Október elején, miután egy diákról kiderült, hogy igazoltan koronavírus-fertőzött, az egész 7. osztály digitális oktatásra állt át. Ezt követően az egész osztályt letesztelték, és 12 gyerek tesztje pozitív lett, holott szinte mindenki tünetmentes volt.
Az eset, amelyről diákok számoltak be lapunknak, a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban történt, ahol a tankerület tájékoztatása alapján jelenleg 29 koronavírusos diák és két fertőzött pedagógus van, és három osztálynál van érvényben a tantermen kívüli digitális munkarend. És bár a tankerület szerint „a járványügyi hatóság megtette a szükséges intézkedéseket”, a tanulók elmondásából nem ez tükröződik.
A tucatnyi pozitív tesztet nem követte iskolabezárás, aminek gyorsan meglett a következménye: nem sokkal később a lapunkat először tájékoztató tanuló egyik osztálytársa is tüneteket mutatott, majd kiderült, hogy egyik hozzátartozója is elkapta a koronavírust. A diák másnap már nem ment iskolába, nem úgy számos társa, akik a tünetek jelentkezése előtt szoros kontaktban voltak vele.
Az iskola vezetősége azt mondta, nem tudnak mit csinálni, ez nem az ő hatáskörük. Jobb híján annyit mondtak, hogy mostantól órákon is viseljünk maszkot. Hihetetlen frusztráltság volt bennünk, hiszen tudtuk, hogy meg kell várni a teszteredményt, majd a hivatalos döntést, de a napnál is világosabb volt, hogy mi a helyzet. Ezzel szemben mindenki csak annyit mondott: »Ne keresd a logikát!”«
– írta a diák.
Mire az említett tanuló tesztidőpontot kapott, addigra a vírus más osztályokban is felütötte a fejét. Amikor egy tizedikes fiatalról is kiderült, hogy fertőzött, az osztályát hazaküldték, és digitális oktatásra álltak át.
Ahogy nőtt a fertőzöttek száma, a történtekről beszámoló diák osztályából már a tanulók több mint a fele hiányzott. Jelentős részük nem azért nem járt be az iskolába, mert beteg volt, hanem mert félt. „Akik bementek, azt mondták, hogy a tanárok rettegnek, és az egésznek semmi értelme, így nem lehet tanulni, tanítani” – mondta, hozzátéve, hogy úgy tudja, a pedagógusokat nem tesztelték, mivel alacsony kockázatúnak számítanak a kontaktkutatás során.
A koronavírus-gyanús osztálytársról végül a teszt igazolta, hogy elkapta a fertőzést, az iskolavezetés azonban közölte, hogy mivel csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelheti el az osztály otthon maradását, így a többieknek másnap is be kell menniük az iskolába. Ezt azonban mindössze heten tették meg.
A népegészségügyi központ felkereste a fertőzött tanulót, hogy megtudják, kikkel töltött együtt több időt az osztálytársai közül. Ekkor derült ki a diákok számára, hogy csak azokat tesztelik, illetve küldik karanténba, akik szoros kontaktnak számítanak, vagy tüneteket produkálnak, ez pedig mindössze kilenc diák az osztályból, a többieknek továbbra is be kell járniuk.
Néha csodálkozom, miért keresik még a tudósok, hogyan lehetne legjobban megakadályozni a fertőzés terjedését. Hiszen csak a magyar iskolarendszerbe kell beköltözni a mostani helyzet alapján, és teljesen védve van az ember
– írta ironikusan lapunknak egy másik, szintén a Bolyaiban tanuló diák.
Ő arról számolt be, hogy a minap kezdődő őszi érettségi időszakkal kapcsolatban az előrehozott érettségire készülő diákok azt a tájékoztatást kapták, hogy teszteredménytől függetlenül részt lehet venni az írásbeli vizsgán, holott elméletileg – a karantén miatt – ez pozitív eredmény esetén nem lehetséges. Az eljárásrenddel kapcsolatban érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A tárca az Oktatási Hivatal tájékoztatására hivatkozott, ebben pedig az szerepel: „Az a vizsgázó, aki hatósági karanténban van/igazoltan beteg, nem vehet részt az érettségi vizsgán”. Végül a salgótarjáni iskola is ennek megfelelően járt el: kérvényt kellett beadnia annak, aki karanténban van, tüneteket mutat, de vizsgázni szeretne, ám ők végül nem vizsgázhatnak.
A legnagyobb veszélyben a tanáraink vannak, akik nagyrészt már a veszélyeztetett korosztályba tartoznak, és félve mennek be órát tartani, mivel bárkitől elkaphatják, és bárkinek tovább is adhatják a vírust. Az ő széleskörű tesztelésükről viszont alig hallani – de ezt miért is akarnák, hisz akkor valóban összeomlana az oktatási rendszer
– mondta az egyik salgótarjáni diák, aki szerint meg van kötve az intézményvezetők keze, és rendszerszintű problémáról van szó.
Az iskolai tesztelési protokoll körüli gondokat mutatja, hogy egyik diáktársukat nem akarták tesztelni, mondván, nem közeli kontakt, illetve tüneteket sem mutat, ezért akár iskolába is mehet. A diák inkább önkéntes karanténba vonult, és a háziorvosától kért tesztet, ami pozitív lett.
Eközben az oktatási tárca legutóbbi tájékoztatása szerint továbbra is „nyugodtan folyik a munka az óvodákban és az iskolákban”, mi több, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, az őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből „kisöprődjön” a vírus. Nyilvánosságra került egy Kásler Miklós által szignózott levél is, ebben az emberi erőforrások minisztere az alapos nagytakarítás és fertőtlenítés fontosságára hívta fel az intézményvezetők figyelmét. Azokban az iskolákban, ahol visszatérően szükség volt járványügyi intézkedésekre, a honvédséget is bevonják a munkába.
Kásler azt is kérte az iskoláktól, tájékoztassák a szülőket arról, hogy a gyerekeket a szünet idején ne engedjék olyan helyekre, rendezvényekre, ahol zárt térben sokan vannak, és a többi diákkal is minimalizálják a kapcsolatot, lehetőleg a családjukkal töltsék az időt. Ugyanezt kérik a pedagógusoktól.
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának elnökhelyettese a 24.hu-nak azt mondta, az őszi szünet nem oldja meg az iskolák járványügyi problémáit. „Maga a feltételezés, hogy ilyen mértékben fertőtleníteni kell az iskolákat, felér egy vallomással” – jegyezte meg.
A PDSZ álláspontja szerint arra lenne szükség, hogy az intézményvezetők helyben tudják kezelni a koronavírus miatt kialakuló rendkívüli helyzeteket, azaz ha egy iskola célszerűnek találja, hogy egy időre digitális oktatást rendeljen el, akkor megtehesse, hiszen a rendkívüli szünet a legrosszabb megoldás mindenkinek, hiszen a gyerekek ezalatt nem részesülnek képzésben, és a szülőknek is otthon kell maradniuk velük.
Világos protokollt kellett volna kiadni az iskolák számára a tanév elején, vagy ha már ezt nem tették meg, rábízni az intézményekre a döntést
– véli Komjáthy. Az intézményvezetők ebben a felemás helyzetben ugyanis próbálnak alkalmazkodni a központi protokollhoz, de bizonyos intézkedésekhez szükségük van az operatív törzs és az Oktatási Hivatal engedélyére, ami viszont rendszeresen olyan későn érkezik meg, hogy addigra okafogyottá válik az intézkedés.
Mindeközben már a térség országai is sorra térnek át a digitális oktatásra. Szlovéniában bejelentették, hogy az általános iskolák ötödik osztálytól felfelé, a középiskolák pedig teljesen távoktatásra állnak át, korábban pedig Csehországban is digitális oktatást vezettek be a felső tagozatosoknak, és a szlovák középiskolákra nézve is ez a döntés született. A PDSZ ennek fényében továbbra is arra kéri a kormányt, rendelje el a digitális oktatást azoknak a korosztályoknak, amelyek nem igényelnek otthoni felügyeletet, az alsó tagozatokon pedig oldják meg a tanítást olyan formában, hogy megoldható legyen a távolságtartás, illetve a csoportok ne érintkezzenek egymással.
A minisztérium azonban nem mutat hajlandóságot erre, és azt sugallja, hogy a járványügyi helyzet nem indokolja a szigorítást hozzanak. „Az a cél, hogy azt mutassák: nincs itt semmiféle látnivaló” – mondta a szakszervezeti vezető.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
