Belföld koronavírus

Akár nyolc év börtönt is kaphat, aki a járványügyi szabályokat megszegve halált okoz

Péntek este benyújtották azt a törvényjavaslatota parlamentnek, amelyről csütörtökön elsőként írtunk, azonban a tervezethez képest van egy sarkalatos változás a benyújtott indítványban: módosulna fog a büntető törvénykönyv is, a kódex kiegészülhet a „járványügyi védekezés akadályozása” nevű bűncselekménnyel.

A tervezet szerint így módosulhat a Btk.:

  • Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki „a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés” végrehajtását akadályozza.
  • Ha csoportosan követik el, akkor 1-5 év börtön lehet a büntetés.
  • Ha bűncselekmény halált okoz, akkor pedig 2-8 év szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.
  • A bűncselekmény előkészületéért maximum egy évet lehet kapni.
  • Szintén módosul a rémhírterjesztésről szóló paragrafus. Ha elfogadják a törvény, akkor aki „nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • Aki különleges jogrend idején – mint például a mostani veszélyhelyzet –  állít nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt, vagy ferdít el tényeket, ami „alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”, az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közjogi változások

A benyújtott törvényjavaslat többi része úgy szól, ahogy azt már csütörtökön megírtuk. A fontosabb pontok a következők:

  • A kormány arra kér felhatalmazást, hogy a veszélyhezetben hozott rendeletek a veszélyhelyzet végéig érvényben maradjanak, ne kelljen azokat újra és újra meghosszabbítani.
  • A törvény megerősíti, amit a veszélyhelyzet szabályozása már kimondott, miszerint ilyenkor el lehet térni az egyes törvényektől, rendeletekkel felülírhatóak a jogszabályok.
  • A kormány felkészül a parlament kényszerszünetére is.
  • Szabályozzák, hogyan maradhat működőképest az Alkotmánybíróság, amely az interneten keresztül is megtarthatná üléseit.
  • Nem oszlathatók fel a helyi képviselő-testületek.
  • A veszélyhelyzet végéig időközi választás sem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.
  • Szintén nem lehet sem országos, sem helyi népszavazást tartani.

A törvény kétharmados többséget igényel, és a Fidesz-KDNP támogatja, tehát nem kétséges, hogy el is fogadják. Ugyan az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a veszélyhelyzet határozatlan ideig tart – tehát nincsenek meghatározva kritériumok, hogy mikor kell azt visszavonni –, de fenntartásaikat jelezve is arról beszéltek, hogy megszavazzák a törvényt.

Mivel a házszabálytól eltérve, már hétfőn el akarják fogadni a törvényt, ezért a képviselők négyötödének szavazatára van szükség. A kormány ezért kéri az ellenzék támogatását, különben csak egy héttel később nyílik lehetőség a szavazásra.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.