Belföld koronavírus

Veszély- helyett válsághelyzet: nagyobb hatalom a mindenkori Müller Cecília kezében

Rendelet nem vész el, csak átalakul: Semjén Zsolt javaslata szerint hat hónapig különleges jogköröket kapna a kormány, ha az országos tiszti főorvos ezt javasolja.

Semjén Zsolt a különleges jogrend megszüntetéséről szóló mellett benyújtott egy törvényjavaslatot a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről is. A miniszterelnök-helyettes – a jogbiztonságra hivatkozva – a kormány veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedéseivel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítaná egy salátatörvénnyel.

A javaslat az egészségügyről szóló 1997. évi törvényt is átírná.

A jövőben az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztésére a kormány rendelettel egészségügyi válsághelyzetet rendelhetne el.

Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének akkor van helye:

  • ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély fenyeget,
  • váratlanul bekövetkező esemény veszélyezteti a polgárok életét, egészségét, az egészségügyi szolgáltatók működését,
  • ha bármely körülmény súlyosan és közvetlenül akadályozza egy gyógyintézethez tartozó lakosság egészségügyi ellátását.

Az országos tiszti főorvos köteles a válsághelyzet feltételeinek a fennállását folyamatosan figyelemmel kísérni, ha azok már nem állnak fenn, neki kell kezdeményeznie a miniszternél, hogy javasolja a kormánynak a rendelet hatályon kívül helyezését. A miniszter javaslatáról a kormánynak soron kívül kell tárgyalnia, és – ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn – a rendeletet hatályon kívül helyezni.

Az előterjesztés szerint az egészségügyi válsághelyzetről szóló rendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Ez esetben be kell számolnia az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának.

Egészségügyi válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.

Egészségügyi válsághelyzetben is működne az operatív törzs, a kormány pedig rendeletben intézkedhetne. A felsorolás szerint döntései érinthetnék:

  • az üzletek működését, nyitva tartását,
  • az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást,
  • az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak személyes érintkezését,
  • egyes intézmények – így különösen fekvőbeteg-gyógyintézet, köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési
    intézmény – látogatását,
  • egyes területek elhagyását,
  • egyes élelmiszerek, termékek árusítását, fogyasztását, vásárlását,
  • az ivóvíz fogyasztását,
  • meghatározott állatok tartását,
  • gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedéseket,
  • az egészségügyi készlet állagának megóvásért szükséges intézkedéseket (kórházparancsnoki feladatok előírását),
  • köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket.

A védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a rá vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére külön rendelkezéseket állapíthat meg.

A kormány közlekedési korlátozást, tilalmat bevezethet, de kijárási korlátozást nem.

Semjén Zsolt általános indoklása szerint egyebek mellett a jogbiztonság miatt fontos, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után az Országgyűlés törvényben  szabályozza a „veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat”, biztosítsa, hogy a „szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen”.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánlott videó

Olvasói sztorik