Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Karácsony kitalálta, a szocik túlkavarták, a Jobbik besokallt, Gyurcsány meg kért egy kávét

Az ellenzék pártjai között abban konszenzus alakult ki, hogy ha nincs előválasztás, nincs kormányváltás sem. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban rég nem látott kavarás ment a színfalak mögött, és mivel egy-egy párt jellemzően csak a körzetek felében állít saját jelöltet, tág tere nyílt a visszalépéseknek, a helyenként a részt vevők szerint is bazári alkudozásnak. Bár a történet a Gyurcsány-párt kiszorításának szándékával kezdődött, a DK és a Jobbik nyár eleji megállapodása megmutatta, hogy a háttérben nem várt fordulatok történhetnek, és történtek is: a Momentum például kényszerűségből az MSZP felé sodródott. A 24.hu minden ellenzéki párt illetékeseivel folytatott háttérbeszélgetéseket erről az időszakról, a jelöltállítás lezárultával véglegesnek mondható, helyenként bizarr együttműködések mögötti számokat pedig infografikán is bemutatjuk.

Karácsony Gergely várt ki a legtovább a miniszterelnök-jelölt aspiránsok közül, és csak a többiek után, május 15-én jelentette be indulását az ellenzéki előválasztáson. A főpolgármester akkorra már hónapok óta építette a hátországát, és meghirdetett mozgalmának névsora kirajzolta koncepcióját: olyan ernyőt felhúzni, amely alatt ott vannak a zöld- és a baloldali politika képviselői, a városi liberálisok, de még a Fidesz vidékpolitikáját egykor megtestesítő Ángyán József is. A cél az volt, hogy Karácsony ne csupán a baloldal (pláne a nem túl acélos formában lévő MSZP-Párbeszéd szövetség) jelöltje legyen, hanem a sokszínű ellenzék vezetőjeként jelenjen meg, lehetőleg a pártok felett állva.

Ehhez a koncepcióhoz Karácsonynak volt egy másik, igen ambiciózus terve is, amiből aztán nem lett semmi. Amikor ugyanis május közepén a főpolgármester egy kisbuszban robogott gyermekkora fontos helyszínéről, Nyírtassról a főváros felé, hogy berúgja a kampányát, Budapesten már megszületett egy olyan egyezség, amely elkaszálta az elképzelését. A Demokratikus Koalíció és a Jobbik akkortájt állapodott meg – az egykor ősellenségnek számító felek között meglepő gyorsasággal lezajlott tárgyalás végén – arról, hogy egymás jelöltjeit támogatja 31 választókerületben. Ez a szám később tovább nőtt, de az egyezség nemcsak a körzetek számossága miatt volt sorsdöntő az ellenzéki előválasztás szempontjából, hanem azért is, mert

így nem tudott létrejönni az a későbbi kormányzati centrumként vizionált MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködés, ami a Momentummal és az LMP-vel kiegészülve dominálhatta volna az ellenzéki térfelet, sarokba szorítva a Gyurcsány Ferenc vezette DK-t.

Forrásaink szerint ez volt Karácsony terve, amelyről hosszasan egyeztettek az érintettek. Ahogy egyikük mondja: a főpolgármester elképzeléséhez minden adott volt, logika is volt benne, de aztán mégsem lett belőle semmi. „Nemcsak Gergő miatt, de Gergő miatt is” – szól a magyarázat.

Kispártok a túlélésért

Az ellenzéki pártok tavaly augusztusban jelentették be, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak, az viszont csak decemberre vált véglessé, hogy a Fidesszel szemben indulók kilétét – a miniszterelnök-jelöltéhez hasonlóan – mindenütt előválasztással döntik el. Ezt a megoldást leginkább az MSZP és a Párbeszéd erőltette, főként a Karácsony győzelmével záruló főpolgármester-választás tapasztalataira hivatkozva.

Érdemes megjegyezni: az előválasztás – és a vele együtt járó közös lista – a túlélést jelenti azoknak a formációknak, amelyek saját erőből nem tudnának bejutni a Parlamentbe, és ott frakciót alkotni, van azonban néhány ismert arcuk, így pár biztosan nyerhető körzetük is. Ez a leírás tökéletesen illik a Párbeszédre, és lassan a szocialista pártra is, de a mérések szerint az LMP is messze elmarad az ötszázalékos küszöbtől, nem véletlen, hogy a jelöltállítási folyamat végére az utóbbi is csatlakozott a piros-zöld együttműködéshez, és a korábbi sérelmek dacára beállt a pártot 2013-ban Bajnai Gordon pártja kedvéért elhagyó Karácsony mögé.

A Jobbik ugyanakkor 2020 elejéig nemigen pártolta az előválasztást. Abban, hogy ez megváltozott, forrásaink szerint Karácsony és Márki-Zay Péter érveinek volt nagy jelentősége. Ezek hatására a párt vezetősége tavaly nyáron már támogatóan állt a jelöltek versenyéhez, meglátva annak előnyeit. A DK is inkább megállapodáspárti volt sokáig, de amikor belátta, hogy az előválasztást nem lehet megúszni, elsősorban a kétfordulós lebonyolítást szerette volna elkerülni, attól tartva – mint kiderült, okkal –, hogy kialakul egy „antigyurcsányista” tömb. Végül az egyéni jelöltek esetében csak egy forduló lesz, ugyanezt a miniszterelnök-jelölteknél viszont nem tudta elérni a Demokratikus Koalíció.

Menetrend

  • Augusztus 15.: jelentkezési határidő a jelöltek számára (összesen 271 egyéni jelölt jelentkezett).
  • Augusztus 23. – szeptember 6.: aláírások gyűjtése (az egyéni képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer aláírás szükséges az induláshoz).
  • Szeptember 18–26.: az előválasztás első fordulója.
  • Október 4–10.: második forduló (csak a miniszterelnök-jelölteknek, ha az első körben egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább felét).

A Momentum az elejétől kezdve pozitívan állt az előválasztáshoz, jóllehet a tárgyalások után ők érezhetik magukat a legkevésbé elégedettnek. Hogy miért, annak megértéséhez párbeszédes forrásunkat idézzük:

Ha ránézünk arra, hogy a Momentum melyik körzeteket hozza el biztosan az előválasztáson, és ebből következően majd a parlamenti választáson, azt látjuk, hogy ezek száma nagyjából megegyezik a várható párbeszédes mandátumok számával. Ami vicc, de nem véletlenül alakult így.

Az egészséges öniróniát sem nélkülöző megjegyzés rávilágít arra, hogy az előválasztási nyomaték nem feltétlenül tükrözi a közvélemény-kutatásokban mért támogatottságot. Ennek egyik oka, hogy a sok hónapnyi egyeztetés során a kis pártok érvényesíteni tudták azt az igényüket, hogy minden jelenlegi parlamenti erőnek legyen frakciója (azaz legalább öt képviselője) a következő Országgyűlésben is, igaz, az LMP-nél rezeghet a léc. Mindez azért is fontos, mert, amint egyik forrásunk mondja, ellenzéki győzelem esetén 2022 áprilisa után

nem a miniszterelnöknek lesz frakciója, hanem a frakcióknak lesz miniszterelnöke.

És részben éppen ez a hozzáállás lékelte meg Karácsony ötletét a DK partvonalra szorításáról.

Mohos Márton / 24.hu Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc

Karácsony és a Gyurcsány-para

Az általunk megkérdezettek szerint legenda, hogy egyedül a DK fúrta meg a kétfordulós versenyt az egyéni jelölteknél. Az, hogy a pártok nem állítanak ki 106-106 jelöltet, inkább volt konszenzusos megállapodás, amely figyelembe veszi az ellenzéket jellemző (anyagi és humán-) erőforrásbeli hiányosságokat. A még nem teljesen végleges nyilvántartás szerint a legtöbb indulója végül a DK-nak (60) és a Momentumnak (59) lesz, majd a Jobbik (50) és az MSZP-Párbeszéd (42) következik, míg az LMP mindössze 16 helyen próbálkozik saját jelölttel, akiknek a fele ráadásul a párthoz szorosan nem kötődő független.

Ez a döntés kinyitotta a kaput a visszalépésekről szóló tárgyalások előtt, a legtöbb körzetben ugyanis 2-3 jelölt maradt csak állva (tíz választókerületben pedig végül csak egyetlen politikus indul, vagyis semmiféle verseny nem lesz). Január elején formálódni is kezdett Karácsony koncepciója nyomán egy MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködés, amelyben a Momentumnak is szerepet szántak. Aztán Fekete-Győr András áprilisban a Partizánnak adott interjújában az MSZP több prominensét is Fidesz-pártisággal és korrupcióval vádolta, ami nem javította a viszonyt, ahogy az sem, hogy a Momentum másokkal nem egyeztetve sorra jelentette be a jelöltjeit, e sietség miatt pedig – ahogy megírtuk – a többiek megorroltak rájuk. De hallani azt is, hogy a Momentum eltaktikázta magát, arra várt a megállapodásokkal, hogy elinduljon felfelé a támogatottsága, ám ennek az ellenkezője történt. A már említett és később részletesen taglalt DK–Jobbik megállapodás után a „lilák” így azon kapták magukat, hogy kénytelenek az MSZP-Párbeszédhez közeledni, hogy közösen ellensúlyozzák az ország harmadát felosztó Gyurcsány–Jakab Péter paktum hatását.

Gergő politikai stabilitást szeretett volna a háta mögé. A Városházán nincsenek jó tapasztalatai a DK-val, és Gyurcsánytól is szeretne két lépés távolságot tartani. Van vele kapcsolatban egy rossz érzése, és ez érthető: ha folyton lőnek rád szemből, nem akarsz állandóan magad mögé nézni, hogy mit zsugázik ott a Feri. Abból is elege van, hogy a kormánypropaganda mindenhol azt nyomja, hogy ő Gyurcsány embere, ami baromság, hiszen az ellenzékből éppen őt szeretné elkerülni, de legalábbis nem függeni tőle

– mondja szocialista forrásunk, aki hozzátette: ha az MSZP-ből továbbra is csipegető DK-elnök visszaszorítása a cél, abban a szocialisták partnerek tudnak lenni. Emlékezetes, hogy nehezen követhető mozgások végén júniusban kiderült: a volt pártelnök, a Budafokon 2018-ban győző Molnár Gyula és az MSZP korábbi elnökhelyettese, a komlói körzetben induló Szakács László is a DK frakciójába ülne be győzelme esetén jövő tavasszal. A szocialisták így két viszonylag biztosnak látszó mandátumot buktak el.

Karácsony elképzelésében a Jobbik is látott fantáziát, el is kezdődtek róla az egyeztetések, de nagyon lassan haladtak. Az MSZP-ben erre azt mondják, „rendben van, hogy evés közben jön meg az étvágy, de nem elegáns folyton újabb közvélemény-kutatásokat lobogtatni”, márpedig a mérésekben mindinkább jobban teljesítő Jobbik egyre nagyobb igényekkel állt elő.

Sírás, csuklóztatás

A Jobbikban viszont egészen más magyarázatot adnak arra, hogy végül miért nem lett semmi Karácsony ötletéből, és miért állapodtak meg végül inkább az eredetileg kiszorítani tervezett Gyurcsánnyal.

Mi az adott szót, a kézfogást, a korrektséget alapnak vesszük. Az MSZP-nél viszont ahelyett, hogy megmondanák, mit akarnak, fölélőnek, a szart is aranyként kínálják, aztán sírnak, ha pedig nincs más lehetőség, akkor fenyegetőznek, hogy elmennek a DK-hoz, és megállapodnak velük, mi meg megnézhetjük magunkat. A toll akkor esett ki a kezünkből, amikor úgy jött vissza a végső tervezet, hogy az MSZP-Párbeszédnek több jelöltje volt, mint nekünk, még olyan körzetet is elkértek, ahol 2018-ban közel 40 százalékot értünk el. Úgy voltunk vele, hogy tényleg egy ekkorka párt csuklóztat minket?

– meséli jobbikos forrásunk, aki fontosnak tartja megjegyezni, hogy a mesterkedések nem Karácsonytól indultak, de a főpolgármester nem tudta őket visszanyesni.

Miután a Jobbik besokallt, némileg tartva az említett fenyegetéstől megkereste a DK-t, és velük meglepően flottul ment minden. Nem függetlenül attól, hogy addigra a közvélemény-kutatások egyértelműen a Demokratikus Koalíciót és a Jobbikot mérték a két legerősebb ellenzéki pártnak.

A DK-val egy alkalommal, hatórányi tárgyalással és néhány szendviccsel többre mentünk, mint az MSZP-Párbeszéddel hónapok alatt. Lehet, hogy ideológiai alapon, a múltunk miatt messze vagyunk egymástól, de a szervezeti kultúránk – erre rá kellett jönnünk – hasonló. Ha valami piros, arra mi holnap is azt mondjuk, hogy piros, és a DK is. A szocik viszont simán rávágják másnap, hogy kék

– mondja a megállapodás egyik jobbikos alakítója.

A DK–Jobbik tengely

Az eredmény az lett, hogy a DK és a Jobbik végül 39 körzetben nem állít egymással szemben jelöltet:

  • 19 helyen Gyurcsányék támogatnak jobbikos indulót,
  • 20 körzetben pedig Jakabék álltak be a DK-s jelölt mögé.

Összehasonlításképp: a DK tíz MSZP-s jelöltet támogat, és viszonzásként a szocialisták is tíz körzetben ajánlják híveiknek, hogy szavazzanak a Demokratikus Koalíció helyi politikusára. Gyurcsányék tehát kétszer annyi helyen egyeztek ki a valaha ellenségnek számító Jobbikkal, mint azzal az MSZP-vel, amellyel 2018-ban még mind a 106 választókerületet felosztották egymás között.

Az alábbi ábrán az böngészhető, hogy melyik párt hány körzetben állított jelöltet, a fennmaradó választókerületekben pedig kinek a jelöltjét támogatja. Látszik, amiről még szó lesz, hogy kevesebb jelöltje ellenére a Jobbik biztosra ment, és ő zsebelte be a legtöbb támogatást, valamint az is, hogy milyen szorosra fűzte a viszonyát a Momentum és az MSZP.

Made with Flourish

A DK és a Jobbik kölcsönösen támogatja egymás jelöltjét Miskolcon, ami különösen fájhat a szocialistáknak, akik Varga László révén 2014-ben még elhozták az egyik miskolci körzetet. Neki most a Jobbik által is kisegített DK-s Hegedűs Andreával kell megküzdenie a jelöltségért. Fejér megye mind az öt körzetében megállapodott egymással a DK és a Jobbik (három helyen Gyurcsányék, két körzetben Jakabék indulnak), és Komárom-Esztergomban is mindhárom körzetről megegyeztek (Tatabányán a Jobbik támogatja a DK-s Konczer Eriket, az MSZP-s Gurmai Zitával szemben, a másik két választókerületben Gyurcsányék álltak be a jobbikos Nunkovics Tibor és Szanyi Gábor mögé, igaz, előbbinek nem is lesz kihívója, utóbbival szemben viszont az MSZP azt a Nemes Andreát indítja, aki eredetileg a DK jelöltje volt, és akit a Momentum mellett a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogat, csak éppen a DK nem, a Jobbikkal kötött deal miatt).

Ezt látva talált egymásra az MSZP-Párbeszéd és a Momentum, ők végül 35 körzetben működnek együtt. A szocialisták így a momentumos Orosz Annát és Hajnal Miklóst támogatják Budán a DK-s Gy. Németh Erzsébet és Komáromi Zoltán helyett, míg a Momentum a nevére vette a már említett miskolci Varga Lászlót és Gurmai Zitát, és megegyeztek a két szegedi körzet elosztásáról is – amint tette azt a DK és a Jobbik is.

Bazári alkudozás

A pártok közti különböző alkukból mélyebb következtetést ezzel együtt sem érdemes levonni. Egyik forrásunk szerint

ez a tárgyalássorozat olyan volt, mint valami keleti bazár. Bizniszelt mindenki mindenkivel, lett példa mindenre, és az ellenkezőjére is.

Tény, hogy például a Kecskeméten az országosan jellemző alkukkal szemben a DK a Momentummal, a Jobbik az MSZP-vel állapodott meg egymás jelöltjeinek kölcsönös támogatásáról.

A jelöltek számából nem lehet következtetni arra, hogy végül ki hány körzetet nyer meg, de az biztosra vehető, hogy a legtöbb jelöltet kiállító – és jónéhány számára fontos körzetben a Jobbik támogatását is élvező – DK arra készül, hogy az első forduló végén elmondhassa: ők adják az ellenzék vezető erejét, miközben 2018-ban még épphogy átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Ehhez persze jól jönne, ha Dobrev Klára megnyerné a miniszterelnök-jelölti casting első fordulóját, de annak esélyeit nem ebben a cikkben tárgyaljuk.

Kovács Tamás / MTI Dobrev Klára

Hasonlóképpen kiolvasható a Jobbik szándéka: Budapestről lényegében lemondtak (a 18 körzet közül csak kettőben állítottak jelöltet, és ez a szám az LMP-ből a hétvégén átcsábított Demeter Mártával is csak háromra nőtt), vidéken viszont jó pár választókerületben – érdemi – kihívó nélkül maradtak: Dunaújvárosban Kálló Gergely, Esztergomban Nunkovics Tibor, Tapolcán Rig Lajos, Gyöngyösön Dudás Róbert, Törökszentmiklóson, a vesztegetés elfogadásával vádolt fideszes Boldog István körzetében Csányi Tamás, Marcaliban Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó gyakorlatilag összellenzéki jelöltnek számít. Mindez azt jelenti, hogy

a jelenleg 17 tagú Jobbik-frakció több mint harmada számára az előválasztás csak formalitás,

így az ellenzéken belüli versengés helyett máris a Fidesz a legyőzésére összpontosíthatnak és költhetnek ezeken a helyeken.

Momentum, MSZP: furcsa pár

A második legtöbb jelöltet a Momentum állítja ki, de nekik közel sincs annyi nyerhető körzetük, mint a DK-nak (vagy a náluk kevesebb jelöltet felvonultató MSZP-Párbeszédnek). Ennek ellenére nem látják tragikusnak a helyzetet, mint pártbeli forrásunk mondja: „Hálózatot tudunk építeni, fejlődnek a jelöltjeink, rutint szereznek, rákészülünk a kampányra, és bár első ránézésre túl sok ünnepelni valónk nincs, azzal számolunk, hogy a szavazóink, főleg a városokban, inkább elmennek az előválasztásra, mint mások.”

Tény, hogy a Momentumnak van mérhető támogatottsága, de kevés az igazán ismert arc. „És ha a jelöltjeik közül levesszük – már bocsánat – az importáltakat (a korábban LMP-s Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, valamint az LMP-frakció mellett az Együttet is megjárt Szabó Szabolcsot – a szerk.), az úgy már elég sovány teljesítmény. Valami hiányzott tőlük a tárgyalásokon: pár váratlan húzás, épkézláb stratégia, szerencse, rutin” – mondja egy rivális párt prominense.

Nem kedvelt téma, de nem is tabu a Momentumban, hogy Fekete-Győr miniszterelnök-jelölti kampánya finoman szólva sem úgy sült el, ahogyan remélték: a pártelnök sem a tárgyalóasztalnál, sem a közvélemény-kutatásokban nem tudta érdemben erősíteni a pártot, így ma már ott tartanak – mondja egy momentumos –, hogy

ha az első fordulóban Andris kétszámjegyű eredményt produkálna, azt én azonnal aláírnám

– miközben a Momentum a 2019-es EP-választáson még 9,93 százalékot ért el országosan (vagyis nem az ellenzéki szimpatizánsok között).

Bár Karácsony személye miatt vállalhatatlannak nem mondják momentumos berkekben a szocialistákkal kötött széles körű megállapodást, ráadásul abból viszonylag jól is jött ki a Momentum (amely tíz MSZP-st és öt párbeszédest támogat, viszonzásul pedig húsz helyen élvezi a pártszövetség támogatását), némiképp mégis furcsa, hogy épp azzal az MSZP-vel kötöttek ilyen kiterjedt egyezséget, amelyet a pártelnök korábban nyíltan támadott. Ráadásul az előválasztás egyik legkiélezettebb küzdelme Zuglóban várható, ahol a Momentum Hadházy Ákos bevetésével próbálja megfosztani 2014 óta birtokolt mandátumától a szocialista Tóth Csabát, míg az MSZP afféle revánsként Csepelt próbálja meg bevenni Komjáthi Imrével, aki így Szabó Szabolcsot ütheti el a mandátumszerzéstől. (A DK mindkét helyen az MSZP jelöltjét támogatja, és Tóth mögé a Jobbik is beállt – ez semmiképp nem nevezhető sikernek a Momentum részéről.)

Az MSZP-Párbeszéd bár szenvedett el fájdalmas veszteségeket (említettük Molnár Gyula és Szakács László átigazolását a DK-ba), továbbra is olyan körzetek gazdája maradhat, amelyek szinte biztosan mandátumot érnek jövő tavasszal: nehéz elképzelni, hogy Szabó Tímea Óbudán, Hiszékeny Dezső a XIII., Kunhalmi Ágnes a XVIII., Hiller István a XIX. kerületben, továbbá a pécsi Mellár Tamás és a szegedi Szabó Sándor ne tartsa meg 2018-ban is megszerzett egyéni képviselői helyét, és listás pozíciókkal is bőven számolhatnak, különösen, ha Karácsony nyeri az előválasztást. Némi meglepetésre Márki-Zay Péter is úgy döntött, hogy ha az Új Világ Néppárt nem alakíthat frakciót (ami fölöttébb valószínű), akkor a Párbeszédet választja, ahol egyébként bíznak Jámbor András VIII. kerületi győzelmében, és abban is, hogy a II. kerületben Tordai Bence megelőzi a DK-s ex-műsorvezetőt, Kálmán Olgát.

Kinyírni az LMP-t

„Jó Jobbik-szereplés, nagy Jobbik-frakció nélkül nincsen kormányváltás. Ebben tehát a többiek is érdekeltek” – mondják Jakab Péter pártjában. Nem meglepő tehát, hogy ők elsősorban olyan vidéki körzetekre mentek rá, amelyekben legutóbb is a Fidesz nyert, abban bíznak, hogy Boldog Istváné mellett Simonka György választókerületét is ők hozzák el, és reménykednek a mandátumszerzésben a fent említett, verseny nélkül megszerzett körzeteken kívül Békéscsabától Ózdig.

Ugyanakkor a miniszterelnök-jelölti versenyben a kutatások alapján jobban teljesítő Jakab hátránya, hogy az előválasztáson minden bizonnyal azokon a kisebb településeken lesz csekélyebb a részvétel, ahol ő szerepelhet a legjobban.

Mohos Márton / 24.hu Jakab Péter

Eddig az LMP-ről szóltunk a legkevesebbet, pedig érdekes az ő történetük is. Egyik vezetőjük egyenesen azt mondja:

Velünk az elején úgy voltak, hogy dögöljünk meg.

A DK felé sodródtunk az elszigetelődésben, amit végül a Jobbik szüntetett meg, mert úgy gondolták, az LMP hasznos, legyen neki is frakciója a következő parlamentben.”

Ez visszaköszön a számokban is: az LMP rekordszámú, 43 jobbikos jelölt mögé sorakozott fel, amit a Jobbik öt körzetben hálál meg, érzékeltetve a két párt népszerűsége közötti különbséget. Másfelől Demeter Márta friss átigazolása jelzi, hogy még most is van instabilitás az LMP-ben, a frakcióalakításhoz szükséges öt képviselő pedig csak úgy jöhet össze biztosan, ha a zöld párt két-három befutó helyet kap a közös listán, egyéni mandátumban ugyanis a Várnegyedben és a Belvárosban a legutóbb is győző Csárdi Antal mellett csak Ungár Péter reménykedhet, de neki ehhez Szombathelyen meg kell vernie a DK-s Czeglédy Csabát az egyik legszorosabbnak ígérkező előválasztási küzdelemben. Schmuck Erzsébetet és az ugyancsak LMP-s Kiss-Szeniczey Kálmánt ezzel szemben minden ellenzéki párt támogatja Nagykátán, illetve Kiskunfélegyházán, de ezek jóval kevesebb eséllyel kecsegtető körzetek: a Fidesz 50, sőt az utóbbiban 60 százalék feletti eredményt ért el 2018 áprilisában.

Csak hiszti ne legyen

Amikor az elmúlt közel fél év ellenzéki tárgyalásainak összegzésére kértük forrásainkat, három visszatérő elemet hallottunk.

  1. Pragmatizmus jellemzi a pártokat. Nagy Canossa-járások nincsenek, igény se mutatkozik a múltbeli konfliktusok boncolgatására. „Ez nem szerelem, hanem politikai együttműködés. Hatalmas a választói nyomás, hogy rendben menjenek a dolgok, de legalább látványosan ne veszekedjünk” – mondja DK-s beszélgetőtársunk.
  2. Csak hiszti ne legyen: azt mindenképp el akarták kerülni a felek, hogy valaki nagyon rosszul érezze magát a tárgyalások végén. Méghozzá azért, mert úgy tartják, hogy még a hatos társaság leggyengébb tagja, az LMP is képes lenne több körzet eredményét befolyásolni, ha úgy érzi, nem éri meg neki a részvétel az együttműködésben. Mivel kiélezettnek ígérkezik a 2022-es választás, ezt a kockázatot mindenki el akarja kerülni, emiatt jelenleg nincs is nagy elégedetlenkedés.
  3. Bár az előválasztás hozhat meglepő fordulatokat (senki sem tudja megjósolni, mekkora lesz a részvétel, pedig az komolyan befolyásolja az eredményt), a komolyabb kilengéseket a listaállításnál még lehet kompenzálni. Az előzetes tippek szerint erre főként a Momentum esetében lehet szükség, ha egyéni jelöltjei a párt támogatottságához képest alulteljesítenek az előválasztáson.

A hatpárti felállás arra jó, hogy a befeszülésekből mindig legyen kiút. Forrásaink szerint – a választói elvárás mellett – éppen ezek a változó erőviszonyok adják a zálogát annak, hogy az ellenzéki együttműködés nem esik szét egyhamar. Az egyik tárgyaló így foglalja össze az egyensúly lényegét:

Fontos, hogy ne erősödjön meg túlságosan senki, de ha ez megtörténne is, akkor a többiek úgyis visszahúznák valahogy.

 

Az infografikát készítette és a cikk megírásában közreműködött Molnár Dávid.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.