Ülést tartott péntek délelőtt a fővárosi önkormányzat Niedermüller Péter vezette eseti bizottsága, amely az V., illetve a VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgálja ki.
Mindkét budapesti kerületben vett – a vásárlás idején – kormánypárti vezetésű önkormányzattól ingatlant Schadl György, jelenleg vesztegetés gyanújával letartóztatásban lévő végrehajtó. (Az V. kerületben jelenleg is kormánypárti vezetés van, a VII. kerületben 2019-ig volt az.) Külön pikantériája az eseteknek, hogy a vizsgálóbizottság tanácskozásának terméből még arra a belvárosi házra is rálátni, ahol Schadl két helyiséget is megszerzett a belvárostól, és amelyről tegnap részletesen beszámoltunk.
Alig kapnak információt
A vizsgálóbizottság tagja a belvárosi önkormányzat két ellenzéki képviselője, a momentumos Szigeti Flóra, valamint az MSZP-s Kovács Alex is. Ők pénteken némi betekintést nyújtottak abba, hogy milyen a belvárosi önkormányzat ingatlankezelési, és eladási gyakorlata.
Elmondásuk szerint rengeteg visszatartott információ van ezen a területen, ezekhez pedig sokszor akkor sem tudnak hozzáférni, ha kitartóan érdeklődnek irántuk.
Kovács Alex szerint például az sose derül ki, hogy ki, milyen alapon, illetve szempontok szerint állítja össze azokat az árverési csomagokat, amelyek alapján milliárdos tételben ad el ingatlanokat a belváros. Szigeti Flóra pedig ehhez azt tette hozzá, hogy az sem világos, hogy a bérlő nélküli ingatlanok esetében hogyan és ki tud jelentkezni vevőnek.
Kovács beszélt arról is, hogy a legutóbbi árverési eseteknél a megállapított forgalmi érték és a vételi ajánlat közt nagyon kicsi volt a különbség, jellemzően csak néhány százezer forint. Ami különösen érdekes mondjuk egy 50 milliót érő ingatlannál, ahol elvileg az ajánlattevő nem tudhatta, milyen árat állapított meg az önkormányzat értékbecslése. Az árverések esetében Kovács szerint a „pályázat nyilvánossága teljesen korlátozott”, ennek következtében pedig nincs valódi verseny, noha ez érdeke lenne elvileg az önkormányzatnak.
Ezek után Szigeti Flóra több olyan anomáliára is felhívta a figyelmet, amelyek a bérlők ingatlanvásárlásánál merültek fel. Ilyen például az, hogy több esetben – ezeket fotókkal is illusztrálta a képviselő – a bérlő nem tett eleget a vállalt felújítási kötelességének, ennek ellenére a belváros mégis eladta neki kedvezményesen az ingatlant. A Momentum képviselője arról is beszélt, hogy amikor az önkormányzatban próbálják megismerni az eladásra kerülő ingatlanokat, rendre falakba ütköznek. „Nem kaptuk meg a szerződéseket, sem az értékbecsléseket. Nem tudjuk, hogy hány eladó ingatlan van, nincsen összesített lista. Amikor 2020 júniusában betekintettem pár eladásba, nem készíthettem a dokumentumokról fényképet, ahhoz külön jegyzői segítség kellett volna.” A belvárosi testület pedig mindig zárt ülésen dönt az eladásról.
A 24.hu csütörtöki cikke kapcsán merült fel az a kérdés a bizottság egyik tagjától, Pikó András józsefvárosi polgármestertől, hogyha átengedi valaki az elővásárlási jogát bérlőként – ami a 30 százalékos kedvezmény jogosultságát is jelenti – valaki másnak, akkor arról később tudomást szerez-e a testület, azaz kiderül-e, hogy nem annak adja el az önkormányzat az ingatlant, akire a testület tagjai tudnak?
Nem, erről nem kapunk külön tájékoztatást. Az önkormányzat elé nem kerül vissza, hogy ki volt a tényleges vásárló
– válaszolta Kovács Alex, aki megemlítette azt, hogy Schadl György is így szerzett ingatlant a Városház utcában, majd az önkormányzat épp az ezzel szomszédos ingatlant jelölte ki árverésre – és a nyertes pedig pont Schadl lett.
Átláthatatlan a kerület ingatlanértékesítési technikája, és nem világos, hogy van-e egyáltalán kitűzött célja, stratégiája ezen a területen az önkormányzatnak – fogalmaztak összegzésképp a belvárosi képviselők. Szerintük a kerület nincs rászorulva arra, hogy ingatlanvagyonát ilyen tempóban árusítsa ki, mert például a beruházásaihoz jelentős kormányzati támogatást is kap.
Senki nem viselkedett úgy, mint a belváros
A belvárosi rész előtt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is beszélt az ülésen, tájékoztatásának középpontjában az az eset állt, amiről korábban a Telex számolt be: hogy a fővárosnak nem biztosította a belváros az elővásárlási jogokat, ez pedig törvénysértő.
Kiss általánosságban elmondta, hogyha a főváros értékesíti valamely ingatlanját, ők mindig azt nézik, hogy a lehetős legmagasabb árat kapja az önkormányzat, épp ezért teszik átláthatóvá a folyamatot, teszik közzé az ingatlan részletes leírását, és ezért hirdetik meg például az ingatlan.com-on is az ingatlant.
Külön megemlítette azokat az eseteket, amikor a kormánypárti vezetésű belváros nem biztosította az elővásárlási jogot a fővárosnak: mint mondta, más kerület esetében „nem tapasztaltak ilyen problémákat” korábban. Arról is beszélt, hogy az elővásárlási jogokkal érintett ingatlanokról ugyanakkor a belvárosi önkormányzat nem szolgáltatott részletes és kielégítő adatokat. Ez a hozzáállás a belváros részéről érthetetlen, mert elvileg „az önkormányzatnál mindegy, hogy kinek adja el az ingatlant, az a lényeg, hogy minél több pénzt kapjon érte.”
Hozzátette: a főváros pert indított mind az eladó, mint a vevők ellen ezekben az esetekben. Kiemelte azt is, hogy az V. kerület esetében egyszerűbb volt a földhivataltól beszerezni az ingatlanadatokat, mint magától az önkormányzattól.
A belvárosi hivatal, vagy kerületvezetés részéről nem vett részt senki sem az ülésen.
