Balogh Zoltán / MTI
Belföld koronavírus

Mi történik akkor, ha ezernél többen kerülnek lélegeztetőgépre?

Mikor omlik össze az ellátás egy kórházban, illetve milyen lehetőségek vannak, hogy kibírja az egészségügy a még várhatóan hetekig tartó iszonyú nyomást?

A magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el

mondta még decemberben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Akkor a járvány a szakember szerint platón volt, most a brit vírusvariáns agresszív terjedése miatt többször is csúcsot döntött: 9 ezernél is több új fertőzöttet jelentettek pénteken, és több mint 8700 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. A legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetett betegek száma pedig a rektor által említett, lélektani határnak számító ezret közelíti: csütörtökön már 949 embert ápoltak lélegeztetőgépen. Már az őszi, második hullámban telítődtek a kórházak, akkor azt írtuk, ahogy meghal egy beteg az intenzíven, jön is a következő a megüresedett ágyra. Akkor országosan 410 körül volt a lélegeztetett betegek száma, most az ezret közelítjük.

A rekord számú kórházi ápolttal és lélegeztetett beteggel újra előkerült a járvány márciusi kezdete óta hangsúlyozott tételmondat:

nem az számít, mennyi ágy és lélegeztetőgép van, hanem, hogy mennyi szakképzett egészségügyi dolgozó állítható be a koronavírusos betegek ellátásába. 

Az intenzíves szakorvos és szakápolói létszám határozza meg az ellátás minőségét, és ha az exponenciálisan növekvő betegszámhoz igazodva nem lehet növelni gyors ütemben a szakképzett ellátó személyzet létszámát, akkor az a halálozási statisztikában is tetten érhető lesz. De pontosan hány lélegeztetett beteget tud kezelni az egészségügy, és mi történik akkor, ha elérjük, sőt túllépjük ezt a határt?

Lantos Gabriella nagyjából Merkely Bélával ért egyet, bár az egészségügyi szakértő szerint a lélegeztetett betegszám mellett a kulcsszó az ellátás minősége: jó színvonalú ellátást 800–1200 lélegeztetett beteg számára lehet biztosítani. A matekot az intenzíves szakápolói létszámmal vezette le a 24.hu-nak:

Nagyjából kétezer intenzíves szakápoló volt a magyar egészségügyben addig, amíg március 1-jén hatályba nem lépett a jogállási törvény, aminek következtében új munkaszerződéseket kaptak az egészségügyi dolgozók. Sokan közülük nem írták alá szerződésüket, köztük több intenzíves orvos és szakápoló. Lantos Gabriella jelenleg összesen 1800 hadra fogható intenzíves ápolóval számol, vagyis egy műszakban országosan mintegy 600-an tudnak dolgozni.

Ha az ideális helyzetet vesszük, és egy intenzíves ápolóra két lélegeztetett beteg jut, akkor 1200 betegnél többet nem lehet jó minőségben ellátni Magyarországon. Ebben az értelemben a rossz minőségű ellátás az egy ápoló/három beteget jelentené, ám az egészségügyi menedzser szerint Magyarországon ez ma a valós intenzíves gyakorlat, mert csak kevés helyen tudják tartani az egy ápoló-egy/két beteg felállást.

Vagyis a magyar intenzíves ellátás ehhez a terheléshez hozzá van szokva. Akkor van a baj – mondja a szakértő –, ha az egy ápolóra jutó betegszám meghaladja a 3–4-et, ebben az esetben ugyanis annyira leromlik a kórházi ellátás minősége, hogy exponenciálisan nőhet a már most is magas halálozás.

Kapcsolódó
Juthat-e minden súlyos koronavírus-betegnek lélegeztetőgép Magyarországon?
Önmagában nem sokat jelent a 2560 lélegeztetőgép, mert működtetésükhöz megfelelő infrastruktúra és humánerőforrás szükséges. Ennek garantálása sokkal keményebb feladat, mint elsőre látszik.

A kórházak leterheltsége azonban változó, a nagyvárosok klinikái egyelőre bírják az egyre nagyobb terhelést, mert meg tudják oldani, hogy egymás után nyitnak új osztályokat a koronavírusos betegek ellátására. Egy vidéki nagyobb kórház belgyógyásza arról számolt be a 24.hu-nak, hogy nemrég nyitottak egy új osztályt, ahol még vannak szabad ágyak. A régebb óta működő covid-osztályokon teltház van, a hétvégén pedig egy újabb osztályt is nyitnak, mert az intézmény mindig előre számol, nem akkor lépnek, amikor aktuálisan megtelik egy covid-osztály. A mostani helyzetben heti ötven új koronavírusos beteggel számolnak.

Lantos Gabriella is úgy látja, a kórházak leterheltsége nem azonos mértékű, hiszen ez a fertőzöttségi szinttől is függ. Emiatt más a helyzet Zalában, más Nógrádban, ahol például most a balassagyarmati kórház van nagy bajban. Az ellátás színvonala tehát egyrészt a betegszámtól függ, másrészt attól, hogy az adott kórházban hány orvos és ápoló van. A legnagyobb probléma az, ami már az első és a második hullámnál is felvetődött: különösen nagy a hiány a súlyos covid-betegek kezelésében kulcsszerepet játszó intenzíves szakápolókból.

Mivel egy évnél rövidebb idő alatt nem lehet intenzíves ápolókat képezni, ezért tartaná kívánatos lépésnek Lantos Gabriella, hogy a kormány uniós segítséget vegyen igénybe az egészségügyi ellátás túlterheltségének enyhítésére. Például úgy, hogy a környező országok magyar covidos betegeket fogadnának. A lehetőségek azonban ennél a megoldásnál is korlátozottak, mert csak a kevésbé súlyos és a határhoz közeli koronavírusos betegeket lehetne másik országba szállítani úgy, hogy ott se romoljon az ellátás.

Kapcsolódó
De hogyan lesz több ápoló és orvos az intenzív osztályokon a második hullámban?
Könnyű azt mondani, hogy átképzéssel, ám a valóságban az intenzíves munka annyira összetett, hogy azt évek alatt lehet csak elsajátítani – erről beszéltek orvosok a 24.hu-nak.

A most kialakult helyzetre akut megoldást jelenthet 300–400 milliárd forint is: Lantos Gabriella szerint ennyire lenne szükség ahhoz, hogy az ápolók is az orvosokéhoz hasonló béremelésben részesüljenek. Ezt a döntést akár már holnap meghozhatná a kormány, visszacsábítva ezzel sok ezer olyan ápolót, akikre most szükség volna, sokan ugyanis a jelentős béremelés elmaradása miatt nem írták alá új szerződésüket, és ezért nem dolgoznak most a közellátásban.

Ezen felül is lenne még honnan meríteni, hiszen van még intenzíves végzettséggel rendelkező szakember az országban, akik most kutyakozmetikákban és komplementer medicina rendelőkben dolgoznak, amelyek úgyis zárva vannak. Őket nagyon magas, akár 10 ezer forintos órabérrel rövid ideig munkára lehetne fogni: fel kell nekik ajánlani, hogy a következő 3–4 hónapban ideiglenesen jöjjenek vissza a közellátásba. Ők képzettségük alapján akár holnap munkába tudnának állni – vázol egy lehetséges forgatókönyvet Lantos Gabriella, aki azt is hozzáteszi, vannak még az egészségügyben jól képzett, komoly terhelést bíró műtősnők, aneszteziológiai asszisztensek, mentőtisztek, akik be tudnának segíteni az ellátásba intenzíves szakápoló mellett dolgozva. Nekik is sok pénzt kellene adni, de át lehet őket csoportosítani, javítva ezzel az ellátás minőségét, véli a szakértő.

Beoltottak is kerülnek kórházba koronavírussal

A lakosság beoltása idővel csökkentheti az egészségügyre nehezedő nyomást, ám a vakcina első adagja sem jelent azonnali védelmet: belgyógyász forrásunk arról számolt be, hozzájuk több olyan beteg is került, akit egyszer már beoltottak. Tüdőgyulladással kezelték őket, ami valószínűleg az agresszívabb brit mutáns következménye – feltételezi az orvos, aki a brit vírusvariáns számlájára írja azt is, hogy egyre több a fiatal a kórházban ápolt beteg között: 40-es, 50-es betegekről van szó, de már a 30-as korosztályból is kerülnek be súlyos állapotban kórházba. A 60 év feletti betegek aránya viszont lecsökkent, valószínűleg annak köszönhetően, hogy sokan már megkapták az oltást, vagy átestek a betegségen és védettek.

Az orvos – annak kapcsán, hogy nem szakképzett személyzet kerül a covid-osztályokra – azt mondta, az átvezénylések szükségesek, de azt látni kell, egy átirányított nővér nem tudja ugyanabban a minőségben ellátni a beteget. Ha sok olyan szakembert kell covidos beteg mellé rendelni, akik nem értenek annyira az ellátásukhoz, akkor ez jelentkezni fog a halálozási statisztikákban. Szerinte a szakemberhiány is elsősorban a kisebb kórházakat érinti.

Bár a belgyógyászat közel áll az infektológiához, belgyógyászként november óta koronavírusos betegeket ellátva még sincs egyszerű dolga: sokszor éri meglepetés őt is, például akkor, amikor a beteg állapota 1–2 óra alatt annyira leromlik, hogy át kell szállítani az intenzív osztályra. Egy ilyen gyors ütemű állapotromlás nagyon ijesztő, egy odavezényelt patológus vagy pszichiáter érthető módon nehezen tudja kezelni – magyarázza az átvezénylés hátulütőit.

Kell a magánegészségügy segítsége is

Lantos Gabriella arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak koronavírusos betegek vannak, márpedig őket is el kell látni. Ehhez segítséget nyújthatnak a magánszolgáltatók, akik a közellátásból most kiszoruló betegeket – önköltségi áron – átvállalnák az államtól. Nemcsak a járóbeteg rendelésre, hanem az egynapos sebészetre érkezőket is elláthatnák magánkórházakban, amire több európai példa is volt az elmúlt hónapokban. Naponta ötszáz beteget lehetne így megműteni a privát intézményekben Lantos Gabriella becslése szerint.

A napi 500 halott lehetetlen

A lélegeztetett betegszám kritikus szint fölé emelkedésével, és így az ellátási színvonal romlásával ugyan jelentősen nőhet a halálozási ráta, Lantos Gabriella mégsem tartja lehetségesnek, hogy elérjük az amerikai járványmodellező által kiszámított napi 500 fős áldozatszámot. Azt viszont biztosnak tartja, hogy húsvétig még a mostanihoz hasonlóan növekvő nyomás nehezedik majd az egészségügyre, és utána sem enyhül jelentősen a helyzet. A héten életbe lépett szigorúbb korlátozások hatása 3–4 hét múlva érezhető majd, legalábbis az, hogy a kórházakba kerülő betegek számának növekedése lelassul, majd később meg is áll. Ez azonban még csak a platót jelentené, amikor az egészségügy terheltsége ugyanilyen súlyos lesz, mint most, és elképzelhető, hogy egyes kórházak azt már nem fogják kibírni.

Lantos Gabriella így vázolja fel, mit is jelent valójában az összeomlás:

Ágyat fog kapni a beteg, akit behozott a mentő, akár még a covid-osztályon is, esetleg oxigénmaszkot is. De már nem tud átkerülni az intenzív osztályra, amikor kellene, mivel már nem lesz ott több szakápoló. Ezért nem fog olyan színvonalas intenzív ellátásban részesülni, amivel nagyobb eséllyel megmenthetnék – ahogy erről már vannak hírek. Egy, saját maga is az összeomlás szélén álló, egyszerre 10–12 beteget felügyelő fülészeti vagy sebészeti asszisztens intenzíves tapasztalat nélkül túl sok mindent nem fog tudni értük tenni. Csak kétségbeesve nézi, ahogy sorra halnak meg mellette a betegek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.