Gazdaság

Kicsoda Gansperger Gyula, aki a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője?

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Végigvesszük, mit csinált az elmúlt harminc évben Gansperger Gyula, a Fidesz egykori pénzembere, aki a kormánymédiában naponta csöpögtetett információk szerint a híd a Városháza állítólagos eladása kapcsán a befektető és a főváros között, és ő vonta be egykori főnökét, Bajnai Gordont is a történetbe. Nem úgy tűnik, hogy a volt Simicska-tanítvány, az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójaként szolgáló Gansperger balraátot vett volna.

Már tíz évvel ezelőtt is fogatlan oroszlán volt

– így beszélt Gansperger Gyuláról a november eleje óta csöpögtetett és teljesen valószínűleg még mindig ki nem bontott Anonymus-sztori kapcsán lapunknak a főszereplő egyik régi üzletfele, miután a kormánymédia olyan hangfelvételeket közölt, amelyeken a hírekből jó másfél évtizede eltűnt egykori Fidesz-főkönyvelő, a privatizációs ügynökség volt vezetője, illetve – mások mellett – Bajnai Gordon is hallható. Forrásunk az ő szerepéről úgy vélekedett: csőbe húzták.

Hogy a Városháza-ügyben valójában mi a pontos szereposztás, az még megfejtésre vár, ám az biztos: Bajnai arra nem számított, hogy beszélgetésük részletei kiszivárognak a sajtónak. Még a hangfelvételek megjelenése előtt, ám már a helyszínen készült lesifotós kép publikálását követően közölt Facebook-bejegyzésében arról írt: a tárgyaláson világossá tette, hogy ebben az ügyben nincs befolyása, közvetítői szerepe, és szerinte egy ilyen fejlesztés „csak átfogó politikai konszenzus mellett, és teljesen átlátható folyamatban lehetne egyáltalán megfontolás tárgya a döntéshozók részéről”. Interjúnkban pedig válaszolt lapunk minden felvetődő kérdésére. Ganspergerhez fűződő kapcsolatáról például azt mondja:

Gansperger Gyula nem a barátom. Egykori kollégám, akivel egy nehéz időszakban a Wallis-cégcsoport reorganizációját vittük közösen néhány évig. (…) A „Gyula régi harcostársam” mondat talán valóban túl költőire sikeredett, és igazából azt a célt szolgálta, hogy indokoljam a vendéglátómnak, hogy miért is fogadtam el általa a meghívást.

Kapcsolódó
Bajnai Gordon: Mióta konszolidált demokráciákban dolgozom, eltompultak a vészjelző reflexeim
Nagyinterjú a Városháza-botrányról a volt miniszterelnökkel.

Gansperger az egyik felvételen a polgármesteri hivatal korrupciószagú ingatlaneladási gyakorlatáról beszél. A naponta kerekedő történet eddig odáig jutott, hogy

  • a Városháza impozáns, de irodaként drágán fenntartható ingatlana iránt az orosz-magyar Rahimkulov testvérpár érdeklődött,
  • az ő cégcsoportjukkal működik együtt Gansperger cége ipari infrastrukturális és ingatlanfejlesztési projektekben, így az egykori pártfőkönyvelő hívta Rahimkulovékhoz Bajnait, akinek kormányzati apparátusából ketten is Karácsony Gergely főpolgármester közelében dolgoznak most.
  • Karácsonyék feljelentést tettek, és azt állítják, több lehetőséget vizsgáltak meg az ingatlan jövőjével kapcsolatban, de nem adják el a Városházát. Végül annyit elismertek, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezetője, Barts J. Balázs „túl sok információt osztott meg” a Városháza épülete iránt érdeklődőkkel, ezért fegyelmit kapott.
  • Bajnai cáfolta, hogy érdemben intézkedett volna, ráadásul szerinte titkosszolgálati módszerekkel követték és hallgatták le. Ő szintén feljelentést tett, illetve tudatta, szeretné ha a vágatlan felvétel nyilvánosságra kerülne, hogy mindenki megtudhassa, valójában mit mondott. Mint interjúnkban fogalmazott: „És ez a szövegösszefüggésből kiforgatott pár zavarosan vágott félmondat jó példája annak, hogyan követ el bűncselekményt a hamisító Anonymus, akivel szorosan együttműködve a NER-propaganda most azon serénykedik, hogy a fehérből feketét, a partizánból kurtizánt csináljon.”

A bajtársiasság légköre mindenesetre egyre kevésbé lengi be az ügyet, amely miatt magyarázkodni kényszerült a főpolgármester.

Farkas Norbert / 24.hu A Főpolgármesteri Hivatal épülete

Ami tény: Gansperger köre már üzletelt a Karácsony vezette fővárosi önkormányzattal, amikor a Grébics Ingatlan Zrt. a XXII. kerületben megvehetett egy 7400 négyzetméteres ingatlant. A Grébicset Gansperger alapította, de 2018 óta már nem ő, hanem az a Szabó Gergő jegyzi, aki több cégben is üzlettársa.

Az ingatlanügyletek sosem álltak távol Ganspergertől, aki végzettsége szerint közgazdász, valaha könyvelőcéget vitt, de az egy ideje a családja nevén van. Karrierje kezdetén a Fidesz holdudvarához tartozó cégek mellett a Mammut bevásárlóközpont befektetőinek ingatlanszerzésén fáradozott (lásd bővebben keretes írásunkat), a 2000-es években topmenedzserként mutatkozott óriáscégeknél, az utóbbi 10-12 évben pedig különböző üzletágakban villantak meg vagyonkezelői, érdekeltségei az informatikától a geotermiáig terjednek. A legutóbbi időkben a patinás Ganz-cégek reinkarnálásán munkálkodik, és energetikai cég is került a portfóliójába: az Ener-con Trade Zrt.-t 2015-ben alapították, és 2017 óta foglalkozik villamosenergia-kereskedelemmel. Gansperger több cég, köztük a bécsi Constans Beteiligungs GmbH közbeiktatásával, közvetetten érdekelt benne.

Az Ener-con honlapja egészen az Elios-ügyig repít vissza, legalábbis annyiban, hogy háttérbázisaként a Grep Green Public Lighting Zrt.-t jelöli meg, annak résztulaj igazgatósági tagja, Makra Attila egy időben az Ener-con igazgatóságát elnökölte (a honlapon most is így szerepel). A Grep Green neve felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának az Elios-ügyről készített jelentésében, amelyben szervezett csalás gyanúját vetette fel az OLAF, és 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. Az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios ügyében a Grep Green a díszletnek bevetett versenytársak között bukkant fel. Később, az Elios hibernálódása után azzal került be a hírekbe, hogy még az Eliosnál is drágábban dolgozott Érden.

Kezdetek: a fideszes ősbüntől a Mammut-ügyig

Nem volt briliáns könyvelő, topmenedzserként és vállalkozóként sem alakított nagyot, de ennél sokkal fontosabb, hogy az első sorba tartozott az „ősbűn” idején – helyezte el Gansperger Gyulát egy, a Fidesz-elitből már kihullott potentát, utalva az ingyenesen kapott budapesti pártszékház, a belvárosi tisztikaszinó 700 millió forintos üzletére, és a kezdő lépésekre, amelyekkel Orbánék gazdasági hátországának kiépítése indult. Ebben az időben Gansperger a legbelső körbe tartozott, főkönyvelőként ő írta alá a párt gazdálkodásáról számot adó mérleget.

 

A székház eladása táján megszaporodó szatellitcégek egyikében, a Millennium Vagyonkezelő és Befektető Rt.-ben az alapításkor Simicska Lajos és Győri Tibor mellett Gansperger volt az igazgatóság tagja. Simicska a Fidesz gazdasági igazgatójaként működött 1993-tól, Gansperger a helyettese volt, míg Győri ügyvédként bábáskodott a Fidesz-körüli cégek születésénél. Simicska bevette két társát a B-Reklám Kft.- be is, amelynek révén fő reklámpiaci érdekeltségét, a Mahir Rt.-t privatizálta.

 

Gansperger Fidesz-beli tevékenységének a részletei már a múlt homályába vesznek, de még az is megesett, hogy Simicska és Gansperger Gyula önálló aláírási, képviseleti jogát első fokon törölte a Fővárosi Bíróság. Az eljárást indító Wachsler Tamás ugyanis kétségbe vonta, hogy a két gazdasági vezető 1993-as megbízatása összhangban van a párt alapszabályával. Az Orbán Viktor pártelnöki kihívójaként is próbálkozó Wachsler azt is firtatta, hogy milyen kapcsolat van a Fidesz pénzügyei, illetve a gazdasági vezetők „pártközeli” magánvállalkozásai között – írta a HVG. Gansperger pozícióját mindez egyáltalán nem rendítette meg, a Fidesz az állami privatizációs szervezet, az 1995-ben létrehozott ÁPV Rt. felügyelőbizottságába delegálta őt.

 

Javában az ÁPV Rt.-ben felügyelte a nagy privatizációs tranzakciókat, amikor balhé kerekedett abból, hogy a Mammut bevásárlóközpont kapcsán a beruházói oldalnak is bedolgozott. A beruházó további területekhez akart jutni az ÁPV Rt.-től, erről kellett döntenie az állami cégnek, miközben Gansperger a Mammut Rt. egyik közgyűlésén a legnagyobb tulajdonost, a Burginvest Beruházásszervező és Ingatlanforgalmazó Rt.-t képviselte. Az azóta végelszámolással megszűnt cégben a felügyelőbizottság elnöke volt 1995 és 1998 között.

 

A Fidesz 1998-as kormányra kerülése után Gansperger Gyula az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója lett. Nem jelentett akadályt, hogy érdekelt volt több olyan cégben, amelyek minden követ megmozgattak, hogy a Mammut-projekt számára megszerezzék az ÁPV Rt. tulajdonában álló, felszámolás alatt lévő Ganz Villamossági Művek 8 hektáros ingatlanát. A szerzést nyélbe is ütötték, annak ellenére, hogy a Fidesz jobboldali szövetségesei ellenezték: az MDF és az MDNP egyaránt nem találta támogathatónak a projektet.

Gansperger, a topmenedzser

„Igazi Simicska-tanítvány, a pénz érdekli, ugyanúgy, mint a mesterét, és simán képes 180 fokot váltani tárgyalás közben, akár balos kuncsafttal bizniszelni, ha az nagyobb haszonnal kecsegtet” – osztotta meg tapasztalatát egy, korábban Ganspergerrel is üzletelő informátorunk. Erre a képességére szükség is volt. 2001 márciusában távozott az ÁPV Rt. éléről, Simicska Lajos pedig addigra már inkább Nyerges Zsoltra támaszkodott a pénzügyekben, így Gansperger bár kegyvesztett nem lett, nem került komolyabb funkcióba a Fidesz közelében. A hírekből is éppúgy eltűnt, ahogy a fantomcégügyek szereplői Kaya Ibrahimtól Schlecht Csabáig.

2003-ban Bajnai Gordon, a Wallis vezére emelte magához, olyannyira, hogy 2006-ban ő váltotta a vezérigazgatói poszton. Hogy ez balraátot jelentett volna Ganspergernél, azt sokan vitatják, mondván, a szocialista kötődésűnek elkönyvelt Wallis-csoport bőven termelt vezetőket a közhivataloknak és állami tulajdonú cégeknek, ugyanakkor befogadta az onnan érkezőket is, jobbról és balról vegyesen. Bajnai Gansperger mellett olyan, a partvonalra szoruló fideszeseket is felelős pozícióba emelt, mint Wachsler és Fürjes Balázs, aki Deutsch Tamás-féle sportminisztérium miniszteri biztosaként dolgozott 2002 előtt. Hogy a két irányba építkezés tudatos üzletpolitika volna, Bajnai tagadta, minapi interjúnkban azt mondta:

Ahogy én annak idején megismertem, mindig is határozottan jobboldali érzelmű ember volt. Aminek az én szememben az üzleti tevékenység, a szakértelem szempontjából nincs jelentősége. Megjegyzem, azokban az években a Wallisban dolgozott Wachsler Tamás és Fürjes Balázs is, de ezért őket nem emlegetik baloldaliként.

Ugyanakkor a Wallis-alapító Noah M. Steinberg úgy fogalmazott: „Az ingatlanpiac több mint négyéves ciklusokban működik, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyik vagy másik oldalhoz húzzunk.”

Gansperger 2007-ben átszegődött a Wallis Ingatlan konkurensének számító Kész Kft.-hez, de a kitérő rövidre sikeredett. Később felbukkant a Synergonnál, ám ebből sem lett hosszú távú együttműködés, igaz, ez már egy másik korszakhoz tartozik, amikor a kockázati tőkebefektetések felé fordult.

Soós Lajos / MTI Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót a szervezet székházában, Budapesten, 1999. július 29-én.

2006-ban Medgyessy Péterrel együtt beválasztották a Mol tőzsdei leánya, a TVK igazgatóságába, ami akkoriban komoly apanázzsal járt, évi 50 ezer euró (akkor 14 millió forint) tiszteletdíjat jelentett. A TVK-nál a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után sem köszöntek el Ganspergertől, sőt 2013-ban már a Synergon igazgatótanácsi tagjaként is kapott tiszteletdíjat.

Az új Fidesz-érában ha pozíció nem jutott is Ganspergernek, haraphatott egy darabot az uniós pénzekből. A Jeremie-programból oszthatott milliárdokat a Morando Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-vel. A Morandót még 2008-ban gründolták, és Gansperger üzlettársa volt benne Orbán Viktor egykori miniszterelnöki tanácsadója, Tombor András és a századvéges Heim Péter is. Az alapkezelő összesen több mint 4 milliárd forint uniós forrást helyezhetett ki ígéretes vállalkozásoknak, a nemes céltól azonban némileg eltért a megvalósulás: a 444.hu cikke szerint a támogatott cégek között bőven akadtak olyanok, amelyek a Morando tulajdonosi és befektetői köreihez kötődtek.

Gansperger a geotermia-bizniszbe is belekóstolt, a makói ügylet azonban bűnügyi fordulatot vett. A HVG egy rendőrségi kutakodás kapcsán számolt be a gyanúról, amely szerint az egykori Fidesz-főkönyvelőhöz köthető Geoterm Invest Kft. tisztségviselői egy közgyűlési jegyzőkönyv meghamisításával szorították ki az alapítókat a Materm Kft. ügyvezetéséből.

A nyelviskolától a Ganzig

Az évek során igen tarka portfóliót hozott össze Gansperger, résztulajdonos például egy nyelviskolában, a International House Language School Kft.-ben, egy sor vagyonkezelő, illetve tanácsadó cégben, az utóbbi években pedig ráfordult a Ganz maradványaira is. 2017-ben beszállt a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.-be, ahol Szabó Gergővel osztoznak az ügyvezetői poszton, és már 2 milliárd forint fölé tornázták a forgalmat. 2020-ban alapították meg a Ganz Járműjavító és Karbantartó Kft.-t, amelyben Gansperger ügyvezető, résztulajdonos pedig a régi harcostárs Grácsmann Tibor. Vele már a fideszes idők hajnalán, a pártszékházas szatellitcégekben is közösködtek.

A pártfőkönyvelőt évtizedek óta ismerők szerint ez is azt támasztja alá, hogy „a boltot” most is régi embereivel viszi, így furcsa volna újonnan baloldali üzletemberként jellemezni.

Egyik volt üzlettársa szerint jelentős vagyont szedett össze, ő BMW-ről, puccos budakeszi ingatlanról beszélt lapunknak, és szerinte a volt pártfőkönyvelő bőven megengedhetné magának azt, hogy nyugdíjba menjen; számára nem is világos, miért nem vonult már vissza az üzleti élettől. Mint mondta: „A vagyona csak hízik, és nem tudja abbahagyni.”

A cikk készítésekor kerestük Gansperger Gyulát is, ám hívásunkra, üzenetünkre nem reagált.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik