Belföld

Óriási hiányt okoznak a bérlakások, a polgármester emelné az árakat, de a lakók panasza is jogos

Új lakásrendeleten dolgozik az I. kerület vezetése, ami megemelné az önkormányzati lakások alacsony bérleti díját. A lapunk által kikért adatok alapján a lépés indokolt volna, mert évente több száz millió forint hiányt okoz a Budavári Önkormányzat költségvetésben az ingatlangazdálkodás. A bérlők aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a terv ellen, és érveik egy része szintén jogos. V. Naszályi Márta polgármester például a választási kampányban azt ígérte, kezdeményezik, hogy a lakók megvehessék a lakásokat, most azonban azt mondja, erre nincs lehetőség. A polgármester szigorúan lépne fel az Airbnb-zők ellen, és bíróság elé vinné Bayer Zsolt lakásügyét.

Összességében több milliárd forint ráfizetéssel „hasznosította” az elmúlt években önkormányzati bérlakásállományát Budapest I. kerülete – derült ki a lapunk által kikért közérdekű adatokból. Bár a budai Várat is magában foglaló városrész lakásbérleti rendszere már csak történelméből fakadóan is speciális, a lakás és nem lakáscélú ingatlankiadások mérlegadatai aligha mutatnak felelős gazdálkodást.

Az adatokat annak apropóján kértük ki, hogy a Budavári Önkormányzat a párbeszédes V. Naszályi Márta polgármester vezetésével – aki tavaly 21 év után váltotta le a fideszes Nagy Gábor Tamást – új lakásrendeleten megalkotásán dolgozik. A tervezet jelentősen átírná az eddigi szabályokat, és megemelné az önkormányzati lakások bérleti díját, aminek mértékét – törvényi kötelezettsége ellenére – évek óta nem vizsgálta felül a kerület korábbi vezetése.

Az adatokból az látszik, hogy a volt kormánypárti polgármester vezetése alatt az elmúlt hat évben sokkal többe került az önkormányzati lakásállomány fenntartása, mint amennyi bérleti díj befolyt az ingatlanok hasznosításából. Ha pedig csak a lakáscélú ingatlanok kiadásából származó bevételek és kiadások mérlegét vizsgáljuk, az eredmény lesújtó.

Összesen 3 milliárd 76 millió forinttal volt több a kiadás, mint a bevétel 2014 és 2019 között.

Tavaly például 945 millió forint volt a mínusz, igaz, ez választási év volt, és talán ezért jóval többet költöttek az ingatlanállományra, mint korábban. De azt megelőző két évben is félmilliárd forintál is több volt a kiadás, mint a bevétel. Az elmúlt hat év egyike sem volt még nullszaldós sem.

A képet némileg árnyalja, ha a lakás és a nem lakáscélú ingatlanok kiadásának mérlegét együtt vizsgáljuk. Az elmúlt hat évben összességében ez az érték is 90 millió forintos mínuszt mutat, de a hat évből háromszor pozitív volt a szaldó. Vagyis az üzlethelyiségek kiadása mérsékelte a veszteségeket, igaz, még ezzel együtt is a kerület közössége fizette meg az alacsony bérleti díjakkal járó ráfizetést.

Összességében viszont nem állítható, hogy az üzlethelyiségekkel felelősen gazdálkodott volna az I. kerület, pedig ez kompenzálhatta volna a masszívan ráfizetéses bérlakásrendszer kiadásait. Számos példa igazolta, hogy az önkormányzat értékes ingatlanokat elkótyavetyélt, és azok hasznából nem a kerület részesült. A kormánypárti körökben járatos Zsidai Roy cégcsoportja például az exkluzív Pest-Buda Hotelt kerületi ingatlanokból alakította ki, ezekért havi 126 ezer forintot fizet, amit a szálloda egy hétvége alatt ki tud gazdálkodni. De összességében a bérleti díj 114-szeresét képes megtermelni egy hónap alatt.

Kódolt igazságtalanság

Az I. kerületi bérlakások bonyolult helyzetének megértéséhez a rendszerváltásig kell visszanyúlni. 1990 után ugyanis a tanácsi lakások nagy többségét nyomott áron megvásárolhatták a bérlők, de kivételt képeztek ez alól az I. kerületi műemléképületek lakásai. Az akkori döntés értelmében ezeket nem alakíthatták társasházzá, a lakásokat nem albetétesítették. Mivel nem lehetett privatizálni az ingatlanokat, önkormányzati tulajdonba kerületek.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Sokakkal szemben ez a döntés igazságtalan volt. Őket úgy próbálták kompenzálni, hogy alacsony, úgynevezett szociális lakbért kellett fizetniük, méghozzá rászorultságtól függetlenül. Ennek díja ma nettó 252 forint négyzetméterenként. Ez egyben örökölhető bérleti jogot jelentett, ami más önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanra cserélhető. Szintén az örökbérleti jogú lakások kategóriájába tartoznak az úgynevezett költségelvű lakások. A szabály szerint minden lakáscsere után költségelvű lakbért kell fizetni, ami nettó 425 forint jelenleg négyzetméterenként. Utóbbi két lakástípus felett az önkormányzat valójában nem rendelkezik, lakáscsere esetén – ha az a szabályoknak megfelelően történik – hozzájárul a cseréhez, viszont, ahogyan azt a mérlegek mutatják, a költségek terhelik az önkormányzatot és így a kerület egészét.

Ennél tisztább a képlet az piaci alapú lakásoknál: az önkormányzat pályázatot ír ki, és szerződést köt a nyertessel, akinek piaci árat kell fizetnie, ami csak a nevében piaci, valójában jelentősen olcsóbb. Nagy Gábor Tamás volt fideszes polgármester például egy 71 négyzetméteres „piaci alapú” lakásért bruttó 70 ezer forintos bérleti díj mellett jutott hozzá.

Az I. kerületi önkormányzati lakások helyzete azért speciális, mert bizonyos esetekben lehet érvelni a jelenlegi bérleti díjak mellett és azok ellen is, ám igazságot tenni nehéz, mert szinte annyi egyéni történet van, ahány önkormányzati lakás. Akad olyan bérlő, akinek még a nagyapja vásárolt telket az I. kerületben, és épített rá házat, amit az államosításkor elvettek a családjától, és soha nem kapták vissza, csak bérlőként lakhatnak benne. Esetükben nehéz volna a bérleti díj emelése mellett érvelni. Ugyanakkor számos magántulajdonú lakás birtokosának is nehéz elmagyarázni azt, hogy az önkormányzat a hozzá befolyó pénzeket miért nem igazságosan osztja el, és mivel nekik nincs közük a múlt igazságtalanságaihoz, a kárukra elköltött pénzeket jogosan kifogásolhatják. Szabályokat viszont csak egységesen lehet alkotni.

A polgármester emelné az árakat

A polgármester tervei elsősorban a szociális bérleti díjat fizetőket érintenék, ők is vannak a legtöbben, az 1412 I. kerületi önkormányzati lakás közül 972-t így adnak ki. V. Naszályi Márta szakítana a korábbi gyakorlattal, és ezentúl csak azok fizethetnének szociális lakbért, akik valóban rászorulnak, vagyis az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a nettó 120 ezer forintot. Akinek a jövedelme ezen felül van, átkerülne a költségelvű kategóriába, amelynek díja 425 forintról 650 forintra emelkedne négyzetméterenként. Utóbbit a polgármester tájékoztatása szerint 2013 óta nem emelték, miközben minden drágább lett, és ezért is keletkezett százmilliós hiány évről évre a költségvetésben. Ráadásul – mint mondta – mindkét díjat évente felül kellene vizsgálni a lakástörvény szerint, amit nem tett meg a kerület korábbi vezetése.

V. Naszályi lapunk kérdésére leszögezte, nem akarnak kibabrálni senkivel, csak tiszta helyzetet akarnak teremteni.

A jelenlegi lakásrendelet jogszabálysértő, nem koherens, és sok sebből vérzik. Tehát használhatatlan. Új lakáspályázatokat ez alapján nem lehet igazságosan kiírni

– mondta a kerületvezető, aki szerint a hivatalba lépése óta kapja a megkereséseket, hogy sokan szeretnének önkormányzati lakáshoz jutni, köztük rendőrök, tűzoltók, ápolók és tanárok. Számukra is tiszta helyzetet akarnak létrehozni, és a jelenleg rendelkezésre álló körülbelül 35 üres lakást már az új szabályok szerint adnák ki.

V. Naszályi Márta. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu

Kiemelte, hogy a koronavírus miatti gazdasági helyzetre tekintettel az új szabályokat és a megemelt bérleti díjakat csak jövő áprilistól vezetnék be. Azt mondta, a változtatás azért is fontos, mert az önkormányzat a jövőben nem terhelné rá automatikusan a felújítási költségeket a lakókra, szerinte ez ugyanis önkormányzati feladat. Hozzátette, bizonyos fokig abban is partner, hogy korábbi, igazolható felújítási költségeket beszámítson az önkormányzat, észszerű időtávlatban.

V. Naszályi Márta még két módosításról beszélt.

  • A továbbiakban drákói szigorral csapnának le azokra, akik önkormányzati lakást Airbnb-típusú lakáskiadásra vagy bérbeadásra használnak.
  • És kizárnák azokat az önkormányzati lakásszerzés lehetőségéből, akiknek már van beköltözhető állapotú lakásuk, legyen az magántulajdonú vagy önkormányzati.

A polgármester azt hangsúlyozta:

Jót szeretnék mindenkinek, de azt nem tudom garantálni, hogy azok, akiket huszonöt évvel ezelőtt igazságtalanság ért, maradnak ugyanazon feltételek mellett, mert ez nem fenntartható.

Petíció indult, mást ígért a polgármester

Az új lakásrendelet ellen petíció is indult, amit értesüléseink szerint csaknem háromszáz lakó írt már alá, ám az hivatalosan még nem jutott el az önkormányzathoz. A lakók ebben nehezményezik a lakbérek megemelését, de azt is megfogalmazzák, hogy „a lakásokat az önkormányzat a jelenlegi bérlőknek nem adja el a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozatára való hivatkozással (ellentétben a választási programjában foglaltakkal).”

Frissítünk!

Több lakó is jelezte, hogy az önkormányzat múlt csütörtökön átvette a petíciót, továbbá az összes képviselőnek is eljuttatták elektronikus formában is.

V. Naszályi Márta szerint ilyet viszont senki nem ígért, mindössze annyit, kezdeményezik, hogy a bérlők megvehessék a lakásokat, ám – mint elmondta – a hivatal átvétele után kiderült, hogy erre nincs lehetőségük. Arra pedig nem tudta a választ, hogy a 1994-es döntést felül lehetne-e írni, ezt a jogászaik vizsgálják.

Tény, hogy az ellenzék tavalyi programbemutatóján készült videón is megörökítették, amint V. Naszályi a bérlakások esetleges értékesítéséről beszélt. V. Naszályi Márta (a felvételen 50:45-től) azt mondta (és lényegében szó szerint ez szerepelt az ellenzék helyi választási programjában is):

Kezdeményezzük, hogy akik a lakásprivatizációkor, a ’90-es években nem vásárolhatták meg a bérleményüket, azok most megtehessék.

A lakók érthetően csalódottak, ha most egy év elteltével azt hallják, hogy erre még sincs lehetőség, és jogászok vizsgálják az ügyet.

A képviselő-testületben a többség szempontjából meghatározó szavazattal bíró Momentum adta alpolgármester szerint viszont valóban az volna üdvös, ha a lakók megvehetnék az ingatlant, amiben laknak, vagy ha az önkormányzat vásárolhatná meg a bérleti jogukat azoktól, akik eladásra kínálnák. Gelencsér Ferenc szerint ez a döntés tudná feloldani a történelmi igazságtalanságokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány változtathatna a szabályokon úgy, hogy ezeket az ingatlanokat el lehessen adni.

A trükközőket felelősségre vonnák

Kiderült az is, hogy több gyanús ügyet bíróság elé tervez vinni az önkormányzat, köztük Bayer Zsolt lakáscseréjét. A Fidesz-tag újságíróról és családjáról a 24.hu derítette ki, hogy ugyanazzal a trükkel két vári önkormányzati lakást is megszereztek. Mindkét alkalommal egy pilisszentkereszti ház tulajdonjogát cserélték az I. kerületi lakások bérleti jogára, majd rögtön visszavásárolták a Pest megyei ingatlant. A csereügyletekre azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga csakis másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, pénzért nem megvásárolható. Bayer viszont fizetett – ezt az Azonnalinak adott interjújában ismerte el. Szerinte egyébként mindenki így szerzett lakást a Várban, mindenki bele van kényszerítve, hogy törvénytelenséget kövessen el.

Bayer Zsolt vári lakásszerzéséről: mindenki rá van kényszerítve, hogy törvénytelenséget kövessen el
A Fidesz-tag publicista azzal is védekezett, hogy nem ismerte a törvényt lakásszerzése idején.

V. Naszályi Márta szerint ez nem igaz, sőt szerinte a többség jogilag megfelelően cserélt lakást. Hozzátette, Bayer Zsolt ügye azok között a dossziék közt van, amely ügyeket  jogi útra terelik abban az esetben, ha az eddig beadott ügyekben a bíróság számukra kedvező döntésre jut. Az eddigi leggyanúsabb ügyeket ugyanis már perre is vitték. A polgármester szerint nincs is más lehetőségük, mert

Bayer ország-világ előtt bejelentette, hogy törvényt sértett.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik