Belföld europoli

Erasmus-ügy: az Európai Bizottság tavaly év közben jelezte aggályait a magyar kormánynak

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP
Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP

A Szabad Európa megkeresésére az Európai Bizottság megerősítette, hogy már korábban jelezte a magyar kormánynak: aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban.

A testület közölte, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatóságának biztosítása egyike annak a 17 korrekciós intézkedésnek, amelyekről Magyarország a feltételességi rendelet alapján megállapodott az Európai Bizottsággal (EB).

Mint a cikkben olvasható, az EB már tavaly év közben jelezte a magyar kormánynak, hogy álláspontja szerint az alapítványi fenntartású egyetemek esetében nincs biztosítva az uniós támogatások közérdekű felhasználásának átláthatósága.

Az EB  szerint a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. szeptember 30-ig törvényt módosít, amelyben rendezi ezt a helyzetet, és az összeférhetetlenségek elkerülését is megoldja. Az intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépése a két törvénymódosítás elfogadása volt.

  • Az Országgyűlés 2022. október 4-én elfogadta a 2022. évi XXIX. törvényt, amely módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. Ezt a törvényt 2022. október 10-én hirdették ki és október 13-án lépett hatályba.
  • Egy másik törvényt is módosítottak, amely kimondja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott intézmények kötelesek közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. A közfeladatot ellátó vagyonkezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is módosították.

A bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a legmagasabb szintű tisztviselőket, beleértve a politikai vezetőket végül mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából, ahogy azt a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon kérték.

Magyarország 2022. november 1-jétől ismét lehetővé tette a politikai vezetők számára, hogy egyéb munkát is vállaljanak díjazásért cserébe. Ez olyan helyzetet teremt az EB szerint, amelyben a politikai vezetők részt vehetnek a közpénzek kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban olyan szervezeteknél, amelyekkel ők maguk is munkaviszonyban állnak, és amelyeknél és kulcsfontosságú döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek.

Következésképpen még ha Magyarország foglalkozott is az EB által felvetett aggályokkal, a 2022. november 1-jén bevezetett törvénymódosítás miatt a korrekciós intézkedés végrehajtása nem megfelelő a bizottság szerint – írták.

Az EB továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal, és figyelemmel kíséri a feltételességi rendelet alapján fennmaradt korrekciós intézkedések végrehajtását, szükség esetén pedig további intézkedéseket tesz

– közölték.

Navracsics Tibor hétfőn még arról beszélt a bizottság korábban két követelést fogalmazott meg velük szemben: az egyik, hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozzanak a közérdekű alapítványok beszerzései is; illetve, hogy dolgozzanak ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. Navracsics szerint mindkettőt teljesítették, de a jelek szerint az EB ezt máshogy látja.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik