Összességében több tíz milliárdos hiánnyal számolhat 2022-ben a huszonhárom megyei jogú város a kormányzati megszorítások és a növekvő energiaárak miatt – írja a Népszava. A városokat érintő, várható költségvetési hiányt a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) próbálta összesíteni, de a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket, ezért pontos eredményre nem jutottak. MJVSZ elnöke, Szita Károly, kaposvári fideszes polgármester a lap kérdése elárulta, hogy bár a megszorításoknak van érzékelhető előnye, az önkormányzatoknál azok súlyos bevételkiesést okoznak.
A deficites állapottal az önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási oldala is összefüggésbe hozható. A települések a megszokott iparűzési adóbevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá, mert a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam.
Az iparűzési adóbevételek csökkenését tavaly kompenzálta az állam, igaz eltérő mértékben: a 25 ezer fő alatti településeket teljes mértékben, míg az efölötti lakosú városokat az adóerő-képességük alapján. Ez azt jelenti, hogy a jelentős adóbevételekkel rendelkező „erős városok” egyáltalán nem kaptak kompenzációt, míg a közepesek 75, a gyengék pedig 100 százalékban hozzájuthattak az így kiesett bevételekhez.
Az iparűzési adóbevételek csökkentése egyébként leginkább a helyi tömegközlekedésre van hatással, mert egy két évvel ezelőtti kormánydöntés értelmében a tömegközlekedést ebből a bevételi formából kellene finanszírozni. A példa kedvéért: korábban írtunk arról, hogy Balaicz Zoltán zalaegerszegi polgármester a helyijáratú autóbuszok üzemeltetésével kapcsolatos kiadások emelkedéséről is beszélt. Mint mondta, 2020-ban az előző évhez képest harmadával csökkent utaslétszám miatt több mint félmilliárd forint volt a Volánbusz vesztesége, amit a városnak kell megtérítenie. A 2020-ra kalkulált 996 milliós fenntartási költséggel szemben 487 millió forint bevétele volt a Volánbusznak, az 509 millió forintos veszteség finanszírozása pedig a városra hárul, ami az iparűzési adóbevétel több mint 12 százaléka.
A Népszava érdeklődött a megyei jogú városoknál is a kieső bevételekről, de jellemzően csak ellenzéki vezetésű városok reagáltak. A miskolci városvezetés jelezte: számításaik szerint 3,2 milliárd forinttal csökkennek forrásaik az elvonások miatt, és majdnem ugyanennyivel nő a kiadásuk az emelkedő energiaárak miatt. A város így tehát több mint 6 milliárd forintos hiánnyal vág neki 2022-nek.
Szombathelyen az előzetes számítások szerint az iparűzési adó elvonása egymilliárd, a gazdasági visszaesésből adódó iparűzésiadó-csökkenés 1,5 milliárd lesz 2022-ben. Az energiaárak emelése 180 milliós pluszt jelent a vasi megyeszékhelynek, a gyermekétkeztetés költsége 130 millióval nő, míg a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 600 milliós többletköltség.
Salgótarjánban a jövő évi költségvetésben az ideihez képest mintegy 470 milliós helyi iparűzési adóbevétel-kieséssel számolnak, s további hiányt jelent a gépjárműadó korábban az önkormányzatot megillető része, ami 82 millió forint. Az áremelkedések hatása 450-500 milliós többletkiadást jelent, ebből csak az áramdíj növekedése 68 millió.
Eger még korábban meghosszabbította az energiaellátásról szóló szerződését, így itt az áremelkedés „csak” 70 milliós többletet jelent ebben az évben, de az adóbevételek elmaradása és az egyéb kiesés a hevesi megyeszékhelynek is több mint kétmilliárdos hiányt jelent, mivel a város adózóinak több, mint 90 százaléka a turisztikából, vendéglátásból élő kis és közepes vállalkozás.
