Belföld koronavírus

Koronavírus: Csak óvatosan, a különleges jogrenddel vissza is lehet élni!

Jogilag jelenleg válság- és veszélyhelyzet is van Magyarországon. Utóbbival különleges jogrend is jár. De mit jelent ez? Mit tehetnek velünk és mit nem, milyen jogainkat korlátozhatják és melyeket nem. Van-e garancia arra, hogy az állam ne élhessen vissza a különleges jogrend adta lehetőségekkel? Sándor Zsuzsa elemzése.

Március 11-e óta kétféle „veszélyhelyzet” van egyidejűleg érvényben. Kezdjük az egyszerűbbel, amelyről egyértelműen kimondhatjuk, hogy annak fenntartása, illetve meghosszabbítása abszolút törvénytelen. A kormány négy éve hirdette ki a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, és azóta folyamatosan – miként most márciusban is tette – meghosszabbította azt. Ezt a válsághelyzetet külön törvény szabályozza, az Alaptörvényben nem szerepel. A menedékjogról szóló törvény konkrét számokban határozza meg e válsághelyzet kihirdetésének és fenntartásának feltételeit.

Többek között akkor rendelhető el, ha a hazánkba érkező menekültek száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja. Mint ismeretes, jó ideje távolról sincs ennyi menedékkérő a határainknál. Így azután minden ellenkező híreszteléssel szemben a koronavírust sem a nem létező menekültek hozták be Magyarországra. Azok az iráni diákok ugyanis, akik az első fertőzöttek között voltak, a magyar állam által kötött szerződés alapján tanultak nálunk teljesen legálisan.

Az alaptörvény hat olyan esetet sorol fel, amikor a különleges jogrend alkalmazható. Ezek:

  1. a rendkívüli állapot,
  2. a szükségállapot,
  3. a megelőző védelmi helyzet,
  4. a terrorveszélyhelyzet,
  5. a váratlan támadás
  6. és a veszélyhelyzet.

Mivel március 11-én ez utóbbit hirdették ki, most csak ezzel érdemes foglalkoznunk.

A koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet az alaptörvény szerint igen széles jogkört biztosít a kormánynak:

  • rendkívüli intézkedéseket vezethet be,
  • rendeletet alkothat,
  • amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
  • és el is térhet egyes törvényi rendelkezésektől.

A kormány rendeletei elvileg 15 napig maradnak hatályban, de az Országgyűlés felhatalmazása alapján a hatályuk meghosszabbítható. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a kabinet rendeletei hatályukat vesztik.

A különleges jogrendben – néhány fontos kivételtől eltekintve – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, illetve a szükséges mértéken túl is korlátozható. De mik ezek a kivételek?

Továbbra is érvényes és nem is korlátozható:

  • az emberi méltóság sérthetetlensége,
  • az ember joga az élethez,
  • a magzat védelme a fogantatástól kezdve.

Ugyanakkor veszélyhelyzetben sem lehet:

  • senkit kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak,
  • vagy büntetésnek alávetni,
  • önkéntes hozzájárulása nélkül rajta orvosi vagy tudományos kísérletet végezni,
  • vagy az emberi testet és testrészeket haszonszerzési céllal felhasználni,
  • és persze nem lehet embert klónozni.

Veszélyhelyzetben is érvényes az ártatlanság vélelme és a gyanúsított, vádlott védelemhez való joga, és nem függeszthető fel az alaptörvény, illetve nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése.

Az egyes konkrét szabályokat külön törvények állapítják meg, így az egészségügyről és a katasztrófavédelemről szóló törvény. Veszélyhelyzetben is csak olyan korlátozásokat, intézkedéseket lehet bevezetni, amelyek szorosan kapcsolódnak ahhoz az okhoz, amely miatt a veszélyhelyzetet elrendelték.

Nyilván jogellenesek az olyan intézkedések, amelyeknek nincs közük a koronavírus-járványhoz, amilyet például Komló fideszes polgármestere hozott. Polics József úgy gondolta, hogy ő maga egyedül dönthet a város költségvetéséről, és önkényesen megfoszthatja a képviselőket a tiszteletdíjuktól. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy visszaéljen hivatali hatalmával.

A koronavírus megoldotta: Komló fideszes polgármestere egyedül fogadta el a költségvetést
A különleges jogrend sok új lehetőséget ad a polgármestereknek, és az ellenzéki többségű város fideszes vezetője élt is ezekkel. Lenullázta például a többi képviselő fizetését.

A konkrét járványügyi szabályok jogi háttere értelemszerűen az egészségügyről szóló törvény, míg azok a már ismert intézkedések, amelyeket a magyar kormány eddig meghozott – rendezvények betiltása, iskolák bezárása, üzletek nyitva tartásának szabályozása, a tömegközlekedés járatainak ritkítása és így tovább – a katasztrófavédelemről szóló törvényen alapulnak. Mindemellett az Alaptörvény általános felhatalmazása alapján a kabinet gyakorlatilag bármely területet érintően alkothat rendeletet. Ez tette lehetővé például azt is, hogy a hiteltörlesztéseket felfüggessze, a kamat maximális mértékét meghatározza.

A katasztrófavédelmi törvény azonban szükség esetén további lehetőségeket is biztosít a katasztrófa elhárítása érdekében. Ilyen például az is, hogy az állam saját felügyelete alá vonhatja valamely gazdálkodó szervezet működését, vagy igénybe vehet bármely, mentésre alkalmas járművet vagy eszközt, akár ingatlant is, ha az az élet- és vagyonmentéshez szükséges. A kormánynak ahhoz is joga van, hogy egyes, korábban nem szankcionált magatartásokat büntetni rendeljen.

Mindezekből jól látszik, hogy a különleges jogrend óriási hatalmat biztosít a mindenkori kormány részére. Ezt a hatalmat azonban kontrollálni kell, hiszen minden hatalommal vissza lehet élni. A törvény szerint ezt az ellenőrzést az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság gyakorolja. Önökre bízom annak eldöntését, hogy a jelen helyzetben ez kellően megnyugtató-e.

Számtalanszor elhangzott, elhangzik, hogy egy ilyen veszélyhelyzetben a társadalomnak össze kell fognia, hogy a járványt nem szabad politikai célokra kihasználni. Ez persze igaz, és így (lenne) helyes. De mit kezdjünk akkor azzal, ha a hatalom részéről nyilvános támadás éri az orvosi kamarát, pusztán azért, mert nyilvánosságra hozta a szakmai javaslatait. Éppen azoknak az orvosoknak mennek neki, akikre most a legnagyobb szükség van. És ki használja politikai célra a helyzetet, ha nem az a Kovács Zoltán államtitkár, aki egy szakmai véleményt az alapján ítél meg, hogy azt – szerinte – milyen politikai kötődésű orvos neve fémjelez. Csak egészen halkan jegyzem meg – mielőtt engem is politikai haszonszerzéssel vádolhatnának – hogy Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke az első Orbán-kormányban a miniszterelnök tanácsadója is volt.

Kovács Zoltán a magyar embereket veti meg, ha így tájékoztat
A kommunikációs államtitkár fellépésének egyetlen célja a kioktatás volt.

És vajon nincs politikai célja Orbán Viktornak akkor, amikor „kétfrontos háborúról” szónokol, összemosva a migrációt a koronavírussal? Nyilván ezért kellett saját törvényüket is semmibe véve a veszélyhelyzet kihirdetésével párhuzamosan a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” is meghosszabbítani.

Végezetül egy gondolat a katasztrófavédelmi törvényből:

a védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek működésének összehangolásával (…) az állampolgárok (…) az önkéntesen részt vevő civil szervezetek (…) az állami szervek és az önkormányzatok bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat.

Ehhez már csak egyetlen idézetet tennék hozzá:

„A valós információ létfontosságú, a téves információ sajnálatos és káros, de a jól irányzott hamis információ halálos.” (Frederick Forsyth, angol író)

Kiemelt kép: Rendőr küldi el a tengerpartról a hullámlovasokat a baszkföldi San Sebastiánban 2020. március 15-én. Két nappal korábban a spanyol kormány kijárási tilalmat rendelt el a koronavírus-járvány terjedése miatt. Bezárták az iskolákat, és felfüggesztettek minden sport- és kulturális rendezvény megtartását is.
MTI/EPA/EFE/Javier Etxezarreta

Ajánlott videó

Olvasói sztorik