Belföld

Nyílt levelek Orbán Viktornak, a tanárok nem várnak tovább

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Tárgyalnának, de a brüsszeli pénzre nem várnak tovább. Egy hozzáértő kormánybiztost akarnak. Az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar tagszervezetei is írtak a kormányfőnek.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levelet küldött Orbán Viktornak. A pedagógusok világnapjára (október 5.) országszerte szervezett tiltakozó akciók, sztrájkok, tüntetések hatására kezdeményezték, hogy már a jövő héten üljön le velük tárgyalni a kormány. Mint írták, a kormány képviselője, Maruzsa Zoltán államtitkár jelenleg azért nem tárgyal velük, mert a kormány várja az Európai Bizottság döntését a béremelés finanszírozásáról.

Szerintük nincs mire várni, a kormány az állami költségvetésből is megkezdheti az érdemi béremelések azonnali kifizetését, amelyhez ragaszkodnak.

Nem fogadják el a jövőben azt a kormányzati kommunikációt, miszerint a baloldal, továbbá Brüsszel akadályozza az oktatásban dolgozók bérének emelését.

Sztrájkköveteléseik teljesítéséért továbbra is küzdenek. Mint írták, a társadalom már érti, hogy a szakszervezetek évek óta nem pusztán bérharcot folytattak, hanem az oktatás nagyon súlyos problémáira hívták fel a figyelmet. A kormány azonban évek óta semmilyen érdemi döntést nem hozott olyan kérdésekben sem, melyeknek nincs költségvetési hatásuk.

A PSZ és a PDSZ – a hosszabb távra szóló megoldások keresése érdekében – nyomatékosan arra kéri a kormányfőt, hogy haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő és az elmúlt időszak kudarcaihoz nem köthető kormánybiztost, akivel szakmai párbeszéd kezdhető az oktatás strukturális átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a munkaterhek csökkentéséről, a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatáról, a közoktatás modernizációjáról.

A szakszervezetek jelezték, tudják, az oktatás problémáit nem lehet azonnal megoldani, de a felsorolt témák megvitatása nem tűr halasztást. A kormánybiztos kinevezését indokolja, hogy a minden család életét, az ország jövőjét meghatározó oktatásnak nincs saját minisztériuma, nincs a kormányban közvetlen, hatékony képviselete. Pintér Sándor belügyminiszternek nincs szakmai tapasztalata, amely elősegítené az alapvető változásokat a közoktatásban.

Azt írták, a tüntető, demonstráló fiatalok – a társadalom támogatásával – azt bizonyították október 5-én: nem hagyják, hogy jövőjüket elvegye tőlük a mostani hatalom.

Nekik nincs félnivalójuk! Miként Önnek sem volt 1989-ben!

Kapcsolódó
„Kapitány, kapitányom!” – így látták fotósaink a diák-tanár tüntetést
Élőlánc diákokkal, pedagógussztrájk, hídfoglalás, szolidaritási koncert és tüntetés.

Nyílt levél a tisztes munka világnapjára

Nyílt levélben szólította fel Orbán Viktort a tisztes munka világnapján a megélhetési válság sürgős enyhítésére a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Mint írták, az inflációt nem a bérek okozzák, ezért a dolgozók és szakszervezeteik Európa-szerte követelik egy hatpontos, a válság leküzdését és a munkavállalókért működő gazdaság létrehozását célzó terv elfogadását.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar tagszervezetei az állam- és kormányfők pénteki informális találkozójára tekintettel felszólítják a kormányfőt,  hogy helyezzen nyomást az Európai Unióra az alábbi, sürgős intézkedések meghozatalára:

  • 1. Béremelések, amelyek elérik a megélhetési költségek növekedésének mértékét, és a termelésből igazságos részesedést jelentenek a munkavállalók számára! A kollektív tárgyalásokat elő kell segíteni, mivel a kollektív egyeztetés a leghatékonyabb eszköze az igazságos bérezés és a fenntartható gazdaság kialakításának.
  • 2. Támogatást azoknak, akik küzdenek számláik, lakbérük kifizetésével és azzal, hogy ételt tegyenek az asztalra! Az élelemhez és a meleg otthonhoz való jog alapjog, amelyet meg kell védeni. A szegénységben élőktől nem várható el, hogy megfizethetetlen számlákat fizessenek. Ne lehessen senkinek az otthonában lekapcsolni az energiaszolgáltatást!
  • 3. Ársapkákat, különösen az energiaszámlák költségeire, valamint az energia- és más vállalatok túlzott nyereségére kivetett szigorú adókat! A válsággal kapcsolatos spekulációk elkerülése érdekében egyéb intézkedések, például az osztalékfizetések visszaszorítása és az élelmiszerárakkal kapcsolatos spekuláció megakadályozása szükséges.
  • 4. Nemzeti és európai válságellenes intézkedéseket a jövedelmek és a munkahelyek védelmére az ipari és a szolgáltatási szektorokban, a közszférában! Ehhez az állások és a jövedelmek védelmére, szociális intézkedések meghozatalára is szükség van.
  • 5. Az EU energiapiacának működését át kell alakítani! Ismerjük el, hogy az energia közjó. A válság kiváltó okai például a zöld energiába történő befektetések hiánya és a privatizáció. Fektessünk a valós okok kezelésébe!
  • 6. Legyen helyük a szakszervezeteknek a válságkezelésben, a különböző intézkedéseket tervezzük és hajtsuk végre a szociális párbeszéden keresztül! Ez a bevált módszer a válság sikeres kezelésére.

Mint írták, mintegy 9,5 millió európai munkavállalónak már a megélhetési válság előtt is gondot okozott a rezsiköltségek kifizetése. Idén júliusig a gáz és az elektromos áram ára 38%-kal nőtt a megelőző évhez képest, az áremelkedés pedig folytatódik. Ez, valamint az élelmiszerek és más létszükségleti cikkek árának növekedése munkások millióit taszítja szegénységbe.

A minimálbérek reálértéke Európában átlagosan 4,8%-kal csökkent, ami az évszázad legsúlyosabb visszaesése, a legalapvetőbb szükségletek kielégítését is gyötrelmessé teszi milliók számára. Közben az állami nyugdíjak reálértékének összeomlása miatt idős emberek milliói süllyednek még mélyebbre az energiaszegénységben. Az energiaárak emelkedése egyébként is erősebben sújtja az időseket, ők több időt töltenek fűtendő otthonaikban. A helyzetet rontja, hogy az állami nyugdíjak nem tartanak lépést az inflációval, reálértékük folyamatosan csökken.

Kapcsolódó
Keveslik a nyugdíjasok az emelést, szerintük legalább 6,1 százalékos korrekció kellett volna
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint egy 100 ezer forintból élő nyugdíjas zsebéből havi 1600 forintot vesz ki a kormány.

Szükséges, hogy az Európai Tanács elismerje a megélhetési válság tényét, terjessze elő az említett sürgős intézkedéseket, beleértve a nehézségekkel küzdő embereket célzó kifizetéseket és az európai válságellenes támogató intézkedéseket, a munkahelyek, a jövedelmek védelmét és a szociális intézkedések finanszírozását.

Mint írták, a kormány és az EU nem várhatja ölbe tett kézzel a válság végét. A tétlenség vagy a rossz válasz, például a kamatemelés, a fizetések befagyasztása vagy a sikertelen megszorítási politikához való visszatérés ára katasztrofális lesz. Arra kérik Orbán Viktort, vegye figyelembe a követeléseiket, amelyekre visszajelzést várnak tőle.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik