Belföld
Debrecen, 2009. november 13.
Az elsőrendű vádlott, ifjabb Horváth Dezső hallgatja a Debreceni Ítélőtábla Szögi Lajos meggyilkolása ügyében hirdetett ítéletét. Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én Olaszliszkán, miután a férfi autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg.
MTI Fotó: Balázs Attila

Reagált a Legfőbb Ügyészség az olaszliszkai lincselő szabadulása körüli botrányra

Mint arról korábban beszámoltunk feltételes szabadságra bocsátották H. Dezsőt az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottját. A Szögi Lajos megölésében részt vevő férfi 17 évet kapott jogerősen, de a jó magaviselete miatt 13 év után kiengedték.

A Jobbik közleményben reagált H. Dezső szabadulására. Azt írták, hogy nemcsak F. Hasszánoktól, hanem H. Dezsőktől, Sztojkáktól és Poltoktól is meg kell védeni az országot. Szerintük ugyanis azért engedték ki H. Dezsőt, mert meg volt kötve a bíró keze. A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a Jobbik állításaira.

Minden szakmaiságot nélkülöz, és a nyilvánosság teljes félretájékoztatására alkalmas a Jobbik Magyarországért Mozgalom azon közleménye, melynek lényege szerint az olaszliszkai lincselés egyik elítéltje azért került szabadlábra, mert “a bíró keze meg volt kötve egy törvénymódosítás, és az ahhoz fűzött Polt Péter legfőbb ügyész által írt utasítás alapján

– közölték, hozzátéve, a párt állításával ellentétben nem a 2013-as új, hanem az 1978-as régi Btk. alapján ítélték el, majd bocsátották feltételes szabadságra az elkövetőt.

A Legfőbb Ügyészség szerint az új Btk. hatályba lépése sem eredményezi azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás  automatikus lenne, és a bírónak ebben a körben ne lenne mérlegelési joga.

A törvény rendelkezése szerint ugyanis a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén az ítéletben meg kell állapítani a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. A terheltnek a büntetése kétharmadát, ha visszaeső háromnegyedét, de legkevesebb három hónapot ki kell töltenie a büntetéséből. Ez az objektív feltétel, amely a bírói mérlegeléstől független körülmény.

Ha az elítélt a törvényben meghatározott legkisebb időtartamot kitöltötte, és azt a törvény nem zárja ki, bíróságnak kötelessége megvizsgálni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ekkor a bíróság mérlegelést követően határoz, azonban dönthet úgy is, hogy az elítéltet nem bocsátja feltételes szabadságra.

Azt írják, hogy az ügyészség minden törvényes eszközzel fellépett annak érdekében, hogy H. Dezső ne szabadulhasson, ugyanis a büntetés-végrehajtási bíró döntésével szemben a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett. A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa azonban a fellebbezést elutasítva a végzést helybenhagyta, így az véglegessé vált. Azaz a szabadulás bírói döntés, nem pedig törvénymódosítás, illetve az ahhoz fűzött „utasítás” következtében történt.

Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.