A Szabad Európa elemzésében egy alapos Lázár János portré és NER-jellemzés mellett arra kereste a választ, mit jelent a demokrácia, a jogállamiság szempontjából a miniszter kijelentése, hogy Márki-Zayt Péter újraválasztásával a hódmezővásárhelyiek lemondhatnak minden kormányzati támogatásról.
A portál több jogászt is kérdezett arról, a rosszul szavazók megbüntetését kilátásba helyező fideszes képviselő megbüntethető-e, van-e egyáltalán ezzel a helyzettel dolga a magyar jognak.
Bencze Mátyás volt büntetőbíró, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint büntetőjogi alapon szóba jöhetne négy bűncselekmény (zsarolás, hivatali visszaélés, kényszerítés, választás rendje elleni bűncselekmény), ám Lázár János fenyegetése esetében, noha az politikailag egy határ átlépése, „óriási botrány” volt, gyakorlatilag vélhetően mindegyik kiesne, az ügyészségen át el sem jutna bíróságig. Az eddigi gyakorlat alapján a bírók sem fognak beleszólni a választási kampányba, nem mondják meg, melyik kijelentés már bűncselekmény, inkább kiszélesítik a szólásszabadság határait – tette hozzá Bencze Mátyás.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint az Egyenlő bánásmódról szóló törvény, a diszkrimináció tilalma alapján lehetne büntetni a miniszter szavait, felvetődhet a zaklatás, ami az érintett védett tulajdonságával függ össze, amely alapján tilos diszkriminálni. Védett tulajdonság ugyanis a politikai vélemény is. A zaklatás egy korábbi ügyük alapján akár meg is állhatna.
Kadlót Erzsébet ügyvéd, egyetemi docens, korábbi bíró írásban azt válaszolta, hogy a lázári kijelentés
nyomásgyakorlás, fenyegetés, politikai erőszak, de nem megy tovább a választási kampányban megszokott nagyon durva megnyilvánulásoknál. Mindaddig, amíg nincs ennek megfogható jogi következménye, például egy törvény, rendelet, amibe beleírják, hogy Vásárhely nem is pályázhat bizonyos támogatásokra, addig ez nem tartozik a jog asztalára.
Kádár András Kristóf szerint ehhez még hozzátette, ez egy durva, a választások, a politikai véleménynyilvánítás befolyásolására alkalmas fenyegetés, függetlenül attól, van-e konkrét jogi szabály, amely szankcionálhatóvá teszi, ami nyilvánvalóan jogállamisági probléma.
