Talán a 24.hu cikkei is hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány 142 500 forintról 200 ezer forintra emelné azt az összeget, ami felett a végrehajtók korlátlanul elvonhatják az adósok jövedelmeit. A problémára egy hitelcsapdába keveredett rendőrtiszt hívta fel a figyelmünket, és miután megírtuk a kálváriáját, számos olvasónk jelentkezett, hogy ők is hasonló cipőben járnak.
Az érintettek azt sérelmezték, hogy bármilyen magas a jövedelmük, a végrehajtási törvény lehetővé teszi, hogy az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) ötszöröse feletti részt korlátlanul elvonják, a nyugdíjminimumot pedig 2008 óta nem emelték. Így az idő alaposan elszaladt a rendelkezés felett: tizennégy évvel ezelőtt még a nettó átlagbért közel 20 százalékkal meghaladó összeg maradhatott az adósnál, ami ma már alig éri el a nettó átlagbér 40 százalékát, és ennyi pénzből ma már lehetetlen megélni.
Bár többször írtunk az Igazságügyi Minisztériumnak a szabályozás anomáliával kapcsolatban, valamint a Pénzügyminisztériumot is megkerestük – de több olvasónk is átadott Varga Judit igazságügyi miniszternek, illetve a saját parlamenti képviselőjének írt leveleket – sem lapunk, sem az érintettek nem kaptak választ.
Egy kedden éjfélkor benyújtott törvénymódosításban viszont foglalkoztak a kérdéssel.
– a többi között ezt tartalmazza a salátatörvény, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, és amelynek Varga Judit igazságügyi miniszter az előadója az Országgyűlésben.
Szükséges a végrehajtási eljárások során foganatosított letiltás és hatósági átutalási megbízás kapcsán az öregségi nyugdíjminimum összegéhez történő viszonyítás módosítása és a végrehajtás alól mentes összeg megemelése. Továbbá megemelésre kerül az az összeghatár is, amely felett korlátlanul letiltható a jövedelem
– olvasható a törvénymódosítás szűkszavú indoklásában.
„Közel hatvanezer forinttal beljebb leszek, de az alapvető problémáinkat ez nem oldja meg. A rendelkezéssel a törvényalkotó eredeti szándéka az volt, hogy a nagyon magas jövedelmű adósok esetén gyorsabban megtérüljön a tartozás, és ha a 2008-as arányokat szerették volna visszaállítani, akkor nagyjából 400 ezer forintra kellett volna most emelni a korlátot” – így reagált lapunknak a törvénymódosítási javaslatra az a rendőrtiszt, akinek a kálváriájáról elsőként számoltunk be. „Kár, hogy nem állapítottak meg vetítési alapot, például a minimálbérhez köthették volna, mivel ezt az emelést fel fogja zabálni az infláció” – tette hozzá.
