Oktatási szakemberek ekézik az új Nemzeti Alaptantervet

Amíg a Nemzeti Alaptantervnek a 2018 nyarán nyilvánosságra került tervezetéből azt lehetett kiolvasni, hogy az akkori koncepciónak semmilyen ideológiai elkötelezettsége nem volt, a most – pénteken, január 31-én este 10 órakor nyilvánossá vált végleges verzió egyoldalú, nacionalista beállítottságú, Nahalka István oktatáskutató szerint egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi – derül ki a Népszava összeállításából, amelyben oktatási szakemberek értékelik – mondhatni, ekézik – az új NAT-ot. (A 2018-as tervezetet a kormány amiatt dobta vissza, mert azt nem tartották elég nemzetinek.)

Elkészült az új Nemzeti alaptanterv

Hiába kérték halasztást szakmai körökből, a módosított Nat felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.

Például a történelem területén egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg, vagyis egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. A modern pedagógia nem ilyen. Különböző társadalmi alternatívákat, értékrendeket kellene bemutatni, a diákoknak pedig azt kellene megtanítani, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. Az persze nem kifogásolható, hogy a NAT kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról

– vélekedett az oktatáskutató.

Bár az óraszám minimálisan csökkenne, de a tananyag sokkal több lesz a mostaninál, szóval zsúfoltak lesznek az órák.

Az idegennyelv oktatás azt tűzi ki célul, hogy a középiskola végére a diák tudása elérje a középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintet, csakhogy a mostani NAT-os terv tananyag tartalma meg sem közelíti a középfokú nyelvvizsga követelményeit – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Népszavának.

Az új NAT kiemelten kezeli a honvédelmet és a hadtörténetet, ezek a rendszerváltás óta eddig nem kaptak ilyen nagy súlyt. A lapnak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke jelezte, hogy az anyagban nagyon erősen megjelenik egyfajta kötelező értékrend, ennek következtében egyes helyeken tendenciózusan eltorzítja a történelmet. Például az Árpád-korból csak a győztes csatákat kell tanítani, a veszteseket nem. A törökökkel folytatott háború magyar katonáit hősökként emlegeti a szövet, vagyis automatikusan minősíti őket, nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésre.

A Magyartanárok Egyesületének tagja, Schiller Mariann is rossz véleménnyel van az új NAT-ról. Az alaptanterv rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra.

Az alaptantervben nincs benne Kertész Imre, az egyetlen magyar Nobel-díjas író, de benne van Wass Albert és Herczeg Ferenc, utóbbi olyan súlyú író lett az új NAT-ban, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel.

A tanár csak végrehajtó marad az új NAT-ban, ha azt betartja – ezt Keisz Ágoston, az Elte Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának tanára tette hozzá.

Ő nevetségesnek tartja, hogy kortárs vagy mai szöveg nem szerepelhet a tananyagban.

Kiemelt kép: Budapest, 2019. május 8. Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban 2019. május 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd