Közleményt adott ki a Fidesszel és a kormánnyal is szoros kapcsolatot ápoló Századvég Alapítvány. Ebben az MTI híradása szerint azt írják, hogy továbbra sem vizsgálódnak a Városháza-ügyben „a korrupció következetes üldözését rendszeresen számon kérő” oknyomozó újságírói csoportok és NGO-k. Hogy pontosan mely szervezetekre gondolnak, az az állami hírügynökség közleményéből nem derül ki.
A tanulmány minden jel szerint beleilleszkedik abba a védekezési stratégiába, amelyet a kormányzati szereplők és a kormánysajtó alkalmaz a múlt héten kirobbant Völner-üggyel összefüggésben. Miután kiderült, hogy Völner Pál, az igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes rendszeres időközönként kettő- és ötmillió forint közötti összegben fogadott el kenőpénzeket, majd az államtitkár lemondott, az ellenzéki pártok azt követelték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter is távozzon a posztjáról, ezzel vállalva a politikai felelősséget helyettese korrupciós ügyéért. Kormányzati szereplők, kormánypárti képviselők és a kormánysajtó erre úgy reagált, hogy a „baloldalhoz” köthető korrupciógyanúsnak tekintett ügyeket kezdtek előhúzni. Így többek között előkerült az úgynevezett Városháza-ügy, vagy az az eset is, amely Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő személye körül körvonalazódott idén nyáron egy szintén Anonymus-álarcos videó alapján.
A Századvég által kiadott szöveg a hasonló ügyek között megemlíti a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kapcsolódó telekcsere-szerződések ügyét, amelyben a Kúria hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori vezetőjét. A jogerős ítéletekkel végződő ügyek közül megemlítik az úgynevezett BKV-pert is, ebben a Szegedi Ítélőtábla hozott ítéletet. Az ítélet, mint írják, kimondta, hogy a vádlottak részt vettek a BKV számára szükségtelen szerződések megkötésében, ezek során pedig különböző vállalkozásokat úgy juttattak pénzösszegekhez, hogy ezzel a BKV-nak több százmilliós kárt okoztak. A közleményében ellenzéki politikusok nevei is szerepelnek, így például megemlékeznek Gyurcsány Ferencről, Czeglédy Csabáról és Bajnai Gordonról is.
A Századvég szerint – a közleményben közelebbről meg nem nevezett – szervezetek ezekkel az ügyekkel azért nem foglalkoznak, mert
e csoportok tevékenységét többek között olyan külföldi szervezetek támogatják hatalmas összegekkel, mint a Soros György által alapított Open Society Foundations.
A külföldről támogatott szervezetek fogalmát a magyar jogba a harmadik Orbán-kormány parlamenti többsége által 20017-ben elfogadott úgynevezett civil törvény vezette be. E szerint a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek voltak bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, ha az általuk kapott tárgyévi támogatások összege elérte a 7,2 millió forintot.
A kormány végül az idén áprilisban nyújtotta be a javaslatát, amellyel hatályát vesztette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, így ez a kategória a valóságban már értelmezhetetlenné vált a hazai civil szervezetek vonatkozásában.
