Cikkünk frissül!
Miután tegnap a Parlament elfogadta a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot – amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban – a fideszes többség megszavazta, hogy azt egyből Alkotmánybíróságra küldjék. Az Országgyűlés a normakontrollal kapcsolatos határozatot 133 igen, 12 nem és 34 tartózkodó szavazattal elfogadta.
Erre azért volt szükség, mert így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A módosítás egy eddig ismeretlen új mechanizmust léptet életbe, a vádkikényszerítést, amellyel mostantól kívülállók is felléphetnek olyan ügyekben, amelyekben a közvagyon vagy a közhatalom gyakorlása a tét. A lényeg a gyakorlatban az, hogy ha a nyomozó hatóságok nem indítanak eljárást, akkor közvetlenül nem érintett személyek is bírósághoz fordulhatnak, hogy kikényszerítsék.
Az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükséges további törvényjavaslatokat is elfogadtak a képviselők.
A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását. Az előterjesztést az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról. A most elfogadott szabályok szerint
- a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
- A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét.
- Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes.
- Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében.
Megalakul az Integritás Hatóság
Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. Az új intézmény felállításáról szintén az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően. A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek. Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.
Ezentúl társadalmi egyeztetés után fogadják el a törvények túlnyomó többségét
Módosította az Országgyűlés kedden a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el. A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot.
Eszerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.
Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit. Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni. A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.
A KEHI a társadalmi egyeztetés elmulasztásakor – legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül – pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumra. A kormány rendeletben szabályozza a pénzbírságot, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen. A minisztériumnak a pénzbírság megfizetése mellett is eleget kell tenni az ellenőrzési szerv megállapításainak.
Rögzítették azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a törvény, a kormányrendelet vagy a miniszteri rendelet előkészítésekor hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elvégzésében. Az első jelentést a KEHI-nek a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészítenie.
Változnak a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok
Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kedden az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során. A javaslatot a parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el.
Az előterjesztést az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter. A most elfogadott szabályok szerint a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét. Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján eddig is levezethető volt, hogy ezen szervezetek ajánlatkérőknek minősülnek, azaz közbeszerzésre kötelezettek, de az Európai Bizottság – az uniós költségvetés védelmében Magyarország ellen indított eljárásában – garanciális elvárásként fogalmazta meg az alapítványok nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között.
Nem változott az a szabály, hogy az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen egyebek mellett az országgyűlési képviselőséggel, a kormánytagsággal vagy az önkormányzati megbízatással, ugyanakkor az alapítványi döntéshozatalban korlátozásokat vezettek be. Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes. Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. A mérlegelés fókuszában minden esetben annak kell állnia, hogy a mérlegelés eredményeként befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen – áll az indoklásban.
Napirend előtt a pedagógusok bére volt a fő téma
Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a kormánypárti képviselők megszegték képviselői esküjüket, és teljes lelki nyugalommal rombolják le Magyarország jövőbeni sikereinek tartóoszlopát, az oktatást. Magas színvonalú oktatás a megbecsült és megfizetett pedagógusok munkájának eredményeként jöhet létre – mondta. Szerinte soha nem volt az EU feladata a közoktatás finanszírozása, az a mindenkori kormány felelőssége. Hazugságnak minősítette azt a kormányzati állítást, hogy nincs fedezet a pedagógusok bérrendezésére, mondván, ha a kormány akarja, jut mindenre: sportnapilapra, miniszteri fizetésekre, cégvásárlásra is. Mindegyik mögött áll egy NER-hez közelálló személy, az ő gátlástalan kiszolgálásuk miatt csúszik a pedagógusok béremelése – hangoztatta Csárdi Antal. Sürgette, hogy kössék a mindenkori bérminimumhoz a tanárok fizetését.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint vannak kormányok, amelyeknek pedagógusbér-emelést, és vannak olyanok, amelyeknek pedagógusbér-csökkentést sikerült végrehajtaniuk. Hozzátette: a jobboldali kormány az, amely 2010 után 50 százalékkal megemelte a pedagógusok bérét. A baloldal ezzel szemben egy válsághelyzetben elvett egyhavi fizetést a pedagógusoktól, emellett 15 ezer pedagógust az utcára tett és 300 iskolai telephelyet bezárt. Rétvári elmondta, a mostani kormány a válságban is a pedagógusok béremelése mellett döntött, idén, jövőre és az azt követő évben is 10-10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét. – A baloldal mindenféle mondvacsinált okokat terjeszt be az EU-nak, hogy Magyarország ne jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyeket a kormány a pedagógusbérekre fordítana – rótta fel az államtitkár.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) is az oktatás helyzetét értékelte, úgy fogalmazott: a Holdról is látszik, mennyire alacsony a pedagógusok fizetése. A kormány nem érzékeli a probléma mértékét, nem öt év múlva, hanem minél előbb rendezni kell a pedagógusok bérét – tette hozzá. Szerinte óriási, mélyreható változásokat kellene elindítani az oktatásban, ám a kormány ölbe tett kézzel várja, hogy megjöjjenek az uniós források. Könnyű Brüsszelre mutogatni, de a bűnbakképzéstől nem fognak megoldódni az oktatás problémái, ahogy attól sem, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy kirúgják a jogosan tiltakozó tanárokat – jelentette ki. A rezsicsökkentést annyira sikerült megvédeni, hogy most már azt sem tudják elmondani, hogy egyesek melegedőnek használják az iskolát – fogalmazott. Hozzátette: bezzeg a kormány nemzeti konzultációra milliárdokat tud elkölteni, hogy irányított kérdéseket tegyen fel, miközben recseg-ropog több állami ágazat is.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, lesz költségvetési forrás a pedagógusok béremelésére, de nem lenne rossz, ha a mellé egy másik, uniós forrásból származó forintot is oda tudnának tenni. Hozzátette: a jövő évi költségvetésben az oktatásra 86 milliárd forint többlet szerepel, amelynek a jelentős részéből béremelések lesznek.
Mellár Tamás (Párbeszéd) bírálta a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a forintárfolyam akkor romlik, amikor az euró gyengül a dollárhoz képest. A forint dollárral és euróval szembeni árfolyama 2010 óta töretlenül gyengül; a térség valutáinak árfolyama is többé-kevésbé stabil volt az elmúlt években – mondta. Értékelése szerint a forintárfolyam “mélyrepülésének” oka a magyar gazdaság alacsony termelékenysége és gyenge nemzetközi versenyképessége, illetve a krónikusan túlfűtött magyar gazdaság, hiszen az ország a megnövekedett importot nem tudta exporttal ellentételezni. A harmadik okként azt említette, hogy most nem érkeznek rendszeresen az uniós források, amelyek korábban “megtámasztották” a forintot. Javasolta, hogy a kormány jelentse be: Magyarország minél hamarabb csatlakozni szeretne az eurózónához.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára egészen más, szerinte sokkal egyszerűbb okokkal magyarázta a jelenlegi gazdasági folyamatokat. Egyik okként a szomszédban zajló háborút említette, majd az agresszorra kivetett uniós szankciókat, amely miatt energiaválság lett. A háborút és a szankciókat támogatta a baloldal – jegyezte meg. Az államtitkár szerint a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megegyezzen Brüsszellel azoknak az uniós forrásoknak a lehívásáról, amelyek járnak Magyarországnak. Szerinte ugyanakkor az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket a forrásokat ne kapja meg az ország.
