Bagdy Emőke: a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság

A pszichológus szerint ez az alapszabály a koronavírus-járvány idején is érvényes.

A Magyar Hírlapnak Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus  azt mondja, a világ nem jól mérte fel a koronavírus veszélyeit, az emberek azt hitték, ez a járvány is csak olyan, mint az évenkénti influenza. Amikor rájöttek a különbségre, az sokkolt mindenkit.

A kínai és olasz példa pedig pánikot váltott ki, mint egy háborús helyzetben. A professzor szerint társas lényekként szeretünk még a véleményünkben is hasonulni a többséghez. Ez most fokozta a krízishatást,

a  bizonytalanság és félelem úgy terjedt, mint a járvány maga,

és az ilyenkor jellemzően feltűnő vészmadarak a veszélyre még rá is játszottak.

Az egyetemi tanár emlékeztet rá, a kollektív reagálás járvány idején még erőteljesebb. Mindenki krízises lelki helyzetben van. Az eltérő érintettség, kitettség, pszichés állapot ellenére közös a veszélyjelző szorongás, ami megköveteli, hogy tegyünk valamit.

Ne menekülj, ne támadj!

Bagdy Emőke szerint az úgynevezett rossz stressz (distressz) miatt a szervezet kiadja a „menekülj vagy támadj” jelszót, de  egyik sem járható út, ez idézhet elő olyan viselkedést, amelyben

az ember saját színvonala alá kerül, dühödten, kontroll nélkül vagy gyermeteg kétségbeeséssel reagál. Amíg ezt egy ember teszi, nincs nagy baj, van számára segítség.

Akkor van gond, amikor ez már sok embert érint, mert elindul a bűnbakkeresés.

Amint ez tömegméretűvé válna, a bűnbakkereső rémület és támadó magatartás valódi veszélyt jelentene.

A klinikai szakpszichológus szerint azonban a pánik kezelhető, hiszen csak az ember képes a legrosszabb helyzetből is kihozni a lehető legjobbat. A legfontosabb, hogy senki ne maradjon magára a félelmeivel. Azért fontos a kommunikáció, hogy az egymásba kapaszkodó rémületek ne tömegpánikot, hanem összefogást, együttműködést, segítő aktivitást generáljanak.

A bizonytalanságnál nincs rosszabb

Bagdy Emőke emlékeztet arra az alapszabályra, amely szerint

a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság.

Pontos információk esetén az ember tudja magát mihez tartani. Azt, hogy be is tartja-e, az személyes morál kérdése is, de erős kontrollt jelent a közösség, mert mindenki tudja, hogy nem ő az egyetlen szerencsétlen, akit a sors sújt. Ez legfőbb ingere a velünk született, egymást segítő program beindulásának is. A közös baj enyhíti a félelmet, ilyenkor más lelki mechanizmusok kapcsolnak be.

Teréz anya-effektus

A negatív stressz tünetei közös érintettségnél a segítő magatartás beindulásának arányában csökkennek. Kísérletileg igazolt, hogy a másik embert segítő magatartásnak már a látványa is növeli az A-immunglobulin-szintet, javul az immunvédelem, hát még ha ő maga is aktívan segít. Ezt a jelenséget Teréz anya-effektusnak nevezte el a pszichológia.

Bagdy Emőke szerint ilyenkor jelenik meg a kollektív altruizmus. A szakember csodának tartja, ahogy  működik a belénk égett genetikai program: az élet minden áron való védelme, szeretete, szolgálata, ami főleg bajok idején képes kifejezésre jutni. Azt is megkockáztatja, hogy a világjárvány kollektív emberi válasza végülis pozitív lehet, a szív bölcsessége felülmúlja az ész uralmát is, és bebizonyítja, hogy nem kell félni.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.