Belföld

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét

Többéves javulást követően újra romlani kezdett a legszegényebb családok és az azokban élő gyerekek helyzete, írja a Népszava a Gyerekesély Közhasznú Egyesület pénteken megjelenő tanulmánykötete alapján.

A készítők 2014 és 2017 között vizsgálták a gyerekek körülményeit, ellátásuk minőségét, illetve esélyeiket. Ez az ötödik könyv azóta, hogy 2007-ben elfogadták a 2032-ig érvényes „Legyen jobb a gyermekeknek” elnevezésű hosszútávú stratégiát.

Az akkori munkacsoportot és programirodát a kormányváltás után felszámolták, de a munkában résztvevők civil szervezetet hoztak létre, hogy folytassák a megkezdett programot. A szerkesztők a kötet előszavában is megjegyezték, hogy a gyerekek helyzetére vonatkozó központi felmérések megszűntek, és a meglévő adatokhoz is egyre nehezebb hozzáférni.

A kötet szerint nem hozott változást az életkörülményekben a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeres segély minimális emelése a társadalom alsó szeletében, mivel mindeközben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék és a gyes összege nem változott, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetése pedig még rontott is a helyzetükön.

2007 után 2017-ig egyébként csökkent azoknak a családoknak a száma, ahol a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb összegből élnek, 2017-ben pedig 230 ezer gyerek élt ilyen háztartásokban.

Amikor viszont a medián jövedelem 40 százalékával számoltak, vagyis a mélyszegénységben élőket vizsgálták, kiderült, hogy nemhogy csökkent, de még nőtt is az érintett családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma.

A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt: ez az EU-s átlag kétszerese. A tanulmány szerint jelenleg legalább 125 ezer gyerek él olyan háztartásban, ahol senki nem foglalkoztatott, illetve esélyük sincs a munkavállalásra.

Mint kiderült, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. 

Ugyanakkor a nagyon rossz lakáskörülmények közt élő gyerekek száma is nagy mértékben nőtt: 19,7-ről 27,3 százalékra emelkedett, miközben az EU-s átlag mindössze 6 százalék volt 2017-ben.

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.