.

Ha azonban a 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztást és a 24 ezres ipari fogyasztást vesszük figyelembe, az erősen megközelíti az összes rendelkezésre álló vízkészletet. Vagyis a debreceni vízműtelep fejlesztése elengedhetetlen, és új mélyfúrású kút létesítése is javasolt – állapították meg a szakértők.

A rendelkezésre álló engedélyezési dokumentumokból az olvasható ki, hogy egy kisebb akkumulátor- vagy katódaktívanyag-gyár (mint amilyen például az Ecopro Zrt.) technológiai vízigénye is napi több ezer köbméter. Ráadásul a gyártáshoz általában kiváló minőségű ivóvíz felhasználása történik.

A megnövekedett ipari vízigény kielégítésére új kút/kutak fúrása azonban nem kockázatmentes. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan telepítési helyszín jöhet szóba, ahol a felszín alatti vízbázisok „mennyiségi szempontú érzékenysége” alacsony, ellenkező esetben a megnövekedő felszín alatti vízkivétel visszafordíthatatlan káros környezeti folyamatokat indíthat el. A felszín alatti vízkészletek csökkenése veszélyezteti a lakossági vízellátást, a mezőgazdasági vízfelhasználást, és felerősítheti a lokális klímaváltozási problémákat.

Varga Jennifer / 24.hu Debrecen BMW gyár 2023. január 24-én.

A Debrecent jelenleg ellátó mélyfúrású kutak északra és keletre vannak tájolva, az egyetlen felszíni vízkivétel is északnyugaton csatlakozik a városi hálózatba. A rendszerbe érkező ivóvíz kedvezőtlenül helyezkedik el a Déli Ipari Parkra nézve. Felmerült új, déli tájolású, mélyfúrású kutak létesítése, ám az hidrogeológiai okokból nem lehetséges, mivel az utánpótlás északról érkezik, és a köztes szakaszon több szennyezett terület is található – írják a szakértői anyagban.

Végeredményben arra jutottak, hogy az ipari parkba települő befektetők vízellátása alapvető infrastrukturális fejlesztést igényel, a debreceni vízműtelepek fejlesztésére, valamint új mélyfúrású kutak létesíthetőségére átfogó terv készítését javasolták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik