Közélet

Bűnbakká válhatnak a hajléktalanok, pedig a koronavírus irtózatos csapást mérhet rájuk

Alig esik szó róla, hogy miképp érinti a koronavírus a hajléktalan embereket. Nagyon komplex a probléma, amiről egyáltalán nem könnyű beszélni – de megpróbálunk.

Miközben sok szó esik a munkájukat a koronavírus miatt elvesztőkről, például a színpad nélkül maradt színészekről vagy az egészségügyileg különösen veszélyeztetett korosztályokról, alig beszélünk a társadalom peremén élők gondjairól, jóllehet, kitettségük, veszélyeztetettségük többszöröse egy átlag állampolgárénak. A koronavírus szempontjából talán a legsérülékenyebb társadalmi csoport, figyelembe véve az egészségügyi és a gazdasági szempontokat, épp a hajléktalanok – így summázható a terepen és az ellátásban dolgozó szakembereknek a véleménye, akiket arról kérdeztünk, hogy a vírus okozta helyzet milyen hatással van a hajléktalanokra, valamint azokra a szervezetekre, amelyek segíteni próbálnak nekik.

Nehéz beszélni róla

Az egészségügyi szempontokat nem kell túlságosan részletezni. A hajléktalanok közt sokan küzdenek krónikus betegséggel, az érintettek szervezete általában legyengült, de jócskán akadnak köztük idősek is, azaz halmozottan veszélyes lehet rájuk a vírus. De ezeken kívül is számos probléma és félelem merült fel a fővárosban mintegy 8–10 ezer fős társadalmi réteggel foglalkozó szakemberekben.

Például egyáltalán nem magától értődő a nyilvános beszéd a témáról.

Az egyik kerületi polgármester (akit azért nem nevezünk meg, mert az írásában kifejezetten kérte a szélesebb nyilvánosság mellőzését, illetve tanácsokat kér a helyzetre személyes ismerőseitől) egy, a magánoldalán megosztott posztjában arról ír, hogy a „legtöbbet most a hajléktalanellátó intézményekkel kellene törődni – ha ott összeomlik a szolgáltatás, akkor abból nagyon nagy gond lesz.” Majd így folytatja: „Nincs sátor, maszk, védőfelszerelés, teszt, nem tudják megoldani a zsilipelésüket, hogy szűrjék az esetleges vírushordozókat. (…) A fővárosban is nagyon sokat dolgoznak ezen, de kormányzati oldalon nehezen találni partnert, nincs vagy alig van kommunikáció velük. Dilemmázok, mert beszélni kellene erről, de közben meg nem rossz, hogy a hajléktalanok nincsenek még a közfigyelem fókuszában, mert ha oda kerülnek, abból félek, nem születik semmi jó.”

Fotó: Szabó Réka

Épp ezért nem lepődtünk meg, amikor az egyik, a fővárosban meghatározó szerepet játszó intézmény vezetője azzal az indokkal nem akart a témáról beszélni a 24.hu-nak, mert tart tőle, hogyha a koronavírus összekapcsolódik a hajléktalanság fogalmával, akkor a „magyar társadalom jelenlegi mentális állapota miatt” könnyen válhat a fedél nélküli emberekből bűnbak, akik csak terjesztik a vírust, hiszen a szabadban, a közterületeken alszanak és élnek.

Mások, bár egyetértenek a félelem alapjával, de épp emiatt hangsúlyozzák: igenis beszélni kell a témáról.

A közvélemény ilyenkor, krízishelyzetekben könnyen a kirekesztett csoportok, emberek hibáztatása felé megy, és fontos látni, hogy nekik, a hajléktalanoknak nem volt jelentős szerepük a járvány világjárvánnyá növekedésében, viszont ők azok, akiket a legsúlyosabban érint a mostani helyzet. Minél sérülékenyebb valaki, annál inkább. Fontos, hogy a társadalmi többség ne forduljon szembe a sérülékenyebb rétegekkel, például ne csináljanak bűnbakot a hajléktalanokból sem

– mondja Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-vezetője.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány vezetője pedig azt mondja:

Nem attól kell félni, hogy a hajléktalan emberek továbbadják, hanem attól, hogy egyáltalán elkaphatják. Ők minden szempontból sokkal kiszolgáltatottabbak, védtelenebbek egy ilyen betegséggel szemben.

Csökkenő esélyek

Ezen túl is vannak jelentős problémák az ellátórendszerben. Csökkennek az életosztások a koronavírus miatt – erről több forrásunk is beszámolt. Vagy ott van a Fedél Nélkül esete, amelyet eddig közterületen terjesztettek, de mivel sokan maradnak otthon, többen is bevételtől esnek el, olyan pénztől, amit például a lakhatására fordíthatnak. Ezt hívják ördögi körnek.

Az Utcáról Lakásba Egyesületnek 60 olyan bérlője van, akiknek a civilek segítettek elérhető áron szociális bérlakásba jutni. „Vannak köztük, akik konyhán, szolgáltatásokban dolgoznak, vagy éppen alkalmi munkából élnek. A takarítót már elküldték, ahogy a konyhai kisegítőt és a rakodómunkást is” – mondja Kovács Vera. Az egyesületre – és más adománygyűjtő szervezetre is – jellemző a probléma: miközben nőnek a kiadásaik, mert például jobban kell segíteni a bérlőknek, addig a cégektől és a magánszemélyektől érkező támogatásuk máris csökkenni látszik a krízis hatására.

Az is probléma, hogyha vannak olyan ellátó intézmények, ahol már él a kijárási tilalom, ami ellentmondásos helyzetet eredményez. Azaz, ha még nem vesztette el munkáját (még ha csak alkalmi vagy részidős is), akkor azzal szembesül a hajléktalan, hogy választania kell: vagy beül napközben melegedni, étkezni, vagy elmegy dolgozni (ha nem kell valami miatt karanténban lennie, és egyáltalán van még munkája). Forrásaink visszatérő története, hogy van egy olyan réteg, amelynek tagjai azzal szembesültek az elmúlt héten, hogy azon a környéken, ahol élnek (például sátorban, lakókocsiban), kevesebben hoznak ételt nekik, azaz a jól bejáratott csatornáik szűkültek, miután az emberek kevesebbet járnak az utcán.

Szállóhelyzet

A szállókon – Budapesten mintegy hatezren részesülnek ilyen ellátásban fővárosi, alapítványi vagy egyéb intézményekben – az egyik legkomolyabb probléma, hogy vagy egyáltalán nincs, vagy nincs elegendő védőfelszerelés, állítja az egyik intézményvezető. A maszknak – folytatja – nemcsak pszichikai előnyei lennének: az ilyen helyekre sajnos épp a szociális munkások vihetik be a fertőzést (hisz az ott élők a kijárási tilalom miatt már nem vihetik), oda, ahol esetenként 50–60 ember alszik egy légtérben. A segítők közül sokan – gyakran maguk is idős emberek – ráadásul több helyszínen is dolgoznak vagy önkénteskednek. A helyzet kezelése érdekében a fővárosi önkormányzat által összeállított, 80 oldalas, a hajléktalanszállók számára előírt koronavírus-protokoll a 60 év felettieket kontaktus nélküli munkára utasítja, illetve megtiltja, hogy egy-egy munkatárs – a fenti okok miatt – több intézményben dolgozzon a vírus ideje alatt.

A nehéz helyzet ellenére az emberek 90 százaléka jól veszi a szituációt, és betartja az előírásokat. Az előírt távolságot, a fokozott kézfertőtlenítést, a sorban állást a nappali intézményeknél

– mondja a szálláshelyet vezető forrásunk.

Iványi Gábor az általa alapított Oltalom Karitatív Egyesület tapasztalatairól és intézkedéseiről azt mondja: „Egyházunk (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) és felsőoktatási intézményünk (Wesley János Lelkészképző Főiskola) Dankó u. 11. szám alatti központi épületét jobból és balról egy-egy nagy befogadóképességű hajléktalanszálló veszi közre. Most a kicsit zsúfolt hajléktalanszállók még inkább szorongatott hellyé vállnak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a kényszerű oktatási szünet miatt tantermeket nyitunk meg kisebb csoportokban való elhelyezés céljából. Az intézmény most is folyamatosan, 24 órában működik. Konyhánk – részben önkéntesek segítségével – minden nap megfőz legalább 200 adag ételt. Több kedves felajánlást (köztük pénzbelit is) kaptunk magánszemélyektől, valamint egyes önkormányzatoktól.” A józsefvárosi önkormányzat azt írta lapunknak: segítséget nyújtanak a hajléktalan emberek élelemmel való ellátásában. „Az Oltalom Dankó utcai központjának maszkokat szereztünk be, biztosítottunk számukra egy üres önkormányzati tulajdonú telket, nagyméretű sátrat, mobilvécéket.”

Iványi Gábor Fotó: Kummer János/24.hu

Türelmet kérnek

Amikor azt kérdezzük forrásainktól, hogy szerintük mit tehetnek azok az állampolgárok, akik segíteni szeretnének a hajléktalanoknak, a következőket mondják: főleg előre csomagolt étel jönne jól, akár éttermi felajánlás, de a Fedél Nélkült kiadó Menhely Alapítványt is lehet támogatni a honlapján, míg a Város Mindenkié csoport olyan önkénteseket keres erre az időszakra, akik kifejezetten a hajléktalan-ellátásban segítenének.

Nagyon fontos: türelmet kérünk azoktól, akik szállásokat adnak ki! Most iszonyatos veszélybe kerültek azok, akik a társadalom peremén vannak, és valami kis jövedelemmel meg tudtak kapaszkodni egy szálláson, akár egy munkásszállón. Ők jó eséllyel veszíthetik el mostanában az állásukat, épp ezért kérünk türelmet azoktól, akik szállást adnak ki nekik, hogy ne rakják az utcára őket

– magyarázza Aknai Zoltán.

Eközben a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal és a terület szervezeteivel együtt folyamatosan tárgyal különböző épületek, ingatlanok közeljövőbeli megnyitásáról annak érdekében, hogy a koronavírusnak különösen kitett hajléktalanokat minél több helyen, kisebb zsúfoltság mellett lehessen elhelyezni. (Londonban ugyanakkor szállodák ajánlották fel jelenleg ki nem használt férőhelyeiket az utcán élőknek, Pozsonyban pedig egy konténervárost építenek a hajléktalanoknak.)

Amikor Iványi Gábortól azt kérdeztük, hogy témánk kapcsán mit üzenne a szélesebb nyilvánosságnak, a lelkész úgy válaszolt:

A hajléktalanok a társadalom legszegényebb tagjai. Méltatlanul bántja őket a nyilvánvalóan alkotmánysértő tilalom, amely kirekeszti őket Budapest és egyéb városok tereiről, és felhatalmazza a rendőröket, hogy őket onnan kiszorítsák. Ha valamit üzenhetnék a társadalomnak, az egyik a köszönet volna azok felé, akik azonnal készek voltak segíteni, önkéntes munkát vállalni. Kórházunk és rendelőintézetünk is folyamatosan működik, és itt bizony szükség volt fiatalabb ápolónők önkéntes beállására. Hálás köszönet a konyhai önkénteseknek, takarítóknak (mindezekből még szívesen fogadnánk újabb jelentkezőket), egészségügyiseknek vagy olyanoknak, akik szociális munkásként erejük megfeszítésével dolgoznak. Egyúttal hadd bátorítsam a társadalmat azzal, hogy minden rossz dologban van jó is. Azzal, hogy most kénytelenek voltunk lelassítani, és lemondani mindenféle gazdasági előretörésről, versenyről, fellélegezhetett a Föld, s talán a lelkünk is kitisztul egy kicsit. Itt az ideje, hogy megszabaduljunk a gyűlölet mérgező vírusaitól, és helyét elfoglalja a szolidaritás, egymás megbecsülése, az egymásra figyelés. Nincs a vírusnak ennél jobb ellenszere.

Megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot, hogy milyen további átfogó intézkedéseket terveznek a hajléktalan-ellátást illetően, cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ.

Kiemelt kép:Marjai János/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.