A koronavírus világjárványról az elmúlt hónapokban megjelent információk, hírek szinte minden ember véleményét formálták. A fertőzés kialakulásáról, hátteréről, körülményeiről sokan véleményt mondtak. A legtöbben a világhálón fejtették ki álláspontjukat hangot adva félelmeiknek, illetve annak is, kit hibáztatnak a világ majdnem minden pontjára elért betegség miatt.
A SentiOne kutatói csapata megvizsgálta, hogy a vírussal kapcsolatban milyen vélemények rajzolódnak ki az egyes társadalmi csoportokról az online kommentek tükrében.
A vizsgálat január 1-től április 15-ig bezárólag elemzi a magyar nyelven elérhető kommenteket, amelyben megjelennek a vizsgálati mintához kötődő kulcsszavak a koronavírussal kapcsolatban (például kínaiak, idősek, koronavírus).
A internetezők összesen csaknem 22 ezer hozzászólásban alkottak véleményt a különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatban. Főleg a Facebookon és a különböző weboldalakon, híroldalakon formáltak véleményeket. A magyarok által aktívan kevésbé használt Twitteren viszont csak 180 komment született.A kutatás két kategóriában, hat társadalmi csoportra összpontosít. Az első kategóriába olyan nemzetiségek tartoznak, amelyek körül a legnagyobb mennyiségű beszélgetés alakult ki a magyarok körében a vírussal kapcsolatban. A második kategóriában pedig olyan kisebbségi csoportok kerültek górcső alá, amelyek Magyarországon relevánsnak tekinthetők a múltbéli vagy jelenlegi helyzet és intézkedések tükrében.
- Nemzetiségek: kínaiak, arabok, olaszok.
- Kisebbségi társadalmi csoportok: idősek, zsidók, romák.
A társadalmi csoportok meghatározásánál a kínaiak alapvetőnek számítottak, mivel a vírus kiindulási pontja Kína volt. Európában az olaszoknál volt először robbanásszerű a járvány terjedése. A tudósítások szerint két iráni diák volt az első koronavírussal fertőzött Magyarországon, ennek fényében a kutatás az irániakról alkotott véleményeket is magában foglalja.
Ez a társadalmi csoport azért kapta az arabok elnevezést, mert a kommentekben az iráni embereket etnikai és vallási hovatartozás szerint (arab, muszlim) említik. A kisebbségi csoportokba az idősek veszélyeztetettsége és az őket érintő intézkedések miatt, a zsidóság és a romák pedig a történelem során kialakuló előítéletek miatt kerültek bele a vizsgálati mintába.
A társadalmi csoportokkal kapcsolatos számadatokat figyelembe véve, az idősekről kommenteltek a legtöbbet a magyar netezők, összesen majdnem tízezer hozzászólásban említették őket. A második helyen lévő arabokról 3781, a harmadik helyezett kínaiakról 3687 vélemény született. A legkevesebb véleményt a romákról alkottak. Ugyanakkor érdekes, hogy annak ellenére, hogy a járvány globális történetében sem a romákat, sem a zsidókat érintő történések és intézkedések nem számítottak mérföldkőnek, mégis megjelennek a magyar diskurzusban negatív kontextusban.
A koronavírussal kapcsolatban tehát a kisebbségi csoportokról negatívabban vélekednek a magyar netezők, mint a nemzetiségekről. A nemzetiségek tekintetében az arabokról érkezett a legkevesebb negatív vélemény.
A kutatás fókuszában az egyes társadalmi csoportokat véleményező kommentek mélyelemzése állt. Ezeket összehasonlítva minden csoport esetében más más tartalmak kerülnek előtérbe.
A kínaiakat hibáztatják
A kutatás szerint a kínaiakról alkotott vélemények fő motívuma a hibáztatás. Ebben a kategóriában a kínaiakat okolják a vírus megjelenéséért, majd későbbi terjedéséért. Az összeesküvés-elméletek sokasága mellett a rasszizmussal dúsított hangok is megjelentek a bejegyzésekben. Az kínai étkezési szokásokat a netezők kevesebb alkalommal, de annál negatívabban jellemzik. Ebben a kategóriában a kínaiak étkezési szokásait tartják a vírus forrásának. Egy Facebook-komment például úgy fogalmaz:
Szerintem meg azért van vírus mert mindent megesznek a sárgák.
Kína gazdasági tevékenységeit érintő kommentek mellett az összeesküvés-elméletek is terjednek, miszerint a kínaiak biológiai fegyverként használják a vírust. Érdekes motívuma a kínaiakról szóló véleményeknek, hogy van vita a vírussal kapcsolatban a hozzászólók között. Mégpedig arról, hogy amíg főleg Kínát érintette a vírus, egyes kommentelők úgy vélték, hogy a vírusnak van egy rasszokat megkülönböztető tulajdonsága, miszerint csak ázsiaiakat fertőz. Ezeknek a felvetéseknek az abszurditásával kapcsolatban több vita is kialakult.
Az olaszokról informálódnak
Az olaszokkal kapcsolatban főleg adatokat ismertetnek és közölnek a netezők. Kérdéseket tesznek fel, de a vélemények egyharmada inkább információközlésnek tekinthető. Megállapíthatjuk, hogy a magyarokat az adatok és az olaszok helyzete érdekelte a legjobban.
Emberek maradjon mindenki otthon. Az olaszoknál brutális a helyzet :'( maradjatok otthon ha megakarjuk állítani a vírust
– írta egy hozzászóló.
Ugyanakkor ebben a kategóriában is megjelenik a hibáztatás, de más kontextusban, mint a kínaiak esetében. A netezők szerint azért terjedt el Olaszországban a vírus, mert nem vették komolyan, túl lazák voltak, nem tartották be a szabályokat és a turizmust gazdasági okokból nem akarták korlátozni. A kommentek 4 százalékában kifejezetten az olaszok egyes kulturális szokásaira hivatkozva formálnak bíráló véleményeket (például vallási és baráti összejövetelek). Olaszország közelsége egyfajta empátiát és félelmet is kialakított a társadalomban.
Egyrészről, együttéreznek a kommentelők, másrészről, megjelenik az a félelem, hogy nehogy Magyarországon is bekövetkezzen az, ami Olaszországban.
Az irániakat propaganda eszköznek tekintik
Ja mert az iráni migránsok hozták be. Na persze. És a tucatjával ott üdült iskolások, kamionosok meg a többi honfitársunk meg sterilen jött haza nem? Azért ebben a hírben is az iráni van a hangsúly és nem a víruson.
– olvasható egy Facebook-hozzászólásban.
Az elemzés során kirajzolódott, hogy az első két iráni koronavírusos esetre másképp is hivatkoznak a netezők. Az iráni nemzetiség összemosódik az arab, muszlim, migráns, iraki kifejezésekkel. Ez a kategória politikailag érzékeny, hiszen a kommentek 37 százalékában a netezők migrációs propagandaként gondolnak az esetre. Úgy vélekednek, hogy biztos volt már előtte más koronavírusos beteg, csak egy gyűlöletkeltő kampány miatt vártak közel-keleti betegekre.
Emiatt megjelennek azok a tartalmak, melyben nem hibáztatják, hanem védik az iráni betegeket, miszerint „bárki behozhatta” a vírust Magyarország területére, mint például a kínaiak, vagy akár a külföldről hazautazó magyarok is.A kommentek 16 százaléka tartalmazza a migráns szót. Megjelennek a rasszista jelzős kifejezések, főleg a hibáztató kategóriában. A „vírusos iráni”, „koronás arabok” jelzők alapjai lehetnek a pandémiás rasszizmus írásos interpretációjának.
Az időseket veszélyben érzik
Az idős korosztályra vonatkozó intézkedések, és a vírussal kapcsolatos veszélyeztetett helyzetük miatt a legtöbbet erről a társadalmi csoportról beszélnek a neten. A diskurzusok többsége veszélyeztetettséggel foglalkozó, információszintű, semleges vélemények összessége, ami már január óta folyamatosan felmerül a vélemények között.
A második legnagyobb kategóriába azok a kommentek kerültek, melyek a felelősségről szólnak. Ezek száma az első drasztikusabb kormányzati korlátozó intézkedésekkel egy időben kezdett növekedni az idősekről szóló diskurzusokban. Ezen belül szerteágazóak a felelősségi körök meghatározásai. Vannak, akik szerint a fiatalabb generációk felelőssége az idősek megvédése, vannak, aki azt gondolják, hogy az idősek felelőssége, hogy otthon maradjanak. Emellett akadnak olyanok is, akik az időseket okolják a karantén bevezetéséért és az ezt követő gazdasági visszaesésért.
Fogjuk már fel, hogy nem az öregek miatt vagyunk bezárva.. Hanem a vírus lassabb terjedése miatt, hogy ne készüljön ki az egészségügy…
– írta egy kommentelő.
13 százalékban az idősek megvédésének fontosságát tartják szem előtt. A vélemények 14 százaléka gyűlöletbeszéd az idősek ellen, és felmerült a háttérhatalmak szándékos népirtási szándéka, mint összeesküvés-elmélet.
A zsidókat okolják
Ez egy zsidó trükk arra, hogy bedöntsék az amúgy sem rózsás gazdaságot
– olvasható egy egy híroldalon megjelent véleményben.
A zsidósággal kapcsolatban a hibáztatás került előtérbe. Ebbe a kategóriában azok a vélemények tartoznak, melyek szerint a zsidó emberek tehetnek erről a járványról. A „zsidó vírus” és a „zsidó korona” jelzők megjelenése a pandémiás rasszizmus jele.
Az Izraelben történő karantén és lezárások a netezők 28 százalékát foglalkoztatta a témában. A véleményekben magas arányban jelen lévő rasszizmus, összeesküvés-elméletek, és hibáztatás kategóriák jelenléte igazolja a több kutatás által alátámasztott, a magyar társadalomban mélyen gyökerező zsidókkal szembeni előítéletességet.
A romákról írnak a legnegatívabban
Ugye kedves vírus elviszed a cigányokat? kerlekszepen.(…)”
– írja egy kommentelő egy híroldalon.
Ahogy már a korábbi összehasonlításból kirajzolódott, a romákkal kapcsolatban minden második hozzászólás negatív volt. A róluk alkotott vélemények kategorizálása során a romák immunitásáról 38 százalékban beszélnek a netezők, miszerint a tisztátlanságukkal kapcsolatos előítéletek miatt a roma népességre nincs hatással a vírus.
A koronavírussal kapcsolatban gyűlöletbeszéd, rasszizmus telíti a vélemények összességét. Ez az a társadalmi csoport, melyről a legkevesebb az említés a koronavírussal kapcsolatban, de annál inkább fellelhető a pandémiás rasszizmus, hiszen itt hozzák legtöbbször összefüggésbe a rasszista megjegyzéseket közvetlenül a vírussal.
A hozzászólások majdnem fele hibáztat valakit
A társadalmi csoportokról alkotott vélemények összessége tehát elég változatos, viszont a hibáztató összeesküvés-elméleteket tartalmazó és a bántó tartalmak mindegyik vizsgált csoportban megjelennek. Ezek a típusú tartalmak fedik le a kutatási anyag 45 százalékát. Emellett az említések nagy része tárgyilagos, információközlő volt, és 14 százalékban megjelentek a támogató, együttérző és kedves hangok is.
A SentiOne kutatócsapata által készített kutatás azokat a január és április közepe között publikusan közzétett magyar nyelvű kommentek tartalmait elemezte kvantitatív és kvalitatív módszerrel, melyekben egyszerre jelen van valamelyik vizsgált társadalmi csoport neve és egy koronavírussal kapcsolatos kulcsszó. A majdnem 22 ezer hozzászólást 10 százalékos véletlen mintán – 2348 komment – elemezték.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu