Kecskemét, hétvége. Hűvös az este, az utolsó vonatok egyike indul Pestre. Pontosabban csak indulna. Eleve késéssel érkezett, de most mintha nem is akarna továbbindulni. Hatalmas csattanás, üvöltözés. Az ülések között meghúzódó kutya elhányja magát az ijedtségtől. Egy rendőr szalad el a fülkék előtti átjáróban, a pisztolytáskáját markolássza. A fülkéből kijutva, a peron felőli ablakból látjuk, hogy lent két rendőr két oldalról fogva egy sötét hajú férfit az állomásépület felé visz. A harmadik rendőr is újra felbukkan a fülkék előtti átjáróban, egy riadt arcú, fiatal, dél-ázsiainak tűnő férfit vezet maga előtt.
– Migránsok – néz ránk egy útitársunk. – Bűnöző migránsok. Ötből hármat elkaptak – teszi hozzá magabiztosan.
– Honnan tudja? – kérdezem.
– Egy rendőr mondta nekem. A kalauz értesítette a rendőröket, mert nem volt jegyük a bűnöző migránsoknak. Raboltak. Sok évet kapnak majd.
Tényleg bűnözőket fogtak el? – kérdezzük később a kalauzt. „Dehogy, egyszerű migránsok voltak. Viszik vissza őket a határra” – válaszolja a MÁV-os. Nagyjából minden harmadik, a szerb határ felől érkező járaton előfordul hasonló eset – tudjuk meg tőle. Sokszor ugyanazok próbálkoznak, nem egyszer, nem kétszer. A kalauzok már ismerik őket, a rendőrök pedig kezdenek belefáradni az ismétlődő riasztásokba.
– Most az egyik migránst a vécéből szedték elő, miután magára zárta a mellékhelyiséget – meséli a kalauz.
– Hogyan nyitották ki az ajtót?
– Fogalmam sincs, ilyenkor jó messze húzódom az akciótól.
A police.hu összesítője másnap csak annyit említett, hogy „Bács-Kiskun megyében a rendőrök 15 esetben összesen 73 határsértőt tartóztattak fel Balotaszállás, Hóduna, Kecskemét, Kiskőrös, Kisszállás, Lajosmizse, Madaras és Petőfiszállás közigazgatási területén”. Később a Belügyminisztérium a 24.hu-val azt közölte: Kecskeméten, október 30-án a megadott időpontban négy illegális migránssal szemben intézkedtek a járőrök. A police.hu összesítőjéből az is kiderült, hogy aznap a hatóságok „597 határsértőt tartóztattak fel és 466 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben”. A rendőrök „visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.”
Akármennyi kerítést lehet építeni, bármilyen hosszan, bármilyen magasra, a menekülést kiváltó okokat mindez nem fogja megszüntetni. A szigorú határrezsim egy dolgot befolyásolhat: azt, hogy az emberek, akiknek a harmada gyerek, mennyit szenvednek az úton, mennyit szenvednek addig, amíg biztonságot nem találnak. Ezek az emberek addig keresnek, amíg egy olyan eljárást nem találnak, amelyben meghallgatják őket, hogy mi elől jöttek el a hazájukból
– ezt a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt magyarázza.
Őt annak kapcsán kérdeztük, hogy egyre több menekült, illetve irreguláris beutazó (hivatalos szóhasználat szerint: „migráns”, illetve „illegális migráns”) bukkant fel a környező országokban. Ausztriában 2022. januártól augusztusig 56 149 menekült adott be kérelmet,
Az osztrák Kronen Zeitung október 18-ai híre szerint Burgenlandban – tehát a magyar határon – még sosem érkezett hét nap alatt annyi menekült, mint a cikk megjelenését megelőző héten: 3500-an jutottak el Ausztriába. Május óta Ausztriában az embercsempészet és a menekültügyi visszaélések ellen határozottabban lépnek fel, így azóta 68 ezer migránst találtak, akiknek kétharmada Burgenlandban bukkant fel, azaz feltehetően Magyarországról érkezett 46 ezer ember.
Megkérdeztük erről a Belügyminisztériumot. Első kérdésünk úgy szólt: „Meghozta-e a várt eredményeket a déli kerítés, feltartóztatta-e a menekülthullámot Európában és Magyarországon?” A BM válasza:
A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár (IBH) a határbiztonsági infrastruktúra szerves része, amely több elemből áll. Amellett, hogy fizikai akadályt jelent az illegálisan belépni szándékozó személyeknek, a rajta elhelyezett technikai eszközökkel biztosítja az illegálisan belépni szándékozó személyek észlelésének lehetőségét.
Második kérdésünk arra vonatkozott, ha teljesíti a kerítés a feladatát, akkor miért kell azt megemelni.
Az illegális migránsok egyre erőszakosabban, elszántabban, új módszerekkel próbálnak bejutni Magyarország területére. Többször tapasztalható, hogy létrát támasztanak az IBH-hoz, így próbálnak meg a kerítésen átjutni. A kerítés fizikai megemelése válaszreakció az illegális migránsok újabban alkalmazott módszereire
– közölte a tárca.
Szerbiába közben nagy tömegben érkeznek a menekültek, ehhez képest az országon belül a számuk nem emelkedik: jelenleg is mindössze hat–nyolcezren tartózkodhatnak a déli szomszédunknál, miközben fél év alatt 34 ezer menekült, illetve irreguláris beutazó érkezett oda. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2002. július 31-én 7275 menekült, menedékkérő és migráns tartózkodott Szerbia területén, ami a június végi 6313-as adathoz képest nem jelentős emelkedés. Ugyanakkor a szerb kormányzat alá tartozó menekültügyi központokban 2022 első felében 34 155 új érkezést regisztráltak. Mivel az aktuálisan Szerbiában tartózkodó regisztrált menekültek száma csak minimálisan emelkedett, így a nagy részük valahová továbbment. Emlékeztetőül: az elmúlt hónapokban az osztrák-magyar határvidéken, Burgenlandban 46 ezer ember tűnt fel hirtelen.
„Lehetséges, hogy ők Szerbiából Magyarországon keresztül jutottak el Ausztriába? Ha igen, mennyiben akadályozta őket a határkerítés?” – kérdeztük ismét a belügyet.
Magyarország tranzitország az illegális migránsok számára. Szerbia felől érkezve az úti céljuk Nyugat-Európa, így többek között Ausztria is. A magyar rendőrség folyamatos és hatékony szakmai együttműködést folytat az osztrák hatóságokkal az illegális migráció kezelésével kapcsolatban
– válaszolta a tárca.
De nemcsak Ausztriában emelkedett az elmúlt hónapokban az „irreguláris beutazók” száma. A német szövetségi rendőrség Bajorországban szeptemberben 3647 engedély nélküli beutazást regisztrált, míg tavaly ez a szám 1511 volt. Ha a január és augusztus közti adatokat nézzük, akkor 8854-ről 15 369-re nőtt a cseh és osztrák határon Bajorországba engedély nélkül belépők száma.
Az osztrák és a német adatokból az persze nem derül ki, hogy a Szerbiából továbbindulók Magyarországon keresztül jutottak-e Ausztriába és Csehországba vagy esetleg Bosznia-Hercegovina és/vagy Horvátország, illetve Szlovénia érintésével kerültek Nyugatra. Az viszont, hogy a határkerítés mennyire hatékony a migráció megállítására, a magyar rendőrség napi határrendészeti összesítéseiből is kiderül: gyakran ugyanis a szerb határtól nagyon távol fogják el a határsértőket. A november 2-ai adatok szerint például
- Győr-Moson-Sopronban kilenc,
- Hevesben egy,
- Komárom-Esztergomban 15,
- Tolnában tíz,
- Budapesten pedig két határsértőt tartóztattak fel.
Hozzájuk jött még a Csongrád-Csanád megyében elfogott 481, valamint a Bács-Kiskunban elkapott 41 fő. Ám az utóbbiak egy része sem a kerítésnél került rendőrkézre: Kiskunhalas, Zsana, Petőfiszállás és Balotaszállás nem a határon fekszenek.
„Az illegálisan belépő vagy azt megkísérlő személyek száma 2022. január 1. és november 2. között 234 215 fő volt” – közölte a 24.hu-val a BM. Így azt gondolhatnánk, hogy „migránshadak” ostromolják a határt, százezres nagyságrendben. Ám Szekeres Zsolt szerint másról van szó. A Helsinki Bizottság munkatársa nemrég Szerbiában járt, és számára is világossá vált, hogy aktuálisan mindössze hat–nyolcezer menekülő tartózkodik ott. Szerinte a Szerbiában lévők egy része újra és újra megpróbál Magyarországra bejutni, és minden elfogásakor új belépőként regisztrálják. Amikor erről faggattuk a tárcát, azt a választ kaptuk:
arról, hogy egy személy hány alkalommal kísérelte meg az illegális bejutást, nem vezet a rendőrség statisztikát.
A Helsinki Bizottság munkatársaként Szekeres jogi tanácsot és képviseletet nyújt a menedékkérőknek és a Magyarországon élő külföldieknek, főképp a szüleiktől elszakadt gyerekeknek. Egy törött lábú gyereket például két hónapig kellett ápolni, miután lezuhant a kerítésről a szerb határon. Majd a magyar hatóságok felrakták egy kocsira, és meg sem álltak a gyógyultnak nem nevezhető beteggel a határig, és nagyjából ott, ahol érkezett „áttették a kerítés túloldalára”.
Ez a jogász szerint azt jelenti, hogy kirakták őt egy olyan, körülbelül egy méter széles magyar területsávra a kerítés túloldalán, ahol nem volt sem víz, sem élelem. Ezzel gyakorlatilag arra kényszerítették a sérüléseiből még fel sem gyógyult gyereket, hogy a határ szerb oldalán keressen menedéket. Ezzel az eljárással – mivel a gyermeket menekülése okairól nem hallgatták meg a magyar hatóságok – Szekeres szerint Magyarország megszegi az általa aláírt menekültügyi egyezményeket, de sérti még a schengeni rendeletet is, amire pedig a magyar hatóságok előszeretettel hivatkoznak. Ugyanis az EU határátlépésről szóló rendelete az ENSZ-nek és a nemzetközi egyezményeknek megfelelően nem érinti a menedékkérők tisztességes eljáráshoz való jogát. Ez nagyjából annyiból állna, hogy a magyar hatóságok meghallgatják a történetüket, megvizsgálják a menedékkérők eseteit, és senkit sem fosztanak meg a tisztességes eljáráshoz való jogától.
Amikor a törött lábú gyereket gyakorlatilag „kidobták” a senki földjére, valójában Szerbiába terelték őt vissza. Szekeres álláspontja szerint ezzel a szerb szuverenitást is megsérthette Magyarország. (Kérdeztük erről a szerb belügy véleményét is, de nem kaptunk választ Belgrádból, ahogyan más kérdéseinkre sem.) A szuverenitási problémára viszont a magyar belügy válaszolt: „A felvetés álláspontunk szerint nem hozható összefüggésbe Szerbia szuverenitásával, az átkísérés jogintézményét az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény szabályozza.” Eszerint a rendőr általánosságban egy bizonyos határsávon belül feltartóztathatja „a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit”, és a kerítés „legközelebbi kapuján átkísérheti” őt. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején viszont nincs szó határsávról, hanem az ország egész területén érvényesül ez a szabály.
Szekeres 118 ezer olyan esetről tud – rendőrségi statisztikák összeadásával –, amikor a beutazókat, „migránsokat”, menekülőket meg sem hallgatták, hanem egyből ki- vagy visszakényszerítették Szerbiába. Ez nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet szerinte, hiszen a magyar hatóságok nem vizsgálják egyáltalán a visszakényszerített embereket, akiket a személyazonosságuk ellenőrzése nélkül viszik vissza a szerb határra. Ez azért kockázatos, mert így az unión belül élő bűnözők közül bárki kihasználhatja a lehetőséget arra, hogy nyom nélkül eltűnhessen az EU-ból, így ugyanis azonosítás nélkül lépheti át a magyar határt Szerbia felé.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a magyar-szerb határon tarthatatlan a helyzet – volt erről magyar-szerb, sőt magyar-osztrák-szerb háromoldalú tárgyalás is, belügyminiszteri és miniszterelnöki szinten is.
Jogilag egyébként a „migránsok” korántsem tartoznak mindannyian azonos kategóriába Szekeres szerint. Bár sokat hallunk az „illegális migránsokról”, ha valaki menekült, akkor nem lehet felelősségre vonni a szabálytalan határátlépésért – hiszen sokszor nem tudják máshogyan átlépni a határokat.
Az ember nem úgy menekül el otthonról, hogy gondosan összekészíti az iratait, mint ahogyan ezt most az Ukrajnából menekülők esetén is sokszor, sokan láthattuk. Az országoknak joguk és kötelességük a határaik védelme, azonban kötelességük az emberi jogok védelme is, ideértve a menekülők jogait is
– mondja Szekeres. Éppen ezért nem jogszerű szerinte, hogy válogatás nélkül mindenkit Szerbiába „nyomnak vissza” a magyar hatóságok. Egy demokratikus jogállamnak előbb azonosítania kellene a menekülőket, majd meghallgatni őket, és kideríteni, hogy mi elől menekülnek. Ha kiderül, hogy nincs erre alapos okuk, természetesen ki lehet utasítani őket az országból. „Csak éppen a külföldieknek Magyarországon nincs lehetőségük ezt a tisztességes hatósági eljárást igénybe venni” – teszi hozzá.
Ráadásul a Szerbiába való visszakényszerítés embertelen helyzetbe hozza a menekülőket. Elsősorban azért, mert kiszolgáltatja őket az embercsempészeknek, az emberkereskedőknek. Erőszaknak, sokszor szexuális erőszaknak teszik ki ezzel a menekülőket. A nemrégiben a magyar-szerb határ szerb oldalán lejátszódott lövöldözés Szekeres szerint embercsempészbandák terület-felosztási háborújának volt a része. Vagyis nem a „migránsok” lőtték egymást. Hogy az embercsempészet milyen kiterjedt üzletág, azt pontosan jelzi, hogy a friss magyar statisztikák szerint a hazai börtönökben ülők egytizede embercsempészet vádjával került letartóztatásba – ezt a BM is megerősítette a 24.hu-nak.
Szerbia egyébként annyi menekültet enged át a határain, hogy az EU-ban komoly lépéseket fontolgatnak Belgráddal szemben. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja kijelentette: az Európai Unió nem zárja ki, hogy felfüggeszti Szerbia vízummentességét, amennyiben Belgrád nem szorítja vissza határain az unióba irányuló illegális migrációt. A svéd biztos elmondta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígéretet kapott Aleksandar Vucic elnöktől, hogy Szerbia összehangolja vízumpolitikáját az unióval, „különös tekintettel a burundi, tunéziai és indiai migránsokra”. Vízum nélkül ugyanis elsősorban kubaiak, indiaiak, burundiak és tunéziaiak érkeznek Szerbiába, és ezen országok állampolgárai egyre gyakrabban adnak be menedékkérelmet az unió területén.
Nyilvánvalóan a sok menekülő feltartóztatását szolgálja az is, hogy határvédelmi együttműködést írt alá az Európai Unió határvédelmi szerve, a Frontex és Észak-Macedónia. A Frontex így katonákat telepíthet az unión kívüli balkáni államba. Az EU határvédelmi szerve kötött már hasonló megállapodást például Albániával és Montenegróval is. Ugyanakkor a Frontex kivonult Magyarországról. Ezt az EU határvédelmi szerve tavaly januárban jelentette be, amikor az Európai Unió bírósága kimondta, hogy Magyarország a menekülők Szerbiába kényszerítésével megsérti az uniós jogot.
