24.hu
Belföld

Minikoalíciók formálódnak az ellenzéki összefogáson belül

A Momentumra többen neheztelnek, ezért Fekete-Győr Andrásék a DK felé tapogatóznak, de az összefogás másik négy pártja is előzetes alkukat köt az előválasztás előtt. A háttérben megy a helyezkedés és a könyökölgetés, ám ez állítólag nem teszi próbára az együttműködést.

Egy ellenzéki politikus úgy jellemezte az összefogásban részt vevő pártok előválasztási tárgyalásait, hogy azok kezdenek egy középiskolai permutációs matematikafeladatra emlékeztetni, ugyanis minden elképzelhető kombinációban tárgyalnak egymással a felek. A hat párt közösen, egy asztalnál is egyeztet, de ettől függetlenül mindenki igyekszik magát jobb helyzetbe hozni különalkukkal. Ez nem meglepő, mert hiába az összefogás, mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legtöbb képviselőt küldje a parlamentbe, a választás végkimenetelétől függetlenül.

Az alkudozás jelenleg főleg arról szól, hogy melyik párt hol indítson, illetve ne indítson jelöltet az őszi előválasztáson. Ugyanis csak a hivatalos kommunikáció szerint dől el előválasztáson az ellenzéki jelölt személye mind a 106 egyéni választókerületben: ha lesz is 106 előválasztás (mivel a miniszterelnök-jelölt személyéről is így terveznek dönteni, logikus, hogy minden körzetben szervezzenek „selejtezőt”), sok helyen csak egy valóban esélyes jelölt marad a pályán addigra. Ezért is tárgyalnak egymással intenzíven a pártok, hogy nagyjából mindegyiknek a súlyának megfelelő számú olyan körzete legyen, ahol az előválasztást, majd reményeik szerint a 2022. tavaszi országgyűlési választást is meg tudja nyerni a jelöltjük. Ettől még persze lesznek jócskán olyan választókerületek, ahol valódi tétje lesz az előválasztásnak, és komoly verseny várható.

Nem véletlen az sem, hogy a közös listáról még semmilyen hír nincs, mert a sorrend összeállításával – már az előválasztási eredmények tudtában – lehet azt kalibrálni, hogy az egyes pártoknak körülbelül mekkora frakciójuk lehet.

Ugyan az ellenzéki összefogás egyáltalán nem repedezik, de ahogy Molnár Zsolt – aki az MSZP részéről tárgyal ezekről a kérdésekről – fogalmazott korábban: „Azt gondolni, hogy egy versenyidőszakban nem lesznek kisebb-nagyobb könyöklések, lehetetlen.” Ezek a könyöklések pedig egyes pártokat egymáshoz közelebb hoztak, másokat viszont messzebb toltak az összefogáson belül.

A Momentum kihúzta a gyufát

A hat párt közül jelenleg a Momentumra neheztelnek a legtöbben. Egyrészt mert Fekete-Győr András pártja mindenki előtt elkezdte bejelenteni egyéni jelöltjeit, másokkal nem egyeztetve. Ez azért váltott ki rosszallást, mert mint említettük, a pártok közötti egyensúlyt az előválasztásokat megelőző tárgyalásokon is igyekeznek fenntartani azzal, hogy osztozkodnak a választókerületeken, és nem mindenki áll rajthoz mind a 106 körzetben. Vannak, akik szerint a Momentum nem tartja magát ehhez a hallgatólagos megállapodáshoz.

Látványos példája volt ennek Hadházy Ákos elindítása Zuglóban, ahol a szocialista Tóth Csaba nyert a legutóbbi két parlamenti választáson. Róla korábban azt mondta Fekete-Győr, hogy közös listán sem szerepelne vele, most pedig a korábbi LMP-társelnök próbálja elvenni tőle az indulás jogát a szinte biztos ellenzéki győzelmet ígérő körzetben, a Momentum támogatásával. Az MSZP „viszonzásul” elnökhelyettesét, Komjáthi Imrét küldte harcba Csepelen Szabó Szabolcs ellen, aki 2022-ben a Momentum támogatásával indulna (2014-ben és 2018-ban az azóta megszűnt Együtt színeiben nyert, majd egy kis időt eltöltött az LMP frakciójában is).

Az LMP-sek ellenszenvét Gelencsér Ferenc elindításával váltották ki a momentumosok az 1. számú egyéni választókerületben, ahol Csárdi Antal ellen áll ki a budavári alpolgármester. Az LMP-sek azért haragszanak, mert Budapesten egyedül a 2018-ban is győztes Csárdit nevezték volna egyéni jelöltként, cserébe azt kérték a többi párttól, hogy ne induljanak el vele szemben. A Jobbik azóta már be is jelentette, hogy az LMP-s képviselő újrázását támogatja. A Momentum húzását látva viszont  felvetődött az LMP-ben, hogy Demeter Márta elindul valamelyik fővárosi körzetben az előválasztáson.

A Momentumra azért is fújnak, mert többek szerint a párt egyes politikusai gyakran „kibeszélnek”, különösen a pártelnök, míg a többi párt jobban tartja magát ahhoz, hogy nem szivárogtatnak a sajtónak, nem mondogatnak oda egymásnak nyilvánosan. Erről egy etikai kódexet is elfogadtak a pártelnöki egyeztetésen. Ehhez képest másnap megjelent egy részlet Fekete-Győr András a Partizánnak adott interjújából, amelyben azt mondta, hogy „Mesterházy Attila egyenlő Fidesz”, majd a műsorvezető Gulyás Márton kérdésére megerősítette, hogy „az elmondások szerint” a korábbi MSZP-elnök a Fidesz vamzere, ezért nem támogatják, hogy Mesterházy (a baloldali összefogás 2014-es miniszterelnök-jelöltje) rajta legyen a közös ellenzéki listán.

Ugyanebben az interjúban a Momentum elnöke azt is felvetette, hogy ha nem lesz lehetőség az online szavazásra, akkor „benne van a pakliban”, hogy távol maradnak az előválasztástól.

Mindkét kijelentés sokaknál kicsapta a biztosítékot az ellenzéki oldalon, ki nyugodtabban, ki hevesebben reagált, amikor erről kérdeztük, de abban egyetértés volt, hogy a hasonló kijelentések a Fidesz malmára hajtják a vizet, és a szavazók sem honorálják, ha az összefogás bármely pártját vagy politikusát kritizálja keményen valaki, aki részt vesz az együttműködésben. Még akkor sem, ha a Momentumnak vannak olyan támogatói, akik nem nagy rajongói a régebbi pártoknak.

Az online szavazásról azt mondták, biztosan lesz valamilyen formában, inkább csak a technikai, jogi részletekről egyeztetnek, hogy minden rendben legyen. Ezért nem értik, hogy ezt miért kellett felhoznia a Momentum elnökének, akár az előválasztásból való kimaradással is fenyegetve a többieket. A valódi feszültség ott van az előválasztással kapcsolatban a Momentum és főleg a DK, illetve az MSZP között, hogy utóbbi pártok ellenzik, hogy offline regisztráció nélkül is lehessen majd szavazni.

„Remek alkukat kötünk”

Információink szerint a Momentum a DK-val tárgyal újabban aktívabban, mert Gyurcsány Ferencék is kissé elszigetelték magukat az erőpolitizálásukkal. Azonban több forrásunk megjegyezte, hogy a DK „okosabban játszik”, mint a Momentum, mert ugyan ők is bejelentettek többtucatnyi egyéni jelöltet, de rögtön megnyugtatták a többi pártot, hogy nyitottak a visszalépésekre még az előválasztás előtt.

Bielik István / 24.hu

A két párt közötti tárgyalásokat az nehezíti, hogy egyaránt a fővárosban a legerősebbek, ezért az erejüket is oda koncentrálnák. Több választókerületben pedig már most látszik, hogy összefeszülnek emiatt. A már bejelentett indulók alapján ilyen lesz a II. kerület (a DK-s Kálmán Olga és a momentumos Berg Dániel áll szemben egymással, míg a Párbeszéd Tordai Bencét indítja, a felek már készülnek is az előválasztási vitára), a XI. kerület (Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, illetve Orosz Anna indulna), a VI. és VII. kerület (a jelenlegi DK-s képviselő, Oláh Lajos kihívója Tompos Márton) és a XII. kerület, ahol úgy tűnt, a momentumos Hajnal Miklósnak nem nagyon akad kihívója, de a háziorvosként ismert DK-s Komáromi Zoltán indulása egyre valószínűbb.

Kapcsolódó
Ők lehetnek a Fidesz kihívói Budán – lassan összeáll a jelöltek névsora
A tavasszal, de legkésőbb az ősszel – ha nem is mind a 106-ban, de – sok választókerületben előválasztáson dönthetnek az ellenzék közös jelöltjének személyéről. Több helyen már látszik, hogy kik állnak rajthoz. Először a budai jelölteket mutatjuk be.

A másik négy pártból viszont azt hangsúlyozták beszélgetőtársaink, hogy „jó dealek születnek”, „remek alkukat kötünk”, és hasonlók. Az MSZP-Párbeszéd továbbra is inkább pártszövetségként mozog, még civil jelölteket sem támogat egyik párt sem, ha a másiknak van saját indulója valahol. A Jobbik, mint említettük, beállt Csárdi Antal mögé az I. és V. kerületet tömörítő körzetben, és mindkét pártból azt mondták, várhatók még hasonló bejelentések. És ez a négy párt közösen is sok helyen megállapodott már, mi több, az LMP nevében Schmuck Erzsébet már arról is nyilatkozott, hogy Karácsony Gergelyt támogatnák a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, ha a főpolgármester úgy dönt, hogy elindul, mondván, nem akarják megosztani a zöld szavazatokat.

Az alkuktól függetlenül nem lesz tét nélküli az egyéni előválasztás, mert jó néhány nyerhető egyéni körzetben biztosan talpon marad majd több potenciális jelölt, akik közül az egyikük a Fidesz kihívója lehet jövő tavasszal. Viszont ahogy egy ellenzéki politikus megjegyezte, „nem mindegy, hogy melyik jelölt neve mellett hány logó lesz”, azaz a helyezkedés befolyással lehet arra is, hogy melyik jelölt hány párttól várhat segítséget, erőforrást, aktivistákat, ami az eredményre is döntő befolyással lehet. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a villongások legfeljebb az előválasztásokra lehetnek hatással, az országgyűlési választásra félre kell tenni minden ellentétet, ha győzni akar az ellenzék.

Így néz majd ki az előválasztás

Az előválasztásra a jelöltek augusztus 23-án kezdhetik el gyűjteni az aláírásokat – az egyéni indulóknak 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogatói szignót kell összeszedniük –, és szeptemberben egyszerre tartják meg a voksolást az egyéni jelöltekre és a kormányfőjelöltekre (szavazhatnak majd azok is, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket). Majd októberben jöhet a miniszterelnök-jelölti verseny második fordulója: mint megírtuk, legfeljebb három jelölt juthat tovább, a harmadik csak akkor, ha az első fordulóban eléri a 15 százalékos határt. Eddig Jakab Péter Jobbik-elnök, Fekete-Győr Andás és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester jelezte, hogy indulna, de a pletykák szerint Karácsony Gergely is hamarosan megérkezhet a küzdelembe, a DK részéről pedig továbbra is arra lehet számítani, hogy Dobrev Klára lesz a jelöltjük.

Kapcsolódó
Három miniszterelnök-jelölt juthat tovább az előválasztás második körébe
Az ősszel tartana előválasztást az ellenzék 106 egyéni jelöltről, illetve a közös miniszterelnök-jelöltről. Egyelőre hárman szálltak ringbe, de ez még nem a végleges névsor.

Október 23-ára meg kell lennie a menetrend szerint a közös miniszterelnök-jelöltnek is az egyéni jelöltek mellett, hogy a nemzeti ünnepen beindíthassák a kampányt, amikor már nem egymásra, hanem a Fideszre koncentrálnak. Ha az őszi előválasztást nem lehetne megtartani a járvány miatt, akkor a tárgyalóasztalnál döntenének a jelöltekről, ami egyetlen forrásunk szerint sem lenne szerencsés, de az összefogási kényszer miatt más út nem maradna az ellenzék előtt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.