Belföld

A hálapénz még évekig velünk marad, mint egy rossz hagyaték

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Alig több mint fél évvel ezelőtt még a leggyakoribb vesztegetési forma volt hazánkban a paraszolvencia egy frissen kijött korrupciós tanulmány szerint. Arról azonban, hogy a hálapénz törvényi tiltása óta eltelt fél évben hány ilyen esetben indult eljárás, jogtechnikai okból nem vezet külön nyilvántartást az ügyészség.

A hálapénzfizetés volt a koronavírus évében a legelterjedtebb vesztegetési forma Magyarországon – derül ki a Transparency International jelentéséből. A Globális Korrupciós Barométer elnevezésű kutatás egyik legfontosabb jellemzője, hogy a lakosság közvetlen tapasztalataira, így a megvesztegetésben való részvételére is rákérdez. Az ilyen kérdéseknél ugyan mindig magas a látencia, és sokan nem is válaszolnak, de a kapott reakciókból mégis fontos következtetések vonhatók le.

A hálapénzzel kapcsolatos tranzakciókat ettől az évtől kriminalizálják Magyarországon (vagyis nemcsak az elfogadását, de a hálapénz adását is büntetik). Az „egészségügyi vesztegetés” egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de akár közérdekű munka vagy pénzbüntetés is kiszabható az elkövetőkre. (Ugyanakkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat betegek ellen nem nyomoz, ellenük csak akkor indul eljárás, ha feljelentés érkezik, az orvosokat pedig nem terheli feljelentési kötelezettség.)

A globális korrupciós kutatás Magyarországra vonatkozó, 2020-as adatai azt jelzik, hogy a hálapénzfizetés toronymagasan vezetett a válaszadók által bevallott vesztegetési formák között.

Az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadóknak a 18,4 százaléka vallotta be, hogy fizetett paraszolvenciát.

Az arány így is valamelyest csökkenő tendenciát mutat: a Transparency International 2016-os hasonló kutatásában ez még 22 százalék volt.

Mindkettő meglehetősen sok ahhoz képest, hogy a bevallásos alapon folytatott kutatás eredménye szerint a hasonló ügyletetek

  • 2 százaléka zajlott bíróságon,
  • 3,8 százaléka rendőrségen,
  • 3,9 százaléka állami iskolában,
  • 4,4 százaléka a hivatalos iratokat és engedélyeket kiadó kormányhivatalban,
  • 5,6 százaléka pedig munkanélküli vagy más társadalombiztosítási járadékot nyújtó kormányhivatalban.

Mikola Bálint, a Transparency International Magyarország kommunikációs és kutatási vezetője a 24.hu kérdésére elmondta: a globális kutatás Magyarországra vonatkozó adatait 2020 novemberében és decemberében vették fel, 901 fő megkérdezésével készültek, a minta Magyarország felnőtt lakosságára nézve reprezentatív.

A korrupcióellenes szervezet tavaly egy másik tanulmányt is megjelentetett a Magyarországon adott és kapott hálapénzekkel kapcsolatban. Ezt a kutatást a CEU Közpolitikai Iskolájával vették fel, az adatfelvétel pedig már 2020 év elején megtörtént. Annak a tanulmánynak az egyik fő állítása az volt, hogy a magyarok többsége megengedő, ha a hálapénzről van szó. Arra a kérdésre például, hogy elfogadhatónak tartják-e a hálapénzt vagy egyéb ajándékot olyan szolgáltatások elvégzéséért, amelyeket a társadalombiztosítás fedez, a válaszadók 40 százaléka válaszolt úgy, hogy

akár egyetértünk a hálapénzzel, akár nem, a dolgok már csak így működnek.

2020 elején a válaszadók 21,5 százaléka azzal utasította el a hálapénzre vonatkozó kérdést, hogy az erkölcsileg elfogadhatatlan, csaknem 18 százalék pedig úgy vélte, hogy a hálapénz egyenlőtlen viszonyokat teremt az egészségügyben.

„Érdemes figyelembe venni, hogy mindkét adatfelvétel abban az időszakban történt, amikor a hálapénzfizetés még megtűrt jelenség volt Magyarországon, legalábbis annak utólagos és önkéntes felajánlása” – mondta Mikola Bálint, hozzátéve, hogy amikor a most megjelent tanulmány készült, már nyilvános volt a – korrupcióellenes szervezet által helyesnek tartott – törvényalkotói szándék, amely a hálapénz tilalmára vonatkozik.

Számítani kell arra, hogy akár néhány éves átfutása is lehet annak, hogy a magyarok igazodnak az új jogi szabályozáshoz

– tette hozzá Mikola arra utalva, hogy a hálapénzzel kapcsolatos attitűdök nem változnak meg egy csapásra csak azért, mert a büntető törvénykönyv szankciót helyez kilátásba.

A most megjelent tanulmány szerint a magyar válaszadók 43 százaléka vallotta be, hogy élt a személyes kapcsolatok által biztosított előnyökkel, amikor közszolgáltatást vett igénybe vagy hatóságnál intézte az ügyeit. Az egészségügy e tekintetben is kiemelkedő adatokat produkált.

Azoknak az aránya, akik kórházban, állami egészségügyi intézményben támaszkodtak személyes kapcsolataikra, 41,1 százalék volt, ez pedig a tanulmány szerint jelentősen torzítja a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést.

A hálapénzekkel kapcsolatos korrupciós bűncselekmények felderítését a rendőrségi törvény januári módosítása óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el. Ők gyakorlatilag az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók úgynevezett megbízhatósági vizsgálatát látják el, illetve büntetőeljárások előkészítéséhez folytathatnak is vizsgálatot. Váradi Piroska, a szervezet korrupciómegelőzési főosztályának vezetője a 24.hu kérdésére azt mondta, jelenleg több eljárás előkészítése is folyamatban van, de az elmúlt bő fél év jellemzően a felkészülés jegyében zajlott, és emellett kockázatelemzéseket végeztek.

Az NVSZ-ben egy ötvenfős főosztály foglalkozik az egészségüggyel kapcsolatos, jellemzően a hálapénzes ügyekkel. Váradi azt mondta, mivel az egészségügyet teljesen másfajta mechanizmusok, másfajta munkafolyamatok és egészen más kultúra jellemzi, mint a közigazgatás általuk ellenőrzött egyéb területeit, ezért az elmúlt hónapokban a fő feladatuk a tanulás volt: ismerkedtek a szabályzókkal, a folyamatokkal és lehetséges ügycsoportokkal.

„Az NVSZ a bűnfelderítési munkája során akár használhat is olyan bírói engedélyhez kötött eszközöket, mint a titkos megfigyelés vagy házkutatás, számítástechnikai eszközök vizsgálata, de csak akkor, ha ennek a törvényben rögíztett feltételei fennállnak” – hangsúlyozta Váradi. Mindezek az eszközök azonban a megbízhatósági vizsgálatok esetén nem használhatók. Megbízhatósági vizsgálatot, mint mondta, nem minden egészségügyi dolgozóval szemben folytatnak le, hanem szúrópróbaszerűen, előzetes kockázatelemzés alapján tesztelnek.

„Ilyenkor egy speciálisan kiképzett munkatársunk olyan mesterséges élethelyzetet kreál, amely a mindennapokban is előfordulhat, és azt nézzük meg, hogy az eljárás alá vont személy a vonatkozó jogszabályban megfogalmazott hivatali és munkaköri kötelezettségeinek eleget tesz-e” – magyarázta Váradi.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy civil ruhás NVSZ-tisztek élesben tesztelik az egészségügyi alkalmazottat, hogy elfogad-e vesztegetésre szánt ajándékot vagy pénzt.

Váradi hozzátette, felderített vagy nyomozati szerveknek továbbított ügyekről egyelőre azért sem tud beszámolni, mert a koronavírus-járvány miatt végletekig leterhelt egészségügyi dolgozókat nem akarták ebben az időszakban még további próbatételeknek alávetni.

„A megbízhatósági vizsgálat speciális körülményeire tekintettel ügyészi kontroll alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat csak ügyészi jóváhagyás esetén folytatható le, és az ügyész a törvényességet a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása után is ellenőrzi” – közölte lapunkkal Fazekas Géza ügyészségi sajtószóvivő.

Szerettük volna azt is megtudni, hány olyan ügyészégi eljárás indult az idén, amely hálapénz felajánlásával vagy elfogadásával kapcsolatos, erről azonban azt írták: az ügyészség a hálapénzről nem vezet külön nyilvántartást, mivel azt a jogtalan előny büntetőjogi kategória alatt kezelik a többi hasonló üggyel együtt. „Arra, hogy az idén januári jogszabályváltozást követően indult vesztegetéses ügyben a jogtalan előny hálapénz volt-e vagy sem, csak minden szervezeti egységünket érintő, hosszadalmas, tételes iratvizsgálatot követően lehetne válaszolni” – fogalmazott az ügyészségi szóvivő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik