Leginkább a média helyzete, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt aggódom – erről beszélt az rtl.hu-nak Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, akinek vezetésével készül Judith Sargentini visszavonulása után a magyar jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok helyzetéről szóló brüsszeli jelentés.
Megemlítette az újságírók lehallgatását is, a sajtó állapotát pedig azért tartja nagyon veszélyesnek a demokrácia szempontjából, mert
a magyar lakosság jelentős része nem jut független hírekhez és valós információkhoz. Ez pedig egyre inkább az oroszországi helyzetre kezd hasonlítani. Nyilván nem tart ott. De kezd arra hasonlítani. A korrupció szintje pedig az uniós források felhasználása szempontjából aggasztó. Az OLAF és az Európai Bizottság is tisztában van ezzel, és mindenki számára elég világos, hogy az uniós források mekkora része kerül a miniszterelnök környezetéhez.
Elmondta, hogy a magyar kormánynak felvetette ezeket, amikor Budapesten járt, de Varga Judit és Pintér Sándor tagadta, hogy bármi probléma lenne.
Szerinte Varga Judit elég egyértelműen a saját kommunikációs céljaira használta a tárgyalást. „Kirak egy képet, ami a valóság egy verzióját ábrázolja – csak épp nem igaz” – mondta az rtl.hu-nak. Az alábbi képről beszélt Delbos-Corfield, ami elmondása szerint akkor készült, amikor Varga Judit kísérői még nem foglalták el a helyüket, de alapvetően a két delegáció ugyanakkora volt.
Varga Juditról később az interjúban azt mondta, hogy a miniszter „abban nagyon jó, hogy undok dolgokat mondjon a Facebookon vagy az interjúiban. De találkozni nincs ideje”.
A magyar választásról és demokráciáról így nyilatkozott: „Ha Orbán Viktor egy csodálatos demokráciában és virágzó médiaviszonyok között nyerne választást, az sem hatalmazná fel arra, hogy az európai értékekkel és jogszabályokkal ellentétes intézkedéseket hozzon. Vagy olyanokat, amelyek bizonyos kisebbségek ellen irányulnak.”
Erős kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy „a magyar demokrácia megfelelő állapotban van-e ahhoz, hogy a kormány felhatalmazása valódi és legitim legyen”. Ugyanakkor nem hisz abban, hogy a választásokat elcsalták volna.
De a médiából ömlő dezinformációk, az ellenzéki jelöltek programjának félremagyarázása vagy elhallgatása ellehetetleníti, hogy az emberek tudatos és tájékozott döntéseket hozzanak
– tette hozzá.
Azt elismeri, hogy a Sargentini-jelentésnek annyi hatása nem volt, mint amennyit az Európai Parlamentben reméltek, „de a jelentésnek köszönhetően a magyar kormánynak több meghallgatáson is magyarázkodnia kellett az intézkedései miatt és hozzájárult ahhoz, hogy az Orbán-kormány egyelőre nem fér hozzá a helyreállítási alap forrásaihoz, és az összes tagállam figyelmét felhívta az Orbán-kormány húzásaira”.
Mostanra nemcsak a nagy tagállamokban, hanem a szomszédos országokban is gyanakvással figyelik, hogyan viszonyul az Orbán-kormány a demokráciához vagy az uniós partnereihez, mire költik az uniós pénzeket, vagy elkötelezett-e egyáltalán Európa mellett. Mostanra mindenhol világos, hogy a magyar kormány különbözik a többitől, és emiatt, bizonyos értelemben partvonalra került. A Sargentini-jelentés nélkül mindez nem következett volna be, és az ide vezető út nem lenne ennyire dokumentálva
– nyilatkozta az rtl.hu-nak.
