MTI/Koszticsák Szilárd
Belföld

Gulyás Gergely: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy ellenzéki politikai szervezet

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon legkésőbb májusban minden 18 évesnél idősebb ember megkaphatja a koronavírus elleni első oltást, és május végére, június elejére „vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz”. Gulyás Gergely a Figyelő csütörtöki számában megjelent interjújában arról is beszélt, hogy az egészségügy, az egyetemek és az infrastruktúra fejlesztése lesz a három nagy nyertese a Magyarországra érkező 15 ezer milliárd forintnyi európai uniós forrásnak.

A Gulyás Gergellyel készült interjút az MTI szemlézte, e szerint azt mondta, az úgynevezett társadalmi immunitás alapja, hogy a magyar lakosság 60-75 százaléka oltáshoz jusson, ehhez pedig két feltétel teljesülése szükséges: elegendő vakcina és hajlandóság. Szerinte az előbbi cél eléréséért a kormány mindent megtett, ezért Magyarországon legkésőbb májusban minden 18 évesnél idősebb ember megkaphatja az első dózist.

Az oltási hajlandóságról szólva hozzátette: eddig a nyolcmillió nagykorú magyar állampolgár közül több mint 4,1 millióan regisztráltak.

Az újraindítás folyamatos és fokozatos. Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz

– jelentette ki. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a nagy nyári rendezvényekkel kapcsolatban még nincs döntés.

A miniszter arra a felvetésre reagálva, hogy a Magyar Orvosi Kamara szerint nincs szakmai indoka a korai nyitásnak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig azt mondja, ez a járvány negyedik hullámát hozhatja el, közölte: bár a Magyar Orvosi Kamarával „kicsit hektikus” a viszonyuk, most is egyetértenek abban, hogy a korlátozásokat csak megfontoltan és fokozatosan szabad megszüntetni.

Szerinte ugyanakkor a PDSZ-re, „különösen az elmúlt hónapok tapasztalataival felvértezve”, úgy érdemes tekinteni, mint egy „ellenzéki politikai szervezetre”, amely nem a pedagógusok érdekeit képviseli, hanem a kormányellenes politikai propaganda eszköze.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért: még sehol nem tart az uniós oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye. Mint mondta, a jelenlegi tervek szerint valamennyi tagállam szabadon dönthet a keleti vakcinák elfogadásáról, így valószínűsíthető, hogy az EU-s igazolásnál a fertőzöttség mértékének és a viszonosságnak nagyobb jelentősége lesz. Úgy vélte: várhatóan egyedi döntések születnek majd a tagállamokban, különösen azért, mert a déli, az idegenforgalomban erősen érintett országok gazdaságilag nem élnek túl még egy kieső nyarat.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy Magyarországon még sosem állt rendelkezésre olyan nagyságrendű pénz – összesen 15 ezer milliárd forint –, mint amennyi a következő időszakban az EU-s helyreállítási alapból, valamint a közösségi költségvetésből érkezik majd. Kifejtette: a helyreállítási mentőcsomag esetében hatezer milliárdot kell öt év alatt elkölteni, és ehhez jön hozzá az a kilencezer milliárd forint, amelyet a hétéves EU-s büdzsé biztosít.

A miniszter közlése szerint a pénzeket koordináló nemzeti program három területre összpontosít majd:

  • az egészségügyi,
  • az infrastrukturális,
  • és a felsőoktatási fejlesztésekre fogják elkölteni a források kétharmadát.

Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy az egyetemek alapítványi formában vagy hagyományosban működnek majd, részesülnek a fejlesztési pénzekből.

Az egészségügyi fejlesztésekről azt mondta: mivel általánosságban a vidéki intézmények állapota jobb, mint a fővárosiaké, az lesz a cél, hogy helyreállítsák az egyensúlyt. Közölte: megépül a Dél-budai Centrumkórház, újjáépítik a Szent János Kórházat, és mindenhol az országban lehetőség nyílik a diagnosztikai berendezések, valamint a rendszeres szűréshez szükséges orvosi műszerek beszerzésére.

Az infrastrukturális beruházásokról szólva pedig azt emelte ki: az EU már nem az útépítéseket támogatja, hanem elsősorban a vasútfejlesztést.

A jogállamisági kifogásokkal kapcsolatban úgy vélte: ezek valójában politikai kifogások, amelyeket jogállamiként igyekeznek feltüntetni. De – folytatta – miután a tavaly decemberi uniós csúcson sikerült elérni, hogy világos jogi feltételek mellett, pénzügyi szabálytalanságok esetén lehet szankciókat életbe léptetni, elhárult az a közvetlen veszély, hogy a „baloldal politikai zsarolása” pénzelvonással járjon.

Gulyás Gergely az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokat megelőzően „minden eddigit felül- vagy inkább alulmúló” kampányra számít. Úgy értékelt,

a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig érő ellenzéki összefogás minden, a kormányzati munkában már leszerepelt vagy arra alkalmatlan erőt a zászlaja alá gyűjtött, és egyetlen dolog tartja össze: a kormánnyal szemben érzett gyűlölet.

Arra a kérdésre, hogy a kormányoldal nem tart-e – legalább matematikailag – a közös ellenzéki listától, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, „a politikai teljesítményüket összegezve: a nulla bármekkora szorzata nulla marad.”

Hozzátette: a választópolgárok döntenek majd arról, hogy egy év múlva hány szavazatot lehet szerezni a kormány elleni gyűlöletkeltéssel.

A mi érdekünk, hogy az érdemi kormányzati munkát ítéljék meg a választók, azt, hogy ez az ország számtalan nehézség közepette honnan hova fejlődött az elmúlt bő évtizedben

– mondta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.