Elfogadta a munkarendjét a Fővárosi Közgyűlés által a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn. A testület a tervek szerint meghosszabbítaná a megbízatását és január végére készítené el a jelentését.
A bizottság elnöke, Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere az ülés kezdetén közölte, meghívta a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. ingatlaneladásoknál közreműködő munkatársait, de az összes érintett azt a választ adta, hogy nem kívánnak megjelenni a bizottság előtt, a kérdésekre írásban válaszolnak. Bajnai Gordon volt miniszterelnök szintén e-mailben válaszolt Kovácsnak, jelezve, hogy a továbbiakban is írásban kíván kommunikálni. Kovács itt tette hozzá, kérte, hogy Bajnai Gordon online kapcsolódjon be a bizottság munkájába, de erre választ egyelőre nem kapott.
Kovács Péter javaslatára a bizottság írásban több mint húsz kérdést tesz fel a Vagyonkezelő munkatársainak. A kérdések egy része arra vonatkozik, hogy milyen szabályok szerint történik a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok értékesítése, de azt is megkérdezik, hogy ismerik-e és látták-e a BFVK épületében Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, vagy épp Bajnai Gordont.
A bizottság először Barts J. Balázst, a BFVK vezérigazgatóját tervezi meghallgatni a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési folyamatáról, továbbá írásban kérdezhetik majd Bajnai Gordont, Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Megdet Rahimkulovot, Ruszlan Rahimkulovot, Timur Rahimkulovot és Zentai Pétert. Továbbá meg kívánják hallgatni Tordai Csabát, a BFVK igazgatóságának elnökét, valamint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest is. A testület külső szakértők meghívásával tájékozódna továbbá az orosz típusú dezinformációs kampányok jellegzetességeiről, a választások előtt a belpolitikába való idegen beavatkozás módszereiről is.
Ugyancsak első körben írásban kérdeznék Berki Zsoltnak a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítéseiben 2017 óta betöltött szerepéről az azóta hivatalban volt és lévő főpolgármestereket, valamint a vagyongazdálkodással foglalkozó helyetteseiket, akiket aztán meg is hallgatnának. Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármesterének javaslatára döntöttek arról is, hogy olyan ingatlanértékesítésekről tárgyal csak a bizottság, amelyeket a testület bármely tagja az ügyben relevánsnak tart.
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy pontosan mikorra készül el a jelentés, hanem az, hogy mindenki számára megnyugtatóan le lehessen zárni a munkát. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere – aki egyben a bizottság alelnöke is – vele szemben arról beszélt, hogy a vizsgálóbizottság egy olyan ügyből indult ki, amely nem létezik, mivel a Városháza eladását senki nem tervezi. Láng Zsolt szavaira reagálva megjegyezte, nem mérlegelhetnek, hiszen a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a bizottság vizsgálja meg, a hangfelvételek készítésének, azok összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható-e a jövő évi országgyűlési választásokba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével. Láng ugyanis kifogásolta, hogy a bizottság tárgyalja a titkosszolgálati módszereket.
A Fővárosi Közgyűlés november 24-i ülésén – a Fidesz-KDNP-frakció javaslatára – döntött a Városháza esetleges értékesítése kapcsán kialakult ügy miatt a vizsgálóbizottság felállításáról. A bizottság feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Az ügy lényege, hogy egy Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanját akarta közvetítőkön keresztül értékesíteni – ezeket az állításokat igyekszik az ismeretlen személy hangfelvételekkel alátámasztani.
Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés mindezekre úgy reagált, nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében pedig feljelentéseket tettek.
