Sok esetben kihagyták a vasat a vasbetonból az R-KORD Kft. által végzett GSM-R vasúti fejlesztés során, máshol balesetveszélyes körülmények, veszélyes hulladék maradt az építkezés után – írta a Szabad Európa. A portál birtokába jutott levelek szerint a MÁV 19 pontban sorolta fel műszaki és minőségi kifogásait Mészáros Lőrinc cégével szemben, amiket az Építési és Közlekedési Minisztérium is jelzett az R-KORD-nak.
„Kérem a Tisztelt Vállalkozót, hogy a mellékelt üzemeltetői levélben felsoroltak – a levél kézhezvételétől számítottan, de legfeljebb tíz napon belül – vizsgálatát kezdje meg, és minden hiányosságot pótoljon, javítson” – ez áll abban a levélben, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára, Kikina Artúr írt az R-KORD Kft., valamint a konzorciumi partner I-Cell Mobilsoft Zrt. vezetőinek.
A lap megszerzett egy a MÁV technológiai és rendszerfejlesztési osztályvezetője, valamint infrastruktúra-fejlesztési igazgatója által jegyzett dokumentumot is, amely szerint
A MÁV levelének címzettje Kikina Artúr államtitkársága, valamint az R-KORD egyik vezetője.Ebben a levélben több esetben is hivatkoznak
- a technológiai utasítások be nem tartására,
- az előírt kivitelezési tervek hiányára vagy az ezektől való eltérésre,
- a szintén több esetben hiányos dokumentációkra.
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszótornyot építettek és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábeleket a vasútvonalak mellett.
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amelyet a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint – írta a Szabad Európa.
amit ráadásul ki is vennének az Európai Unió által finanszírozott Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból, helyette magyar költségvetési pénzből finanszíroznának.A már idézett MÁV-levélben a konkrét kifogások között szerepel például, hogy a földbe elhelyezett kábelek nyomvonala több helyen eltér a jóváhagyott kiviteli tervtől, ráadásul az úgynevezett markerek is több esetben hiányoznak. A marker egy olyan jeladó, amelynek segítségével egy műszerrel könnyen követni lehet a földfelszínről is a több mint egy méter mélyen futó kábeleket, így ha valahol esetleg meghibásodás történik, lokalizálni lehet.
Szerepel a MÁV kifogásai között az is, hogy az R-KORD a kivitelezés során többször is eltért az eredeti tervektől, de mivel az eltérésekről nem készültek úgynevezett fedvénytervek, ezért „követhetetlen kivitelezések” történtek.
Azt is szóvá teszi a MÁV, hogy az építkezések után több esetben hulladék, veszélyes hulladék, „balesetveszélyes körülmények” maradtak, ami miatt ráadásul önkormányzati és lakossági panaszok érkeztek a vasúttársasághoz, amelyik közvetítette ezt az R-KORD felé, de a cég „nem megfelelően” kezelte ezeket.
A lap szerint problémák vannak az optikai kábelezéssel, valamint a betonozással is. Ezzel kapcsolatban a MÁV is „a monolitbetonszekrény-technológia be nem tartásáról” írt, ami a vasbeton-technológiát jelenti. A Szabad Európa informátorai szerint a vasbetonból több helyen egyszerűen kihagyták az acélszerkezetet.
„Ez a kapkodás biztos jele. A betonacél szerkezetet egyenként meg kell építeni, ami nyilván nem kevés idő. Enélkül elég zsaluzni, és öntheted a betont. Más kérdés, hogy ez a rezgéstől néhány év alatt tönkremegy, egyszerűen szétporlad, és kezdheted elölről az egészet” – mondta egy forrás.
A portál kereste a szaktárcát, a vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkárságot, választ egyelőre nem kaptak.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy több, a vasúti fejlesztésekben résztvevő magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, mert a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó nem fizette ki nekik az elvégzett munkájukat. A felcsúti székhellyel rendelkező R-Kord – amelynek tulajdonosa a Mészáros Építőipari Holding Zrt. – arra hivatkozott, hogy az állam sem fizetett nekik.