Nagyvilág

Orban nem tett keresztbe Orbánnak

Az új román kormány felállásával tovább bonyolódott az Európai Bizottság létrehozásának eddig sem zökkenőmentes ügye. Az új román biztosjelölt legalább nő ugyan, de cserébe néppárti.
Korábban a témában:

Az új Európai Bizottság létrejöttének szappanoperaszerű történetét követők számára úgy tűnhetett, minden megoldódhat azzal, ha Orbán gratulál Orbannak. Nem így lett. Hiába szavazták meg az új román kormányt az eddig ellenzéki Ludovic Orban vezetésével, hiába gratulált ehhez Orbán Viktor, egyelőre nem született fegyverszünet az Európa új kormánya körül kialakult harcokban.

A történet röviden annyi, hogy az Európai Bizottság a megszokottnál jóval később alakulhat meg, mert három biztosjelöltet még a szavazás előtt elbuktattak. Egyikük a magyar Trócsányi László volt, a másik a román Rovana Plumb, a harmadik pedig a francia biztosjelölt, Sylvie Goulard. Trócsányi és Plumb a jogi bizottságban vérzett el, mert összeférhetetlennek találták személyüket az új munkakörükkel. Goulardot viszont az Európai Parlament buktatta el.

A román belpolitika miatt csak jövőre lehet kormánya Európának
Mindenki tudta, hogy nehéz lesz, de azt senki, hogy ennyire. A magyar helyzet megoldódni látszik, de így is 2020-ra csúszhat az új Európai Bizottság megalakulása.

Ennek következtében csúszott november elejéről várhatóan december elejére a bizottság munkakezdése, ami egyébként még mindig a kevésbé kényelmetlen verzió: ha ugyanis nem szavazták volna meg a héten a román kormányt, jó eséllyel csak jövőre állhatott volna fel az új Európai Bizottság. Látszólag tehát lassan elhárulnak az akadályok, a felszín alatt azonban komoly feszültségek alakultak ki, amelyek ellehetetleníthetik a bizottság munkáját.

Feszültségek sora

Kezdjük azzal, hogy ismét leírjuk, rendkívül gyenge felhatalmazása van a mostani bizottságnak. Ursula von der Leyen csupán kilenc szavazattal szerzett többet az Európai Parlamentben a szükséges ötven százaléknál. Ilyen kevés szavazatot nagyon rég nem kapott a bizottság elnökjelöltje, e tény mögött pedig már eleve konfliktusok húzódnak.

Ez EP-választásokon előretörtek a kisebb frakciók, különösen az Emmanuel Macronnal kiegészült liberálisok, a Renew Europe, miközben a két nagy pártcsalád, a Néppárt és a szocdemek elvesztették az abszolút többségüket. Ez arra kényszerítette az EP-t, hogy újrafogalmazza azt az egyensúlyt, amellyel irányítani lehet a parlamentet, hiszen már nem elég, ha a két nagy pártcsalád egymás között rendezi el az ügyeket.

Fotó: Karine Pierre / Hans Lucas / AFP

Ezzel párhuzamosan végignézhették azt, ahogy a kormányfőkből álló Európai Tanács a kukába dobja a csúcsjelöltjeiket. Ezek azok a politikusok, akik úgy kampányolták végig az EP-választást, hogy ha sikeresek lesznek, közülük kerülhet majd ki az Európai Bizottság új vezetője. A kormányfők viszont nem szerettek volna lemondani arról a hatalomról, hogy maguk jelöljék ki a bizottság elnökét, ezért a zárt ajtók mögötti tárgyaláson egy olyan politikust választottak, aki ugyan nagyon közel áll Angela Merkelhez, de korábban fel sem vetődött a neve.

A sikert Emmanuel Macron vállalta magára, amihez nyilván köze van annak, hogy a parlament szinte bosszúból iktatta ki a francia elnök protezsáltját, Sylvie Goulardot a parlamentben. Az intézmények közötti erőfitogtatásnak lehetett a következménye Trócsányi és Plumb bukása is, bár kétségtelen, hogy mindkét szereplő ellen megindult Brüsszelben a hazai politika szervezkedése is. Trócsányi megbuktatásának dicsőségét például a Momentum és a DK is lelkesen vállalta volna magára.

Pártcsaták

Ezzel párhuzamosan a bizottságon belül is fokozódnak a feszültségek. Két korábbi csúcsjelölt is tagja a leendő bizottságnak, mindkettő egészen magas szinten. Margrethe Vestager a liberálisok csúcsjelöltjeinek egyike volt, Frans Timmermans pedig eséllyel indult az elnökségért, mielőtt Orbán Viktor és Emmanuel Macron keményen bele nem szállt.

Az Ursula von der Leyent elnökké emelő megegyezésnek kitétele volt az is, hogy Vestager és Timmermans lesz a két elnökhelyettes, akik kiemelkedő feladatkörökkel és rangban állnak majd az új elnök mögött. Ez eddig rendben is lenne, ám az új román kormány ezt az egyensúlyt is felboríthatja.

Von der Leyen nagyon keményen sakkozhatott, hogy az új bizottságon belül mindenki boldog legyen. Figyelnie kellett arra, hogy megfelelő arányban jussanak pozíciók a pártcsaládoknak, és hogy földrajzi szempontból is kiegyenlített legyen a biztosok névsora. Ami ennél is fontosabb, azt is meg kellett néznie, hogy megfelelő létszámú nő legyen a bizottságban, hiszen korábban ő maga érvelt e mellett.

Margrethe Vestager. Fotó: Aris Oikonomu / AFP

Ebből két dolog sem jött össze. Egyrészt Orbán Viktor nem volt hajlandó női jelöltet megnevezni, másrészt miután Sylvie Goulard megbukott, Macron is férfit, Thierry Bretont delegálta biztosnak. És egy darabig nagyon úgy tűnt, hogy Ludovic Orban is egy férfit, Siegfried Muresant jelöli majd biztosnak. Végül von der Leyen a másik lehetőséget választotta, és Adina-Ioana Valean jelölte biztosnak. Valean Muresanhoz hasonlóan régi motoros az Európai Parlamentben, még a költségvetési bizottság elnöke is volt. Hiába oldotta meg viszont azt a problémát, hogy von der Leyen nőt keresett a posztra, Valean sem tökéletes, ugyanis a Néppárt pártcsaládjának tagja.

Csomagcsere

Ha az előző román miniszterelnök jelölhetett volna biztost, akkor valószínűleg egy szociáldemokrata ül be a bizottságba, így viszont még inkább a Néppárt felé tolódna el a bizottság. Frans Timmermans, a szocialisták korábbi csúcsjelöltje már ki is fakadt a jelölés miatt, szerinte Von der Leyen ismét át akarja verni a szocialistákat. A korábban megkötött megegyezésben az szerepelt, hogy Vestager és Timmermans kiemelt alelnökök lesznek, az viszont nem, hogy Von der Leyen egy néppárti, kelet-európai biztost, Valdis Dombrovskist is majdnem ugyanolyan jogkörökkel ruház majd fel.

Részben ennek lehet a következménye, ha Magyarország mégsem azt a portfóliót kapja majd a bizottságban, amit Orbán kért. A magyar kormány régóta lobbizik a bővítési csomagért, de egyrészt Magyarország túl sokszor szavazott le külpolitikai kezdeményezéseket egy ilyen feladathoz, másfelől Orbán – kifejezetten udvariatlan módon – a Türk Tanácsban felajánlotta a segítségét a bővítési csomaggal kapcsolatban Kazahsztánnak és Törökországnak, ami nem esett jól a bizottság többi tagjának.

A bizottság szóvivője korábban közölte, nem biztos, hogy az új román jelölt az eredetileg tervezett közlekedési csomagot kapja, mert minden attól függ, milyen kompetenciái lesznek. Ettől függetlenül szerdán mégis bejelentették, hogy Valeant erre a portfólióra jelölik. A korábbi feltételezések szerint az, ha a román jelölt nem a közlekedést kapja, azt is jelenthette volna, hogy a második magyar jelölt, Várhelyi Olivér eleshet a bővítési csomagtól, mert a két portfóliót megcserélik egymással. A mostani menetrend szerint viszont mégis megkaphatja Várhelyi a bővítést, bár nem tudni, pontosan milyen részletekkel.

Az új bizottság munkakezdése viszont még így sem biztos, hiszen egyrészt a britek egyelőre nem jelöltek biztost, és jó eséllyel nem is fognak már, másrészt a három új jelöltnek is keresztül kell mennie mindenen, amin a maradék 23 már keresztülment.

Kiemelt kép:Jaap Arriens/NurPhoto/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.