Nemrég megírtuk, hogy az egyes miniszterelnökjelölt-jelöltek hogyan teljesítettek a 106 egyéni választókerületben, most pedig azt számoltuk ki, hogy az egyes körzetekben miként alakult a részvételi arány. Bázisként a 2018-as országgyűlési választás adatait, azon belül a választásra jogosultak számát használtuk – ezeket vetettük össze a 2021-es ellenzéki előválasztás részvételi adataival. Vidéken nagy a szórás a választókerületek között: 2,75 és 12,76 százalék között alakult a részvételi arány, miközben Budapesten nem volt olyan körzet, ahol 11 százaléknál kevesebben mentek volna el (a legtöbb ember, a választásra jogosultak 18,47 százaléka Zuglóban szavazott).
Csak minden harminchatodik ember ment el szavazni Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. számú – Vásárosnamény központú – választókerületében, ezzel az ott élők a legközömbösebbek. A három legaktívabb vidéki szavazóbázis Pest megyei: Pest 1-es, 2-es és 5-ös számú egyéni választókerületében 11,4 és 12,8 százalék közötti arányban mentek el szavazni. Ha megyénként összesítjük az adatokat, kiderül, hogy a legkevésbé a nógrádiakat érdekelte az előválasztás (mindössze 4,45 százalék jelent meg az urnáknál vagy online) – ez az átlag annyiban nem beszédes, hogy mindössze két választókerületből tevődik össze, az egyikben 3, a másikban arányaiban közel kétszer annyi, 6 százaléknyi lakos ment el szavazni. Ráadásul a balassagyarmati körzetben csak egy jelölt indult az egyéni képviselőjelölti helyért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,5 százalék jelent meg az előválasztáson, és a nógrádinál kiegyenlített(ebb) volt a részvétel – a Nyíregyházát is magába foglaló 1-es választókerületet leszámítva, ahol 8,14 százalék ment el szavazni, míg a másik ötben 2,75 és 4,26 százalék között alakult a részvétel.
A megyeszékhelyeket (vagy azok egy központi területét) is magukba foglaló körzetekben jellemzően sokkal magasabb volt a részvétel minden megyében: az összes 1. számú választókerületben a választásra jogosultak átlagosan 8,7 százaléka ment el voksolni, míg a többi választókerületben ez az arány 6,16 százalék. A legnagyobb különbség az értékek között Vas megyében volt (11, illetve 4,7 százalék körül alakult a részvételi arány – a 2018-as országgyűlési választásokon 72,92, illetve 71 százalék körüli volt a részvétel, azaz alig volt különbség a két választókerület között), a legkisebb pedig Bács-Kiskunban – utóbbinál 6,26 százalék ment el szavazni az 1. számú választókerületben és 5,78 a maradék ötben. 2018-ban Bács-Kiskun megyében az 1. számú választókerületben 65,23 százalék járult az urnákhoz, ami (Vas példájához hasonlóan) nagyjából annyi, mint a másik öt választókerület átlaga.
Budapest 18 egyéni választókerületében átlagosan 14,4 százalékos volt a részvételi arány. A legkevésbé a 17. számú választókerületben (Csepel és Soroksár) mozgatta meg az embereket az előválasztás (11,1 százalékuk ment el), a legaktívabbak pedig Budapest 2., 4. és 8. számú választókerületében (két budai kerületben, illetve Zuglóban) voltak a szavazók – mindhárom helyen 18 százalék feletti volt a részvételi arány. Alábbi térképünkön jól látszik, hogy jellemzően a budai, illetve az észak-pesti kerületekben sikerült a mozgósítás, míg a déli, délkeleti kerületek a leghalványabbak, azaz ott volt a legalacsonyabb a részvétel a fővárosban.
