IDEA Intézet
Belföld

IDEA: ellenzéki lista (39%), Fidesz-KDNP (36%), Mi Hazánk (3%), Kutyapárt (2%)

A hat ellenzéki párt közös listája őrzi előnyét a kormánypártokkal szemben.

Az IDEA Intézet friss kutatása szerint „stabil az ellenzéki egyesített lista előnye”, februárban a kormánypártok 36, az ellenzékiek 39 százalékot kapnának. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 2, a Mi Hazánké 3 százalék. A megkérdezettek 18 százaléka most nem tud/akar választani. A biztos szavazóknál a Fidesz–KDNP (45%) és az ellenzéki pártok közös listája (48%) között szintén 3 százalékpont a különbség, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3−3 százalékon áll.

Pártok támogatottsága

A Fidesz-KDNP népszerűsége a teljes népesség körében 31, a biztos szavazóknál 44 százalék. Az IDEA Intézetnél 2019. január óta ez a legalacsonyabb támogatottsága.

Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció áll az élen (12%), a biztos szavazóknál 17 százalékkal. Második maradt a Jobbik (8%), amelyik januárban előzte meg a Momentum Mozgalmat (7%). Az újdonság az, hogy a biztos szavazóknál is bekövetkezett a két párt közötti helycsere. A Jobbik 11, a Momentum 10 százalékon áll.

A teljes népességet tekintve az MSZP (4%) önállóan kiesne a  parlamentből, a biztos szavazóknál maradt 6 százalékon. A választókorú népességen belül az LMP és a Párbeszéd is 2–2 százalékot kapna, a biztos szavazóknál a Párbeszéd elérte a 3 százalékot.

Az IDEA Intézet azt írja, az ellenzéki pártok mechanikusan egyesített össztámogatottsága 35 százalék, vagyis a közös lista önmagában 4 százalékponttal tudja növelni az ellenzéki pártok külön-külön mért választottságát. A közös listaállítás tehát az ellenzéknek továbbra is „megéri”, javítja a győzelmi esélyeket, noha ebben az esetben a Fidesz-KDNP támogatottsága is 5 százalékponttal emelkedik. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 2−2 százalék pontot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választókorú népesség csoportját vizsgálva.

Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 2 százalékponttal, 27-ről 29 százalékra nőtt  január óta.

 

Módszertan

A kutatás adatait február 22–február 25. között vették fel közösségi média alapú kérdőívvel. Az eredmény reprezentatív a felnőtt népességre nem, életkor és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében csak ±2,2 százalékpont.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.