Szél Bernadett nem érti, miként működhet együtt a magát kereszténynek tituláló magyar kormány keresztényüldöző rezsimekkel a Türk Tanácsban. Ezért külön-külön rá is kérdezett Orbán Viktor kormányfőnél, Szijjártó Péter külügyminiszternél és az üldözött keresztények megsegítéséért is felelős Gulyás Gergely miniszternél, mit gondolnak arról, hogy a legdurvább keresztényüldöző rezsimekkel lépnek egyre szorosabb szövetségre.
A független képviselő felidézte, hogy az Open Doors nevű, amerikai keresztény szervezet nemrég kiadott World Watch List 2019 című jelentésében bemutatta azt az 50 államot, ahol jelenleg a legsúlyosabb a keresztényüldözés. A Türk Tanács tagjai közül ezek közé sorolták a listán Üzbegisztánt (17.), Törökországot (26.), Kazahsztánt (34.) és Azerbajdzsánt (50.).
Mint írta, Üzbegisztán a világ egyik legkeményebb diktatúrája, a keresztény jogvédő szervezetek szerint súlyosbodik a 349 ezres keresztény közösség üldözése. Ennek az országnak az elnökét, Savkat Mirzijojevet hívta budapestre Orbán Viktor.
Törökországban is erősödött a vallási radikalizmus, a keresztényeket másodrendű polgárokként kezelik, nem veszik fel őket állami állásba, a lelkész- és papképzést tiltják, új keresztény gyülekezet bejegyzése szinte lehetetlen. A törökök célja a radikális tanok terjesztése: Nyugat-Európában tucatjával épülnek mecsetek, ahova Törökországban végzett imámokat helyeznek, iskolákat alapítanak. Nemrég ilyen iskola kapott működési engedélyt Magyarországon.
A fenntartó török alapítvány albániai iskolájában radikális iszlamista tanokat hirdető tanárt tartóztattak le, aki az Iszlám Állam keresztényüldöző videóit mutatta a diákoknak az iskolában.
Kazahsztán 4,576 milliós keresztény közössége is folyamatos üldöztetésnek van kitéve az állam részéről, a keresztényeket állandó megfigyelés alatt tartják. A rendőrség rendszeresen razziázik, megbírságolja azokat, akik kormányzati engedély nélkül gyakorolják a hitüket. A büntetés a helyi átlagbér kétszeresét is elérheti.
Azerbajdzsánban is jellemző a 321 ezer tagot számláló keresztény közösség állandó megfigyelése. Az országban minden vallási tevékenység engedélyköteles, de engedélyt lehetetlen szerezni, az „illegális vallási tevékenység” pedig büntetendő. A helyi hatóságok elkobozzák a bibliákat, istentiszteleteken razziáznak, lelkészeket tartóztatnak le. A keresztények nehezen jutnak álláshoz és a titkosszolgálatok folyamatosan figyelik őket.
Az Open Doors jelentése szerint Kirgizisztánban is gyakoriak a keresztények elleni fizikai támadások, templomgyújtogatások, nemrég egy 40 fős baptista gyülekezet esett ilyen merénylet
áldozatául. A képviselő külön kiemelte, hogy még az Origo is megírta, hogy három muszlim férfi azért késelt majdnem halálra egy fiatalembert, mert keresztény hitre tért. A hatóságok ahelyett, hogy a támadókat letartóztatták volna, az áldozatot próbálták rávenni, hogy ne tegyen feljelentést, azzal fenyegették, börtönbe zárják. A férfi végül elmenekült az országból.
Szél Bernadett 15 napon belül magyarázatot vár arra, hogy Orbán Viktor miért volt ott a Türk Tanács ülésén, olyan keresztényüldöző országok vezetőinek társaságában, amelyek a világ azon 50 országa közé tartoznak, ahol a legsúlyosabb a keresztényüldözés.
Választ vár arra is, mi a kormányfő véleménye a Türk Tanács országaiban zajló keresztényüldözésről? Mennyire hiteles a kormány üldözött keresztények melletti kiállása, miközben ilyen rezsimekkel keresi a „kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot” és a „kiegyensúlyozott politikai együttműködést”?
Ön tiszteli ezen államok vallási kisebbségekkel szemben alkalmazott gyakorlatát, vagy mit jelentsen a „kölcsönös tisztelet” az Ön felfogásában?
Mivel Orbán szerint Nyugat-Európában „nagyítóval kell keresni a keresztények üldözését elítélő nyilatkozatokat”, várja, hogy a magyar kormányfő nyilatkozatban ítélje el a Türk Tanács tagországaiban folyó keresztényüldözést.
Ön szerint nem képmutatás, amikor valaki itthon a kereszténység védelmezőjének szerepében tetszeleg, miközben külpolitikájában keresztényüldöző államok vezetőivel lép szövetségre és keresi a minél szorosabb együttműködés lehetőségét? Milyen elvi alapokon nyugszik egy magát keresztényinek valló állam külpolitikája?
Szél Bernadett szerint nem értékelődhettek volna fel a közép-ázsiai országok akkor sem, ha a külpolitikában csak pénzügyi-gazdasági érdekek számítanának, hiszen Magyarország külkereskedelme a Türk Tanács országaival 4 milliárd dollár, a teljes magyar külkereskedelem 1,6 százaléka.
Ha nem a gazdasági kapcsolatok súlya, akkor mi magyarázza, hogy ilyen kiemelt szintre emelte a kormány a Türk Tanács országaival való kapcsolatot?
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Tanács csúcstalálkozóján Bakuban október 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
