A veszélyhelyzet óta, vagyis négy hónap után először ülésezett a fővárosi közgyűlés, a megnyitó beszédet Karácsony Gergely tartotta, aki beszámolt róla, mekkora vesztességgel járt a járványhelyzet a főváros számára: a BKK várható vesztesége 20-30 milliárd forint, a főváros cégeinek veszteségei (fürdők, FKF) szintén több milliárdra rúgnak, az elmaradó iparűzési adóbevételek mértékével csak ezután szembesül a főváros vezetése.
A főpolgármester szerint egyre tovább vannak, akik azt szeretnék, hogy az élet a járvány után ne ugyanott folytatódjon, ahol abbahagytuk. Úgy véli, nem szabad tovább figyelmen kívül hagyni az olyan, vírus által is előhívott válságtüneteket, mint a klímaváltozás, a lakhatási szegénység, a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság, a technológiai fejlődés okozta különbségek.
Nem térhetünk vissza mindazokhoz a rossz döntésekhez, amelyek az egészségügyi és a gazdasági válságot előidézték.
A főpolgármester szerint az elmúlt három hónapban a budapesti városvezetés úgy csinálta végig a járvány elleni védekezést, hogy az információkat monopolizáló kormánytól semmilyen érdemi beavatást, adatot nem kapott. „A partnerség teljes hiánya, sőt annak elutasítása – próbálok finoman fogalmazni – nem könnyítette meg a dolgunkat.” Mint mondta, a város és annak intézményei, cégei a közvetlen védekezésre mintegy 4,5 milliárd forintot voltak kénytelenek elkölteni.
Budapest közlekedéséről szólva felidézte, hogy az autóforgalom aránya 2014 és 2019 között a másfélszeresére növekedett, ekkora forgalom kezelésére nincs és nem is lehet felkészülve a város. Bár természetes, hogy a járvány miatt csökkent a bizalom a közösségi közlekedésben, de „ha ezt csakis az autóforgalom növekedésével lehet pótolni, abba Budapest bele fog rokkanni. Ezért széles körű társadalmi vitával a budapestiekkel közösen közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervet dolgozunk ki. Azért, hogy egyetlen ember se veszítse életét közlekedési balesetben Budapesten. Azért, hogy megőrizhessük a járvány tán egyetlen pozitív hatását, a tisztább levegőt. Azért, hogy a köztereinket visszaadhassuk a budapestieknek, figyelemmel a távolságtartás jogos igényeire is. (…)A feladat egyszerűen megfogalmazható, de csak összetett cselekvéssel megvalósítható: lehessen biztonságosan közlekedni Budapesten. Ennyi.”
Ennek jegyében a pesti fonódó villamoshálózat megépítésének megkezdését és új buszsávokat ígért a főpolgármester, aki megvédte a Nagykörúton létesített kerékpársávokat is.
„Szükségesek az ideiglenes kerékpársávok, hiszen az eddig széttöredezett, kerékpárút-hálózat ezzel a néhány hiányzó szakasszal hirtelen egy egységes rendszer lett. És a város jól reagált a változásokra. Soha ennyi bicklis nem volt Budapesten hétköznap, mint manapság. Az új biciklisávokon kerekezők helyenként már a teljes forgalom egyharmadát adják. Hozzáláttunk a belváros átalakításához is.
Mert a Nagykörút nem egy városi autópálya, ahol rendben van, hogy kihaltak a kirakatok és nem sétálhatnak a járdákon.
Mi olyan várost szeretnénk, ahol nem csak a közlekedésről, hanem a városi életről szól a Nagykörút.”
Karácsony szerint az elkerülhetetlen változásokat Budapestnek minden eddiginél nehezebb körülmények között, minden eddiginél rosszabb anyagi feltételek közepette kell végrehajtania.
„Az nem először történik ezzel a várossal, hogy a kormány úgy tekint rá, mint afféle fejőstehénre. Sikerült is ezt a fejőstehenet az elmúlt években csontsoványra fogyasztani. De most először történik Budapesten a rendszerváltozás óta, hogy a fejőstehenet a vágóhídra is akarják küldeni. Most először történik, hogy Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak. A városnak adott támogatások és a várost érintő elvonások ugyanis negatív mérleget mutatnak. Vagyis nem az állam támogatja Budapestet, hanem Budapest finanszírozza a kormányt.
Ilyen még nem volt az elmúlt 30 évben. És ez igaz már az idei évre is, miután egyik reggel arra ébredtünk, hogy kormánypárti képviselők elvonnak 12 milliárd forintot Budapesttől. Ma reggel pedig arra, hogy a jövő évre vonatkozóan elvonnak újabb öt milliárdot. Brutális a megszorítás a jövő évben, amikor a kormány akkora elvonással számol, amit nem nevezhetünk másnak, mint Budapest-adónak. Ez a Budapest-adó minden budapestitől elvesz évente 20 ezer forintot. Annyit akarnak elvenni minden évben Budapesttől, amennyiből minden egyes évben fel tudnánk újítani a Lánchidat.
Ezt tetézi a kerületeket érintő megszorítás, amivel a kormány zsebre vágja a gépjárműadóból származó bevételt. Mindebből látszik, hogy a magyar kormány igazi világszám ebből a szempontból. Hiszen a világ minden kormánya a járvány után a gazdasági válság kezelésében támogatja az önkormányzatokat. Csak a magyar kormány olyan, amelyik az önkormányzatoktól elvesz, és megszorításokkal sújtja azokat. Már februárban úgy voltam kénytelen fogalmazni: a kormány évről évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához. Annyi változott csak az októberi választás eredményei után, hogy most már az ujjuk is a ravaszon van. De ennek mégis mi értelme? Ez az egyetlen jogos kérdés, hiszen a napnál világosabb, hogy a gazdasági válság kezelése az önkormányzatok nélkül, pláne azok ellenére nem lehet sikeres. Az önkormányzatok a bajban ott tudnak segíteni, ahol az állam nem. Hiszen az önkormányzatok ismerik azokat az embereket, akiknek megélhetését veszélyezteti a járvány és a nyomában érkező gazdasági válság.”
Kép: Mohos Márton / 24.hu
