A fővárosi hajléktalan-ellátórendszerben már érzik a koronavírus hatását. Megjelentek a szállókon olyanok, akik korábban elsősorban munkásszállásokon, esetleg olcsóbb albérletben laktak – értesült a 24.hu több forrásból is. Értesüléseinket a fővárosi önkormányzatnál, a Menhely Alapítványnál, illetve a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél is megerősítették.
Mivel friss tapasztalatról van szó, hivatalos adat egyelőre nincs a tendenciáról, de forrásaink szerint érkeznek a fővárosi szállókra vidékről olyanok
- akik egy már leállított gyárban dolgoztak, és kaptak mellé szállást,
- jönnek a fővárosi munkásszállókról is,
- vidékről is,
- valamint olyan (például vendéglátós) alkalmi munkából élők, akik a munkahelyükön tudtak aludni eddig, most viszont erre már nincs lehetőség.
Úgy tudjuk, a hajléktalan-ellátásban résztvevő szervezetek próbálják rávenni a különböző munkásszállásokat, hogy ne küldjék el az ott élőket, még akkor se, ha azok most a koronavírus okozta leépítés elszenvedői, főleg ha kölcsönzött munkások, mindenféle munkajogi védelem nélkül.
Ha további tömegek kerülnek utcára, az tragédia lesz
– mondja egyik forrásunk, aki szerint fontos lenne, hogy a munkájukat elvesztők ne kerüljenek utcára, mert az súlyos össztársadalmi probléma lenne.
Hallottunk olyan becslést is, hogy amíg az 5500-6000 fővárosi éjszakai helynek a korábbi évek hasonló időszakában (azaz március második felében) jellemzően 70 százaléka volt foglalt, addig ez az arány jelenleg a teljes igénybevétel felé közelít (vagy talán már meg is haladta azt). E becslés szerint 1500-1800 új szállásigény jelentkezett, igaz, vannak olyan szempontok is, amelyek miatt óvatosan kell ezzel a számítással bánni.
Ugyanis az elmúlt az éjszakai szálláshelyek folyamatosan állnak át egyre szellősebb ágyelrendezésre. A kormányzati elvárás szerint egy ágy 3-4 négyzetméter területet igényelhet a járvány ideje alatt, ez a fővárosi gyakorlatban információink szerint jelenleg kétméteres távolságot jelent, ami komoly változás a korábbi, zsúfoltabb állapothoz képest. És mivel a szállások egyre kevéssé zsúfoltak, egyre kevesebb hellyel működnek, és úgy tudjuk, felvételi stop is érvényben van több szállón. Ez is oka tehát a magasabb kihasználtságnak, miközben a szállók minden kreativitást bevetnek, hogy minél több helyet tudjanak biztosítani továbbra is. Azért nehéz általánosságban mondani valamit, mert sok kisebb-nagyobb szálló működik a fővárosban, különböző fenntartásban, és mindenki máshogy próbálja meg betartani az új szabályokat, szem előtt tartva, hogy ne kelljen az utcára küldeni senkit a hidegebb napokon se.
A fővárosi önkormányzat ígérete szerint Budapesten hamarosan megnyílik egy olyan, a járvány idejére kialakított hajléktalanszálló, amelynek kezdeti kapacitása később bővíthető lesz. Ez az intézmény próbálja meg egyrészt kezelni a növekvő igényeket, amelyek a leépítésekből fakadnak, valamint abból, hogy az eddig szállók nem tudnak az eredeti kapacitásukkal működni, miután szellősebben kell elhelyezniük az ágyakat. Az elővigyázatosság azért is indokolt, mert a hajléktalanokat különösen veszélyezteti a koronavírus: ennek oka a jellemzően magasabb életkor, a legyengült fizikai állapot, valamint valamilyen krónikus betegség.
Nagyon kérünk mindenkit, ne rakjanak utcára embereket, legyenek fenntartóként és tulajdonosként szolidárisak ebben a rendkívüli helyzetben
– mondta lapunknak Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány vezetője.
Kiemelt képünkön egy budapesti hajléktalanszálló 2019 januárjában. Fotó: Chris McGrath/Getty Images