A koronavírus-járvány első és második hulláma szinte minden tekintetben eltérően alakult Magyarországon, azonban egy dolog változatlan: a hivatalos adatközlés komoly kívánnivalókat hagy maga után. A megyénkénti adatokat tavasszal csak hosszas kérlelés után kezdték közölni, de annak módja nem sokat segített: a járvány kezdete óta közölt összesített adatokból éppen az nem derül ki, hogy melyik megye mennyire fertőzött aktuálisan, de az elhunytak területi eloszlásáról sem tudni semmit azon kívül, hogy az áldozatok közül hányan budapestiek, illetve vidékiek. Az operatív törzs arról sem közöl adatokat, hogy az egyes kórházakban hány koronavírus-fertőzöttet ápolnak.
A közölt adatokból mégis kinyerhető valamennyi információ. A kirajzolódó kép azt mutatja, hogy vannak olyan megyék, amelyek fertőzöttebbek, mint gondolnánk, illetve a kórházba kerülők száma is dinamikusabban növekszik, mint a napi adatközlés alapján kitűnik.
A második hullám felelős az elhunytak háromnegyedéért
A kormány a második hullám kezdete óta azt kommunikálja, hogy a fertőzöttek számával nem kell foglalkozni, a halálesetek elkerülése a cél. Előbbivel, ha akarnánk, se tudnánk nagyon mit kezdeni, mert hiába növekszik a naponta elvégzett tesztek száma, a pozitív minták aránya nem csökken, hanem nő, sőt egyre többször van 20 százalék felett. Ebből az következik, hogy rengeteg fertőzöttet nem szűrnek ki, mivel a WHO ökölszabálya szerint 5 százalékos találati arány alatt tartható kontroll alatt a járvány, azaz ekkora pozitivitási aránynál mondhatjuk azt, hogy tisztában vagyunk a fertőzöttek számának valós növekedésével. Ezért írtuk azt már október elején, hogy
Márpedig a járvány terjedésének üteme közügy. Főleg azért, mert a kormány az emberek felelősségét hangsúlyozza a járvány terjedésének megfékezésében, márpedig ha látják az emberek, hogy mekkora a baj, akkor alighanem jobban betartják a szabályokat.
Ugyan az aktív fertőzöttek számának növekedése is árulkodó – szeptember 1-jéről október elsejére 2100-ról 21 ezerre tízszereződött, aztán november elsejére pedig még ez a szám is bőven megháromszorozódott, jelenleg pedig már 91 ezer –, az elhunytak számának növekedése viszont olyan statisztika, amivel nem lehet vitatkozni.
Az első hullámhoz képesti növekedés szembeötlő, és az őszi időszakban is folyamatos emelkedést látunk. Múlt csütörtökön szomorú mérföldkőhöz értünk el, amikor egy nap alatt száznál többen hunytak el a koronavírussal összefüggésben, azóta pedig többször megesett ez. A vírus áldozatainak száma ezzel 2697-re emelkedett, közülük 2081-en a második hullámban haltak meg.
Volt olyan nap, amikor 612-en kerültek kórházba
A kórházakban, illetve lélegeztetőgépeken ápoltak számának növekedése is mutatja, hogy mennyire van terjedőben a vírus. Első körben elég egy pillantást vetni arra, milyen ütemben növekszik a kórházban ápolt betegek száma szeptember eleje óta.
Szeptember elsején mindössze 68 covidos beteg volt kórházban, október elsején 740, november első hetének végén pedig már ötezernél is több, a második hetében pedig már jócskán hatezer felett jár ez a mutató. Nem véletlen, hogy egyre aggasztóbb hírek érkeznek szerte az országból a megtelő kórházakról. A kormány kommunikációja szerint erre is felkészültek, minden a terv szerint zajlik, fokozatosan bővítik az ellátásba bevont intézmények körét. Igaz, a miniszterelnök a tavasszal sem látott szigorú korlátozások bejelentése után már arról beszélt, további lépések nélkül 50 százalék esély van arra, hogy az egészségügy bírni fogja a terhelést. Az egészségügyben dolgozók arra figyelmeztetnek, hogy nem lesz elég orvos, ápoló a betegek mellé: egy konferencián már arról az útmutatásról volt szó, hogyan lehet minden szakmai, emberi és etikai elvnek leginkább megfelelve dönteni abban a helyzetben, amikor több a koronavírusos beteg, mint az intenzív ágy vagy a lélegeztetőgép.
A helyzet pedig még sokat fog romlani a kormányfő szerint is, aki múlt pénteken arról beszélt, hogy „november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség, amihez van lélegeztetőgép”. December közepén azonban már 4480 intenzív ágyra lesz szükség az előrejelzések szerint, és ekkor 30-32 ezer ember lesz kórházban – vázolta a közeljövőt a miniszterelnök, miközben szakemberek szerint a szakmai megfontolások és ajánlások figyelembevételével kétezernél több intenzíves ágyat fenntartani nem lehet, mert nincsen meg hozzá a személyzet.
Mivel Orbán Viktor azt mondta szeptember végén, hogy „mindenkit meggyógyítunk”, ezért lehet élni azzal a feltételezéssel, hogy az elhunytak mind kórházba kerültek korábban, hiszen ha segíteni nem is lehetett rajtuk, de biztosan megpróbálták, és kevesen haltak meg az otthonukban. Ebből következően a naponta újonnan kórházba kerülők száma az elhunytak számával magasabb annál, mint amennyit hivatalosan közölnek.
Az így korrigált számok nem festenek jól. Október eleje óta romlik a helyzet, egy-egy nap kivételével mindig legalább százan kerültek kórházba. A legrosszabb nap október 29. volt, amikor 612 új ember szorult ellátásra egyetlen nap alatt, és novemberben is volt két nap, amikor négyszáznál többen.
A lélegeztetőgépre kerülők számát nem lehet így megmutatni, mert olyanok is meghalnak a vírus szövődményeiben, akiket nem lélegeztettek, csak intenzív ágyon ápoltak. Arról viszont nem közölnek adatokat, hogy hány beteg kerül intenzív osztályra – pedig ezt is fontos lenne tudni.
A hivatalosan közölt adatok szerint ugyan lassan nő a lélegeztetettek száma, de vasárnapról hétfőre volt egy közel ötvenes ugrás. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elhunytak közül jelentős számban akadhattak olyanok, akiket lélegeztettek, akkor ez még kis növekedésnél jelentheti azt, hogy egyik napról a másikra több tucat ember kerül lélegeztetőgépre idehaza.
Messze nem Budapesten a legrosszabb a helyzet
A járvány első hullámának 361 fővárosi és 235 vidéki áldozata volt (ez 60:40 százalékos arány), miközben a teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten. Az összes regisztrált fertőzöttnek pedig a 46 százaléka volt budapesti. A második hullámban viszont az áldozatok 70 százaléka vidéki, és a fertőzöttek között is kisebb lett a budapestiek aránya, több mint 20 százalékponttal. Azaz nem ártana tudnunk, melyek az ország fertőzöttebb részei, amire ez a főváros/vidék felosztás, illetve a március óta összesítve közölt adatok alkalmatlanok.
A valós helyzetről azonban mégis lehet jól közelítő térképet rajzolnunk anélkül is, hogy az állami szervek ezt megkönnyítenék. Az alábbi térképen azt ábrázoltuk, hogy az elmúlt két hétben hány új fertőzöttet regisztráltak megyénként.
Ez még mindig nem az aktív fertőzöttek aktuális száma, mert vannak, akik két hétnél gyorsabban, mások pedig lassabban gyógyulnak meg, és az elhunytak számáról sem tudunk semmit megyénként, de a járvány területi eloszlásáról ez az egyik legárulkodóbb térkép, amit rajzolni lehet.
Jól látszik, mennyivel súlyosabb a helyzet az ország észak-keleti részén, a fővárosban és környékén, illetve Győr-Moson-Sopron megyében, mint például a Dél-Dunántúlon. Borsodban például közel ötször annyi fertőzöttet találtak, mint Tolnában az elmúlt két hétben.
Végezetül érdemes ugyanezt lakosságarányosan is megnézni, mert logikus, hogy ahol többen élnek, ott többen is fertőződhetnek meg.
Így már némileg máshogy néz ki a helyzet. Sorrendben Győr-Moson-Sopronban, Budapesten, Nógrádban és Borsodban a legrosszabb a járványhelyzet lakosságarányosan. De Hajdú-Biharban és Veszprém megyében is elég rossz a helyzet megyei összehasonlításban.
Budapesten is új erőre kapott a koronavírus az elmúlt héten: egy héttel korábban még öt megyében (Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Vas és Veszprém) volt rosszabb a járványhelyzet lakosságarányosan, mint a fővárosban. A túlterhelődő, megtelő kórházakból érkező vészjelzések is hasonló területi mintázatot követnek.
Somogyban, Tolnában, Békésben és Komárom-Esztergomban viszont a lakosságukhoz viszonyítva kevesebben kapják el a vírust, mint a fertőzöttebb megyékben: körülbelül kétharmadnyian. A legnagyobb különbség Tolna és Győr-Moson-Sopron között volt: az utóbbi megyében arányosan háromszor annyian fertőződtek meg, mint az előbbiben.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
