Bár a kétharmados törvények és a bebetonozott politikai kinevezettek rendkívül szűkre zsugorítják egy kormányváltás után az új kabinet mozgásterét, az ellenzék felkészült a kormányzásra, kidolgozta a közjogi terveket minden lehetséges forgatókönyvre – állítja a 24.hu-nak Fleck Zoltán egyetemi tanár, akit Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kért fel az ellenzék közjogi munkacsoportjának vezetésére.
„Abból indulunk ki, hogy Magyarország jelenleg nem jogállam. Ezt pedig alkotmányos eszközökkel, jogállami elvekkel összhangban kell kezelni. A cél egy széles társadalmi részvétel útján megvitatott, népszavazással elfogadott, új, demokratikus alkotmány, de ez egy hosszabb folyamat, addig is kormányozni kell” – jelentette ki Fleck Zoltán hozzátéve, felkészültek arra is, hogy a Fidesz által kinevezett közjogi vezetők megpróbálják megbénítani egy kormányváltás esetén az új kormány munkáját.
„Elképzelhető, hogy még a feles törvények megszületését is akadályozni fogja a Fidesz által kialakított közjogi intézményrendszer, például a köztársasági elnök megvétóz elfogadott törvényeket, vagy az Alkotmánybíróság visszadobja a jogszabályokat, esetleg a Költségvetési Tanács megfúrja a költségvetést, de makulátlan törvényekkel ki kell próbálni, hogy ezek az intézmények alkotmányos módon vagy pártpolitikai módon működnek. Ahogy meg kell próbálni megegyezni a majdani ellenzékkel is, vissza kell állítani az ellenzéki jogosítványokat a parlamentben. Nyitottságot kell mutatni, ha ezt elutasítják, annak terhét a másik félre kell helyezni” – mondta Fleck.
Nem lesz könnyű az új kormánynak, mert 2010 óta 371 sarkalatos törvényt helyeztek el a jogrendszerben.
Az Orbán-rendszer a kétharmados jogalkotási korlátot eredeti alkotmányos funkciójával ellentétesen terjesztette ki számos törvényhozási tárgyra. Így állt elő az a helyzet, hogy a kétharmad nem a sajtó szabadságát védi, hanem a párthűségét bizonyított Médiatanács kinevezettjeinek státuszát
– magyarázta Fleck Zoltán. A program ezért számba veszi, hogy szükség lehet kétharmados szabályok megváltoztatására. Ez a felvetés fél éve hatalmas vitát hozott, de a jogászprofesszor szerint azóta elmozdulás történt ebben a kérdésben a hazai és a nemzetközi jogásztársadalomban.
„Azonban csak azokat a kétharmados szabályokat lehet megváltoztatni megfelelő igazolási elvekkel, amelyek feltétlenül szükségesek” – hangsúlyozza Fleck Zoltán hozzátéve, a jogállami helyreállítás jogállami módon történhet, a jogállami elveknek megfelelően. Eszerint a demokratikus többség önkorlátozó módon jár el, nem felszámolja, hanem visszaépíti a végrehajtó hatalom és a többség alkotmányos korlátait. Indokait, terveit a nyilvánosság kontrollja alatt teszi, teret engedve a szakmai és politikai kritikáknak is. Minden esetben megkísérli az együttműködést az ellenzékkel, konszenzusra törekszik, és csak ennek elutasítása esetén használja a többség erejét. Az uniós jogrendszert is felhasználhatják a vitatott kétharmados törvényeknél, mivel Fleckék szerint számos magyar szabályozás és gyakorlat ütközik európai uniós követelményekbe, nemzetközi szerződésekbe. Ez önmagában nem érinti a törvények érvényességét, de az új országgyűlés akár a kétharmados szabályok módosításával eleget tehet az Európai Bizottság, az Európai Bíróság vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal szemben megállapított kötelezettségeinek, így szüntetve meg a terhére rótt jogsértéseket.
Az európai támogatás megvan mindehhez, ráadásul az orosz–ukrán háború miatt sokkal nagyobb tétje lett a dolognak: nemcsak a jogállamisági kérdésekről szól már az Orbán-rendszer lebontása, hanem európai biztonságpolitikai kérdéssé is vált, mivel egy Putyin bábjaként működő hatalmat kellene felváltani
– jelentette ki Fleck Zoltán, aki szerint az új kormány működésének első hónapjait nemzetközi tanácsadó és ellenőrző testületek fogják figyelemmel kísérni, ami a közvélemény szemében is legitimálhatja a jogállam visszaállításáért tett lépéseiket.
