Belföld

Benyújtották a lex Schadlot, elmozdítanák a fővégrehajtót

Keresztes László Lóránt szerint az ártatlanság vélelme fontos, de abból sem következik, hogy valaki a börtönben is megtarthassa a fontos posztját.

Keresztes László Lóránt nyújtott be törvényjavaslatot „a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a hivatali korrupcióval szembeni hatékonyabb fellépést célzó módosításáról” címmel. Annak egyértelmű célja Schadl György elmozdítása a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) éléről.

A politikus Facebook-oldalán jelezte is, elfogadhatatlannak tartja, hogy lassan egy éve ül börtönben a súlyos korrupcióval gyanúsított Schadl – aki az ügyészség szerint éveken át adott kenőpénzt a volt igazságügyi államtitkárnak, Völner Pálnak –, mégis az MBVK elnöke lehet, mert a kormánypártokat ez láthatóan nem zavarja.

Lapunk éppen kedden írt arról, hogy míg jogerősen nem ítélik el, nem szűnik meg Schadl György végrehajtói jogviszonya, a kar élén betöltött elnöki posztja sincs veszélyben.

Kapcsolódó
Nem számít távollétnek, hogy börtönben ül, ezért nem rúgják ki a végrehajtók elnökét
Egy évben 275 napot hiányozhat egy végrehajtó, de a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György esete más.

Az LMP politikusa azzal indokolta előterjesztését, hogy az ártatlanság vélelme fontos alkotmányos alapelv, de nem következik belőle, hogy

egy, az igazságszolgáltatás megfelelő működése szempontjából kiemelt szerepet betöltő közjogi tisztségviselőt akkor is a posztján kellene hagyni egy, az általa irányított szervezetbe vetett közbizalmat alapvetően megrengető büntetőeljárás lezárásáig, ha egyébként előzetes letartóztatására tekintettel fel sem merül, hogy hatásköreit gyakorolni tudja.

Erre a legjobb, legközelebbi példa éppen a végrehajtókra vonatkozó szabályozás, amely szerint nem lehet végrehajtó, aki ellen bármely kis súlyú ügyben közvádas büntetőeljárás van folyamatban. A törvényjavaslat célja, hogy a hatályos, súlyosan hiányos, törvényi szabályok kiegészítésével azokat a követelményeket alkalmazza a végrehajtói kar vezetőire, amelyeket a végrehajtók felvételekor.

A módosítás bevezeti a kizárás intézményét, amelyet az elnökségnek – akadályoztatása esetén az azt megválasztó közgyűlésnek – haladéktalanul el kell rendelnie, ha a tisztségviselők esetében utóbb merül fel olyan körülmény, amely már a megválasztásukat is kizárta volna. A javaslat a törvénybe emeli a végrehajtói kar hatályos szervezeti és működési szabályzatából azokat a – Schadl György ügyében valamiért nem alkalmazott, de ésszerű – rendelkezéseket, amelyek a tevékenységüket szüneteltető és a fegyelmi eljárásban felfüggesztett végrehajtókat zárják ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik