A túlnyomó többség hallott a tanárok és diákok tiltakozó akcióiról, a népesség háromnegyede nagyjából tisztában van azok céljaival is – derül ki az IDEA Intézet felméréséből.
A rendkívül magas ismertség a viszonylag erőteljes médiafigyelem mellett annak is köszönhető, hogy a felnőttek fele valamilyen formában érintett a középiskolai oktatás ügyében, azaz szűkebb családjában vannak olyanok, akik középiskolai tanulók vagy tanárok. A népesség tagjai általában úgy látják, hogy a középiskolai tanár szakmának magas a társadalmi hasznossága, ugyanakkor az elérhető kereset mértéke ezzel egyáltalán nincsen összhangban.
Az utóbbi hónapokban változó intenzitással, de folyamatosan zajlanak a tanárok és a diákok egyes csoportjainak megmozdulásai, amelyeken a résztvevők az oktatási rendszer helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A felnőtt népesség túlnyomó többsége hallott is a tanárok és diákok akcióiról: június elejére a felnőttek háromnegyede nagyjából tisztában volt azzal, hogy a tiltakozó tanároknak és diákoknak milyen problémái, követelései vannak, míg további egyötödük hallott a megmozdulásokról, de a konkrét követelésekkel és célokkal nem volt tisztában.
Az érintettség mellett az oktatási megmozdulások kiemelkedően magas ismertségét az is okozhatja, hogy a felnőtt népesség túlnyomó többsége éles ellentmondást lát a középiskolai tanár szakma társadalmi hasznossága és a pályán elhelyezkedők keresetének mértéke között. A kutatás során a középiskolai tanár szakma mellett további hét foglalkozás társadalmi presztízsének vizsgálatára is sor került. A mintába kerülteknek a foglalkozásokat először aszerint kellett sorrendbe állítaniuk, hogy azokkal mennyit lehet keresni, ezt követően aszerint, hogy azok mekkora hatalmat, társadalmi befolyásolási képességet biztosítanak az adott foglalkozást űzők számára, végül aszerint, hogy az egyes szakmának mekkora a társadalmi hasznossága.
E három szempont együttes figyelembevételével a vizsgált szakmák közül legnagyobb presztízzsel az ügyvédi foglalkozás rendelkezik: a döntő többség szerint ezzel a szakmával lehet a legtöbbet keresni a vizsgáltak közül, ehhez kapcsolható a legnagyobb hatalom és társadalmi befolyás is, ugyanakkor a foglalkozás társadalmi hasznosságát alacsonynak érzékelik az emberek. Ezzel szemben a középiskolai tanár (és a tűzoltó) szakma társadalmi hasznosságát értékelik legmagasabbnak a felnőtt népesség tagjai, miközben úgy látják, hogy ezek a szakmák kereset szempontjából csak a rangsor legvégére sorolhatók.
Többségben vannak azok, akik úgy látják, a középiskolai tanárok nehéz helyzetben vannak, és teljesen jogosan tiltakoznak. A szűk többség szerint a diákok azért csatlakoznak a tanárok akcióihoz, mert ők maguk is érzékelik, mennyire nehéz helyzetben van az oktatás Magyarországon. A felnőtt népesség tagjainak 54 százaléka szerint a tanárok és diákok összefogása jó példa a szolidaritásra az egész társadalom számára: megmutatja, hogy az embereknek hogyan kellene összefogni, egymás jogaiért kiállni más ügyekben is.
Korábban a tiltakozók egy része azt is felvetette, hogy a tanároknak azzal kellene még hangsúlyosabbá tenniük a követeléseiket, hogy megtagadják a részvételüket a szóbeli érettségik lebonyolításában. Ez nem történt meg, és a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy ilyen akció valószínűleg nem is növelte volna a tiltakozások társadalmi támogatottságát, sőt nagy valószínűséggel inkább erodálta volna azt. Csak a felnőtt népesség tagjainak szűk harmada gondolja azt, hogy az oktatás helyzete annyira elkeserítő, hogy egy ilyen lépés is megengedhető lett volna, hasonló hányaduk úgy látta, a tanároknak ki kell állniuk a jogaikért, de csak olyan módon, amivel az érettségi rendjét nem veszélyeztetik.
A vizsgálat eredményei arra utalnak tehát, hogy a hazai felnőtt népesség tagjainak nagyjából kétharmada egyetért azzal, hogy a középiskolai tanárok tiltakoznak helyzetük tarthatatlansága miatt, de sokan úgy érzik, ezt úgy kellene tenniük, hogy az oktatás rendjét, a diákok érdekeit a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessék.
