Mint arról korábban beszámoltunk feltételes szabadságra bocsátották H. Dezsőt az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottját. A Szögi Lajos megölésében részt vevő férfi 17 évet kapott jogerősen, de a jó magaviselete miatt 13 év után kiengedték.
A Jobbik közleményben reagált H. Dezső szabadulására. Azt írták, hogy nemcsak F. Hasszánoktól, hanem H. Dezsőktől, Sztojkáktól és Poltoktól is meg kell védeni az országot. Szerintük ugyanis azért engedték ki H. Dezsőt, mert meg volt kötve a bíró keze. A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a Jobbik állításaira.
Minden szakmaiságot nélkülöz, és a nyilvánosság teljes félretájékoztatására alkalmas a Jobbik Magyarországért Mozgalom azon közleménye, melynek lényege szerint az olaszliszkai lincselés egyik elítéltje azért került szabadlábra, mert “a bíró keze meg volt kötve egy törvénymódosítás, és az ahhoz fűzött Polt Péter legfőbb ügyész által írt utasítás alapján
– közölték, hozzátéve, a párt állításával ellentétben nem a 2013-as új, hanem az 1978-as régi Btk. alapján ítélték el, majd bocsátották feltételes szabadságra az elkövetőt.
A Legfőbb Ügyészség szerint az új Btk. hatályba lépése sem eredményezi azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás automatikus lenne, és a bírónak ebben a körben ne lenne mérlegelési joga.
A törvény rendelkezése szerint ugyanis a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén az ítéletben meg kell állapítani a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. A terheltnek a büntetése kétharmadát, ha visszaeső háromnegyedét, de legkevesebb három hónapot ki kell töltenie a büntetéséből. Ez az objektív feltétel, amely a bírói mérlegeléstől független körülmény.
Ha az elítélt a törvényben meghatározott legkisebb időtartamot kitöltötte, és azt a törvény nem zárja ki, bíróságnak kötelessége megvizsgálni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ekkor a bíróság mérlegelést követően határoz, azonban dönthet úgy is, hogy az elítéltet nem bocsátja feltételes szabadságra.
Azt írják, hogy az ügyészség minden törvényes eszközzel fellépett annak érdekében, hogy H. Dezső ne szabadulhasson, ugyanis a büntetés-végrehajtási bíró döntésével szemben a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett. A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa azonban a fellebbezést elutasítva a végzést helybenhagyta, így az véglegessé vált. Azaz a szabadulás bírói döntés, nem pedig törvénymódosítás, illetve az ahhoz fűzött „utasítás” következtében történt.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
