Közélet

Nehezen leplezhető le az internet sötét oldala

De azért a hatóságok nem teljesen vakon tapogatóznak, ezt bizonyítja Kaleta Gábor lebuktatása és a vádlottak padjára ültetése. Mire számíthat a volt perui nagykövet, miután kiderítették, hogy gyermekekről készül pornográf felvételeket tárolt a számítástechnikai eszközein. Hogyan kezeli a magyar jog a gyermekpornót?
Korábban a témában:

A Fővárosi Törvényszék szóvivőjétől immár hivatalosan is tudjuk, hogy Kaleta Gábor volt perui nagykövet számítástechnikai eszközein 19 ezer, kiskorúakról készült pornográf fényképet találtak. A tisztségéből visszahívott nagykövet ellen tavaly novemberben emeltek vádat. Jelenleg szabadlábon védekezik, ügyében márciusban tartják az előkészítő tárgyalást a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Attól tartok, a konkrét ügyről a közeljövőben sokkal többet nem fogunk megtudni. Gondolom ezt azért, mert már a parlament külügyi bizottsága ülésének anyagát is tíz évre titkosították. Sejthető, hogy a bíróság – külügyi, nemzetbiztonsági, valamint a sértettek érdekeire hivatkozással – zárt tárgyalást fog tartani. Az ítéletet persze így is nyilvánosan kell kihirdetni, de nagy valószínűséggel továbbra is homály fedi majd a részleteket.

Amerikaiak figyelték és buktatták le a gyerekpornóval vádolt egykori nagykövetet
Kaleta Gábor egy nemzetközi pedofilhálózat felderítésekor került képbe.

Azt azonban nem tilthatja és nem is tiltja meg semmi, hogy az egyházjogot és nemzetközi jogot is végzett volt Los Angeles-i főkonzul, korábbi külügyminisztériumi, majd igazságügy-minisztériumi sajtófőnök, perui nagykövet ügyének apropóján szót ejtsünk magáról a bűncselekményről – a gyermekpornográfiáról –, és arról, mi az a kiberbűnözés, miként lehet felderíteni és védekezni ellene.

Annyit tudunk a NBC News és annak nyomán az Index jóvoltából, hogy egy amerikaiak által szervezett, 12 országot érintő nyomozás jutott el ahhoz a dél-koreai 23 éves férfihez, aki a több mint 200 ezer videót tartalmazó gyermekpornópiacot működtette.

Fotó: Véssey Endre / Igazságügyi Minisztérium / MTI

A „dark web” az internet sötét oldala. Miként a nevéből következik, ezt egy átlagos internethasználó nem is látja. Azért kedvelik a számítógépes bűnözők, mert gyakorlatilag szinte felderíthetetlenné teszi az oldal működtetőit és felhasználóit. Ezt a sötét oldalt használta a „gyermekpornográfia-piac” is, ahonnan jó pénzért lehetett letölteni a fotókat és videókat. Ez a „jó pénz” pedig a Bitcoin kriptovaluta, amelynek útját, akárcsak a pornóoldalét, szinte lehetetlen követni. Szerencsére mind a sötét oldal, mind a Bitcoin felderítése csak „majdnem” lehetetlen, miként azt a mostani, tucatnyi országra kiterjedő nyomozás is bizonyította.

Pontosítsuk most, hogy mi tartozik a gyermekpornográfia fogalmába. A büntető törvénykönyv a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények fejezetében definiálja a gyermekpornográfiát. A törvény szerint:

aki tizennyolcadik évét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, aki ilyen felvételt készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, aki pedig a felvételt forgalomba hozza, azzal kereskedik, illetve a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, az két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Van még számos elkövetési magatartás, hiszen az is szankcionálandó, ha valaki az ilyen cselekményt anyagilag támogatja, aki ráveszi a fiatalkorút, hogy pornográf műsorban lépjen fel, és így tovább, de a mi témánk szempontjából az imént idézett törvényi megfogalmazás a lényeges.

Most már csak azt kell tisztáznunk, mitől pornográf egy fiatalról készült fotó vagy videó. A Btk. ezt is meghatározza:

Pornográf felvétel az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja.

Vagyis nyilván nem tartozik ebbe a körbe, ha arról látunk egy képet a Facebookon, hogy egy pucér babát fürdetnek. Miként nem pornó Botticellitől a Vénusz születése vagy Goya Meztelen Maya című festménye sem, azaz a test művészi, tudományos vagy ismeretterjesztő célú ábrázolása nem tartozik ebbe a fogalomba. Igaz, nem is kell a web sötét oldalait keresnünk ahhoz, hogy megnézhessük ezeket a képeket. És mert a törvény csak „felvételről” beszél, nem tartoznak ide a rajzok, a nem művészi festmények vagy a grafikák sem.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2011-ben adott ki irányelvet a gyermekek szexuális bántalmazása, kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről. De könnyebb irányelvet kiadni, mint az ilyen bűntetteket felderíteni. A nyomozó hatóságok a 2000-es években kezdték alkalmazni az online házkutatást. Ehhez azonban az kell, hogy megtalálják azt a személyt vagy azokat a személyeket, akik kapcsolatba hozhatók a kiberbűnözéssel. Ha már csak egyetlen ilyen személyt találnak, annak a számítógépére egy rendőrségi kémprogramot küldenek, vagy megkeresnek egy rést a gép szoftverjének védelmi rendszerében.

A büntetőeljárási törvény a „bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök” között említi az információs rendszer titkos megfigyelését. Általánosságban ez a módszer az öt évig terjedő, vagy annál súlyosabban büntetendő szándékos bűncselekmények gyanúja esetén alkalmazható. Vannak azonban olyan bűntettek – és a gyermekpornográfia ilyen – amelyeknél a „csak” három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekményeknél is bevethető ez a módszer. Tehát annál a gyanúsítottnál is, aki csak megszerezte, és/vagy a gépén tárolja a gyermekpornó felvételeket.

Ezért hallgatott az ügyészség a Kaleta-ügyről
Polt Péter szerint senki nem adott utasítást arra, hogy ne tájékoztassák a közvéleményt. Az ügyet mindenesetre tíz évre titkosították.

2004 óta minden év második hónapja második hetének második napja – ez idén február 11-re esett – a Biztonságos Internet Napja (Safer Internet Day). Az internet, ami fantasztikusan pozitív változásokat hozott az életünkbe, egyúttal számos veszély forrása is. Az egyik ilyen az internetes zaklatás. Ennek bárki lehet az áldozata, de legfőképpen a gyerekek. Persze nem csak ők, hiszen a válóperes ügyek kapcsán sem ritka, amikor a sértett fél e-mailekkel, SMS-ekkel folyamatosan bombázza, zaklatja a másikat. A hazai jog ugyan nem nevesíti külön az internetes zaklatást, de büntetőjogi következménye azért van: az ilyen elkövető a Btk. szerinti zaklatást követi el.

„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, ha a zaklatást a házastársa, vagy volt házastársa, élettársa sérelmére valósítja meg, két évig, bizonyos súlyosabb esetekben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Kósa Éva klinikai pszichológus egy nemrég tartott előadásán arra hívta fel a figyelmet, hogy az interneten látottak sokszor nyomasztóbb hatással vannak a gyerekekre, mint a filmeken látott fiktív erőszak.

Fokozottan kitettek a kamaszok az öngyilkossággal, önpusztítással összefüggő tartalmaknak: sokan látnak képeket például vagdosott karról, és a válaszadók nagy része hallott már az öngyilkosságra buzdító játékokról is

– mondta.

De hogy ezt a riasztó képet oldjuk valamelyest, hadd idézzem a pszichológusnak azt a megfigyelését is, ami a kamaszok realitásérzékét bizonyítja. „A kamaszok számára a hírportáloknál is kevésbé hitelesek a reklámok, de még azoknak is inkább hisznek, mint a sor legvégén kullogó politikusoknak”.

Ugyanezen a konferencián – amelyről a Qubit.hu részletesen tudósítottEdvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének alapító elnöke a gyerekek internethasználatáról szóló vitában megjegyezte: a kaliforniai Szilícium-völgyben dolgozók gyerekei 14 éves korukig nem kapnak okoskészüléket. Ha valakik, hát ők biztosan tudják, hogy miért.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.