Belföld

Ötös lottó: az első nyerő számok, elfelejtett százmilliók és a nagy lottóbotrány

A magyar ötös lottón özvegy Ring Sándorné érte el az első telitalálatot, azonnal divatba is hozta a családi számokat. Hogyan lottóznak ma a magyarok, meddig halmozódhat még a nyeremény, és mennyi pénzért nem jelentkeznek a nyertesek?
Korábban a témában:

Magyarország lottólázban ég minden idők legnagyobb nyereménye miatt, aminek összege várhatóan 5,585 milliárd forint. Azért csak „várhatóan”, mert az ötös lottó főnyereménye a legutóbbi telitalálat óta játékba küldött alapjátékok számától függ, és minden eladott szelvény árának bizonyos (a részvételi szabályzatban előre rögzített) része is a jackpotot növeli – írta a Szerencsejáték Zrt. a 24.hu megkeresésére.

A nyeremény halmozódásával pedig nyilvánvalóan a fogadási kedv is nő, a szerencsejatek.hu-n közölt információ szerint a rekord  1990-ben született, amikor a 21. játékhéten a magyarok 21 148 405 alapjátékot adtak fel. A fenti módszertan alapján a valódi főnyeremény szinte biztosan eltér a várhatótól, amit az elmúlt évek statisztikái is alátámasztanak: a legutóbbi 16 ötös lottó telitalálatból 14 esetben magasabb, két esetben alacsonyabb lett.

A nyeremény persze nem nőhet a végtelenségig, a halmozódás legfeljebb egy évig tarthat: ha az utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt a részvételi szabályzat alapján felosztják a többi nyertes között. Most járunk a 35. héten, vagyis még tizenhét alkalom van eltalálni a nyerő számokat.

Egy számon múlnak a milliárdok

Múlt héten elég lehetetlen számok jöttek ki (13, 15, 17, 23, 37), nem is találta őket senki telibe, volt viszont 105 négyes, ezekre egyenként 952 080 forintot fizettek, a főnyeremény kevesebb, mint 5250-ed részét.

Ha belegondolunk, hogy a négyessel már csak egyetlen egy szám kellett volna ahhoz, hogy egymillió helyett valaki 5250 milliót nyerjen, nem tűnik túlzásnak azt gondolni, múlt szombaton 105 ember a fejét verte a falba. Elvileg a négytalálatos nyeremény halmozódására is van lehetőség, ám ez a gyakorlatban azért nem mutatkozik, mert 1998 óta minden egyes héten volt négytalálatos szelvény: a legkevesebb 3, a legtöbb eddig 291 darab volt. Emiatt a négytalálatosok nyereménye kizárólag az adott héten játékba küldött alapjátékok eladási árának meghatározott hányadából áll, amelynek nincs felső határa.

Természetesen az is benne van a pakliban, hogy mind az öt számot eltaláljuk, ám ezzel nem vagyunk egyedül. Öt és fél milliárdon ugyan nem lenne különösebben fájdalmas osztozni pár másik nyertessel, de előfordulhatnak extrém esetek is: a játékszámban rekordot hozó 1990-es 21. játékhéten még egy csúcs megdőlt azzal, hogy 13 telitalálat született, így a nyertesnek mindössze 2 millió 848 ezer forinttal kellett beérnie. Illetve csak három nyertesnek, mivel a további tíz öttalálatos szelvényt nehezen érthető okból ugyanaz a játékos adta fel.

Mit tegyünk, hogy megnyerjük a lottóötöst?
Mekkora esélyünk van a telitalálatra? Fix számokkal vagy vaktában kitöltött szelvénnyel játsszunk? Hogyan növelhetjük az esélyeinket? És mihez kezdjünk, ha nyertünk?

Nem nyertem, de hátha odaadják a milliárdokat

Olyanok is akadnak, akik nem törődnek bele, hogy nem sikerült eltalálniuk a nyerő számokat, és ennek ellenére megpróbálkoznak a nyeremény felvételével. Noha a Szerencsejáték Zrt. nem mondott példákat arra, hogy milyen magyarázatokkal próbálkoznak az álnyertesek, annyit közöltek, hogy a főnyeremény halmozódásával megnövekszik az úgynevezett nagynyertes vonalra érkező telefonhívások száma is.

Ezen a számon (06 20/933 06 30) a százmillió forint feletti nyereményre jogosult játékosok jelentkezését várják, a nyertesnek a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kell hallatnia magáról, különben elbukja a nyereményt. Kérdésünkre a társaság csupán annyit árult el, a vonal végén egy„feddhetetlen” munkatársuk várja a hívást, a 168 óra egy 2003-as cikke szerint a nyertesekkel később személyesen is találkozó munkatársak C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen is átestek.

A találkozó előtt azonban a nyertesnek bizonyítania kell, hogy valóban ő a telitalálatos szelvény tulajdonosa. Az azonosítást a szelvényen lévő információk segítik, ezen ugyanis számos olyan adat található, amit csak a szelvény birtokosa ismerhet, ezért  tudnia kell a választ például a következő kérdésekre:

  • Hol és mikor játszotta meg a szelvényt?
  • Hány mezővel játszott?
  • Mi volt a harmadik mező harmadik száma?
  • Mi volt a negyedik mező legkisebb száma?

A találkozón aztán elkérik a győztes szelvényt, és átfuttatják azt egy terminálon éppúgy, ahogyan a lottózós ellenőrizné, amikor a lottózóban valaki a kettes találatát szeretné beváltani.

Noha a kilencvenes években, még részvénytársaság korában a Szerencsejáték szakemberei a nyertes kérésére befektetési ajánlatról is gondoskodtak, a zrt. ma már semmilyen pénzügyi tanácsot nem ad a nyerteseknek, emellett semmilyen módon nem követi nyomon a későbbi sorsukat.

Lottóreklám a 80-as évekből Fotó: Fortepan / TM

Titkolják a nyereményt a magyarok

Nem ez az egyetlen változás, régebben, ha nagyvárosról volt szó, a lottótársaság még nyilvánosságra hozta, melyik településen adták fel a nyertes szelvényt, ma már az anonimitás biztosítása érdekében sem erről, sem a szelvény feladási módjáról, sem a nyertes jelentkezéséről nem adnak információt, ez üzleti titoknak minősül. Noha Amerikában vagy Nagy-Britanniában a szerencsés játékosok gyakran pózolnak a nyereményüket jelképező hatalmas csekkekkel, Magyarországon nagyon ritkán lehet a lottónyertesekről személyes információkat megtudni, az esetek túlnyomó többségében igyekeznek megőrizni inkognitójukat. Egyetlen esetben ugyanakkor megesett az is, hogy valakinek hivatalánál fogva kellett kijönnie a fényre: 2014-ben Tóth Gábor fideszes képviselő, Bag polgármestere a vagyonnyilatkozatában hozta nyilvánosságra, hogy 10 millió forintot nyert a hatos lottón (a politikus egy társasággal közösen lottózva ütötte meg a közel egymilliárdos főnyereményt, amit elosztottak).

A nagyobb nyeremények felvételekor a Szerencsejáték Zrt. kollégái felajánlják a nyertesnek, hogy névtelenül kitölthet egy kérdőívet, amelyben információkat árulhat el magáról, játékszisztémájáról, életéről úgy, hogy anonimitása biztosított marad. Ezzel  a lehetőséggel sem élnek túl gyakran a szerencse fiai, a társaság közlése szerint mindössze 2013-ban és 2015-ben volt példa rá.

Utóbbi játékos úgy nyilatkozott, hogy már ért el nagyobb nyereményt, de a pontos összeget nem árulta el; rendszeresen játszik Kenót és az Eurojackpoton is gyakran próbára teszi a szerencséjét; egyedi babonája, hogy mielőtt belép a lottózóba az ajtó előtt hármat toppant.

Elfelejtett félmilliárdos szelvény a zoknis fiók mögött

A legnagyobb magyarországi lottóbotrány 1995-ben robbant ki. A Magyar Televízió Objektív című műsorának munkatársai a Szerencsejáték Rt. központjában véletlenül meglátták a nyertes szelvény feladójának nevét és címét. A forgatócsoport vágóképeket készített az esti riporthoz, s arra kérték a munkatársakat: tegyenek úgy, mintha épp most találnák meg a milliós szelvényt. Ők ugyan kényesen ügyeltek arra, nehogy a tévések meglássák a szelvény számát, ezért fordítva tették az asztalra, ám akkoriban a postán feladott szelvények hátoldalán még ott virítottak a játékos adatai, az operatőr így könnyedén rögzítette a győztes nevét és címét. A stáb rövidesen útnak indult a szabolcsi faluban élő családhoz, amely 570 millió forintot nyert, és kamerák előtt, a forgatócsoporttól értesült a szerencséjéről. A riporter így mesélte később egy tévéműsorban: „Kérdeztem őket: nem is lottóznak? A feleség mondta: várjunk csak! Mintha egy hónappal ezelőtt kitöltött volna egyet. Kérdeztem, hol az a szelvény. Mondta, valahol megvan. Tessék már megkeresni nekünk azt a szelvényt! Négy-öt perc múlva megtalálta a zoknis fiók mögött becsúszva.” Az esetet hatalmas botrány követte. Bár a család nem tett feljelentést (hiszen a tévések nélkül tán sosem derül ki, hogy nyertek), sokan vádolták a szerkesztőséget azzal, hogy megsértette a nyertesek személyiségi jogait.

Akik nem is tudják, hogy nyertek

A szabolcsi családhoz hasonlóan olykor mások is elmulasztják ellenőrizni, hogy rájuk mosolygott-e a sors. Bár jellemzően inkább a kisebb nyeremények esetében fordul elő, hogy a játékosok nem jelentkeznek a nekik járó összegért, egyszer-egyszer a nagy nyeremények is gazdátlanok maradnak. A 2000-es évek elején évente mintegy 800 millió forint jogos tulajdonosait várták hiába,

az át nem vett főnyeremény rekordja pedig 1,688 milliárd forint 2018-ból.

A hatos lottóban 2015-ben volt utoljára, hogy egy nagy összegű főnyereményért, konkrétan 242,2 millió forintért nem jelentkeztek. 2019-ben a Joker játék esetében két alkalommal is előfordult, hogy a nyertes nem hallatott magáról, az egyik esetben több mint 290, a másik esetben pedig több mint 65 millió forintról lemaradva így. Az át nem vett összegeket jellemzően különsorsolások formájában meghirdetett nyereményekre fordítja a Szerencsejáték Zrt., vagy az egyes játékok nyereményalapját egészíti ki belőle, vagyis végső soron a többi játékoshoz kerül a pénz.

Divatos számok

A 5/90-es lottó alapjai félezer évesek, modern formájában történő bevezetéséről 1956 decemberében született kormányhatározat, az első sorsjegyeket a következő év február 13-ától kezdték árusítani. A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatosé  1: 43 949 268, a négytalálatosé 1: 103 410, a hármasé 1: 1231, a kettesé pedig 1 : 44-hez.

Totó-lottózó a Károly körúton 1957-ben Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Induláskor egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totón a minimális fogadás ára. Az első sorsolást 1957. március 7-én tartották, összesen 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba: telitalálat nem volt, négy találatot heten értek el. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Nem is kellett sokat várni az első ötösre. Még 1957-ben, a 6. játékhéten

özvegy Ring Sándorné a szelvény kitöltése előtt számba vette gyermekei életkorát: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. A sorsoláson pedig pont ezt az öt számot húzták ki, ezzel az első magyar lottónyeretes 855 ezer forintot tehetett zsebre, és mivel az újságok is beszámoltak történetéről, egy csapásra divatba hozta a családi számokat.

Az ötös lottónak azóta sem akadt érdemi vetélytársa Magyarországon, a nemzeti lottótársaság friss kutatási adatai szerint a játékosok majdnem felének ez a kedvenc szerencsejátéka. Leginkább azért választják ezt a játékformát, mert ezzel együtt nőttek fel, családi hagyományként tekintenek rá, gyakran előfordul az is, hogy a számok generációkon keresztül öröklődnek. Szintén kutatási adatokból tudható, hogy a játékosok közel fele minden héten megjátssza számait. A lottózók fele állandó összeggel próbál szerencsét, míg másik felük a kimagasló főnyeremény vagy akció esetén akár több pénzt is kockáztat a nagyobb nyeremény esélyéért.

Az alkalmi játékosok jó részének 500 milliós jackpot jelenti azt a határt, ami már bevonzza őket a lottózóba, 1 milliárdnál pedig már 81 százalékuk érez késztetést a játékra. Általánosságban szeretjük az utolsó pillanatokra hagyni dolgot, a legtöbb szelvény ugyanis szombaton adják fel.

Nincs biztos recept az ötös lottó megnyerésére, de azért jó tudni, mik a leggyakrabban kihúzott számok
Az ötmilliárd forintos főnyeremény tartja lázban az országot – megnéztük, hogyan alakultak a nyeremények, illetve a kihúzott számok az elmúlt évtizedekben.

Alkalmi eseményekből rendszer lett

És miért pont öt a kilencvenből? Itt kanyarodunk vissza a játék már említett félezer éves történetéhez. Az első európai sorsjáték leírása 1444-ből, Bügge városából származik, majd a következő évtizedekből már több nyugat-európai nagyvárosból is vannak adataink. A zürichi főtanács például 1504-ben 40 ezer darab sorsjegyet adott ki, amit Köln és Velence között szinte minden jelentősebb településen meg lehetett vásárolni. Az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte.

Velencében 1528-tól kezdtek „parlamenti sorsolásokat” szervezni: a városi tanácsba jelentkező 120 ember sorszámokat kapott, majd öt számot kihúztak, ők öten lettek a városi tanács új képviselői. Az emberek fogadhattak a végeredményre, és innen származik a lottó szó, ami részesedést jelent.

Az illető ugyanis ilyenkor egy személy sikerére teszi fel a pénzét, azzal azonosul, annak szurkol, ha pedig szerencsével jár, akkor nyer: „részesedik” a sikeréből. A mai lottójáték ezekből a fogadásokból alakult ki, az 5/90-es rendszer egészen pontosan Genovában. A köztársaságot kormányzó nagytanács ugyanis évente megújult úgy, hogy tagjai közül öten kiváltak, helyükre először 120, majd 90 főből sorsolással választották az új atyákat.

Az ünnepélyes sorsolásokat a polgárság nagy izgalommal követte, egymás közt fogadásokat is kötöttek, illetve ügyes szervezők járták a házakat és ajánlottak fogadást azzal az ígérettel, hogy aki két vagy éppen több új tanácstag nevét is eltalálja, a kockára tett pénzösszegének többszörösét kapja meg. Az ilyen fogadások mind népszerűbbé váltak, a lebonyolításukra idővel külön irodákat szerveztek, így az alkalmi fogadások rendszeres szerencsejátékká fejlődtek. És így alakult ki a lottó rendszere, amely lényegében a mai napig változatlan maradt.

Kiemelt kép: Fortepan

Ajánlott videó mutasd mind

Mérő László: Úgy döntöttünk, hogy elhisszük a történetet a vírusról

Még ha csak vaklárma is a magyarországi koronavírus-járvány, akkor is rengeteg haszna van a védekezésnek, állítja Mérő László matematikus, pszichológus. A professzor lapunknak arról is beszélt, hogy Orbán szélkakas, és 2022-ben megbukik, de szó volt a távozó indexesek előtt álló lehetőségekről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.