Belföld csatatér 2019 - budapest

Évekkel korábban halnak, akik rossz kerületbe születnek

Térképre raktuk, hogy a budapesti kerületekben mekkora a várható élettartam. A különbségek nagyok: egyes városrészek a világ élvonalában, mások a harmadik világ szintjén vannak. Mi a magyarázat, és javítható-e a helyzet?

A magyaroknál csak a románok, a bolgárok, a lettek és a litvánok halnak korábban az Európai Unióban. A magyar nők születéskor várható élettartama ugyan körülbelül hat évvel magasabb a férfiakénál, de uniós összehasonlításban ez is csak a lista végéhez elég.

Az országon belül is nagyok a területi eltérések: általában elmondható, hogy a szegényebb településeken, megyékben, régiókban alacsonyabb a születéskor várható élettartam, a gazdagabbakban pedig magasabb. Ennek megfelelően már hosszú ideje mind a nőknél, mind a férfiaknál Budapesten áll a legjobban ebben a mutatóban.

Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a budapesti kerületek között is drasztikus eltérések vannak. Elkértük hát az elmúlt tíz év adatait a Központi Statisztikai Hivataltól. Ezekből pedig az látszik, hogy

vannak olyan kerületek, ahol olyanok az életkilátások, mint Szamoán és Mauritiuson, a Duna túlpartján viszont a Hollandiában és Új-Zélandon tapasztalhatóan hosszú életben bízhatnak az ott élők.

Soroksár = Mauritius

A KSH szakemberei hároméves intervallumonként adták meg az adatokat, hogy az esetleges kilengéseket kiszűrjék. Az így kapott adatsort térképre vittük, külön a nők és a férfiak életkilátásait, és azt láthatjuk mindkét esetben, hogy valóban nem lehet véletlenszerűségről beszélni, alig változó mintázatokat kaptunk. A nők várható élettartama lényegében ugyanolyan különbségeket mutat kerületenként, mint a férfiaké. A budai oldalon és az V. kerületben tovább élnek az emberek, mint a többi pesti kerületben. És van néhány olyan kerület, ahol nagyon rosszak mindkét nem életkilátásai.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét nemnél javuló tendenciát látunk, de a kerületek közötti különbségek mégis szinte változatlanok. Ezt úgy lehet látni a térképek között váltogatva a grafika alján található nyilakkal, hogy a zöldek ugyan egyre világosabbak lesznek, a sötétebb foltok viszont ugyanazokra a kerületekre koncentrálódnak.

A nőknél Józsefváros és Kőbánya stabilan a három legrosszabb adatot produkáló kerület között van, a II., az V. és a XII. kerület pedig az élen áll. A pesti oldalon Zugló és a XVI. kerület emelkedik ki az átlagból.

2010 és 2018 között egyetlen kerület kivételével mindenhol nőtt a nők születéskor várható élettartama, átlagosan 1,1 évvel. A legnagyobb ugrást a XVII. kerületben regisztrálták, 2,7 évvel, amitől az V. kerület 2,5 éves javulása sem marad el sokkal. Egyedül Soroksár hozott lényegében hajszálra ugyanolyan számot az utolsó, 2016 és 2018 közötti periódusban, mint 2010 és 2012 között, amivel rögtön az utolsó helyre csúszott a sorban a XXIII. kerület.

Ha a világranglistával hasonlítjuk össze a legfrissebb adatokat, akkor azt látjuk, hogy amíg egy II. kerületi nő várható élettartama egy britével állítható párba, addig egy soroksári nő csak olyan hosszú életre számíthat, mint egy macedón vagy egy mauritiusi.

Józsefváros = Szamoa

Míg a nőknél a két szélső érték között öt év a különbség, addig a férfiaknál ennek majdnem a duplája: egy II. kerületi férfi kilenc évvel számíthat hosszabb életre, mint egy józsefvárosi.

Józsefváros, Csepel, Kőbánya és Pesterzsébet: a férfiaknál ide nem jó születni, ha valaki sokáig szeretne élni. A másik végletben sincs meglepetés: a Belváros, illetve a II. és a XII. kerület emelkedik ki.

A férfiak várható élettartama a nőknél nagyobb – másfél éves – javulást mutat a szóban forgó időszakban. A II., a VI. és a XVII. kerületi férfiak is 2,5 évvel hosszabb életre számíthatnak manapság, mint tíz évvel ezelőtt. Egyedül Józsefváros adata romlott, igaz, csak 0,2 évvel: ezzel Bulgária szintjéről Szamoa szintjére csúszott a VIII. kerület, és

már csak egy hajszállal előzik meg a józsefvárosi férfiak a bangladesieket a várható élettartamukat tekintve.

Jó hír viszont a II. kerületi férfiaknak: ha a kerületük önálló ország lenne, akkor a születéskor várható élettartam világranglistáján beférnének a top 10-be. Új-Zélanddal, Szingapúrral és Hollandiával hozza egy szintre Rózsadomb környékét, hogy 80 évig tartó életre számíthatnak az itt élő férfiak.

Mi a magyarázat?

A cikk elején már utaltunk arra, hogy a születéskor várható élettartam kerületek közötti eltéréseket magyarázzák a vagyoni, jövedelmi különbségek, de természetesen nem olyan egyszerűen, hogy aki gazdagabb, az tovább él. Ha megnézzük a GKI Gazdaságkutató Zrt. térképeit, amin a kerületek vásárlóerejének különbségei látszanak, akkor elsőre feltűnik, hogy hasonló mintázat rajzolódik ki, mint az általunk készített térképeken. Molnár László, a GKI vezérigazgatója elmondta, nem véletlen az összefüggés, hiszen külső okokban – mint például levegőminőség – nincs olyan nagy különbség a kerületek között, mint amit a várható élettartamok mutatnak.

Szerinte az is fontos kérdés, hogy melyik kerületben milyenek az ingatlanárak, mert gyorsan cserélődik a budapesti lakosság, és a drágább környékeket csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak. Wéber András, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának szakértője is utalt erre, de az ok-okozati összefüggések részletes feltárása „egy PhD dolgozat témája lehetne”.

Ezen túl viszont nagyon hasonló dolgokat mondott mindkét általunk megszólaltatott szakértő, amikor a kerületi különbségekről kérdeztük őket:

a legfontosabb ok nem meglepő: az emberek egészségügyhöz való viszonya sarkalatos kérdés.

Molnár László kiemelte, hogy a vagyoni helyzet összefügg életmódbeli kérdésekkel – az egészséges táplálkozással például –, az egészségtudatosság szintjével, azaz mondjuk azzal, hogy mennyire rutinszerűen jár valaki szűrővizsgálatokra. Másrészt az ellátás színvonala is más attól függően, ha valakinek több pénze van:

A magnánegészségügyben nem kell hónapokat várni egy CT-re

– mondott a kutató egy nyilvánvaló példát. Illetve azt is fontosnak mondta, hogy sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak a munkából egy orvosi vizsgálat miatt.

Wéber András is elmondta, hogy a Magyarországon belüli különbségeket is magyarázza, hogy Budapesten jobb a hozzáférési lehetőség az egészségügyi ellátáshoz, mint az országos átlag, ezért magasabb a várható élettartam is a fővárosban. Az életkilátások kerületi szintű különbségeiben a lakosság eltérő jövedelemszintje játssza a legfontosabb szerepet.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Országos kórkép

Mindkét szakértő említette, hogy a romák születéskor várható élettartama alacsonyabb Magyarországon, mint a nem romáké, ami társadalmi okokra vezethető vissza. Így nem meglepő, hogy rendre azok a kerületek a sereghajtók, ahol több roma él, illetve ahol több szegregátum van.

És mivel az iskolázottsági szint szorosan összefügg a jövedelemmel, ami pedig – mint láttuk – az egészségtudatossággal, illetve a lehetőséggel az egészséges életre, így az sem meglepő, hogy ha megnézzük az iskolázottsági szinteket kerületi bontásban, akkor nagyon hasonló mintázatot kapunk, mint a születéskor várható élettartamot ábrázolóknál.

A fentiekből következik, hogy a kerületi különbségek alapvető okait egy kerületi polgármester vagy önkormányzat nem tudja megszüntetni, de például az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést tudja javítani, vagy például szűrővizsgálatok szervezésével is javítható a helyzet. Az viszont kormányzati kérdés, hogy van-e arra politikai akarat, hogy az országos különbségeket tükröző kerületi különbségek kiegyenlítésével akar-e és tud-e valamit kezdeni az ország vezetése.

Kiemelt kép: Mohai Balázs /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.