Belföld

Becsődöltek a tárgyalások az átalakuló Corvinus és a szakszervezet között

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) felfüggesztette a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) – olvasható abban a levélben, amelyet a szakszervezet juttatott el a dolgozóknak június 4-én, alig egy hónappal azelőtt, hogy meg kellene kötni az új tanévre szóló dolgozói szerződéseket.

Tavaly ősszel derült ki, hogy átalakítják a Corvinust, 2019. július 1-jétől egy állami alapítású alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány fogja fenntartani az egyetemet, és bár először arról volt szó, hogy nem lesznek államilag finanszírozott helyek az új magánegyetemen, ezt később cáfolták. Nem sokkal később arról írt a 168 Óra, hogy a BCE-t fenntartó alapítványba betolt alapítói vagyon nagy része Mol-részvény lesz majd, tavasszal pedig kiderült, hogy Maecenas Alapítvány kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt Mol-vezér lesz.

Lánczi András rektor novemberben arról beszélt a Magyar Időknek, hogy az egyetem átalakításával a világszínvonalat célozzák meg, a tanároknak pedig olyan fizetést kell biztosítani, hogy ne szoruljanak rá mellékállásokra. Lánczi szerint a sok mellékállás miatt csökkent a tudományos tevékenység és lett kevesebb ideje az oktatóknak kutatni, de „a Corvinus már elindult ebbe az irányba, az oktatók egzakt teljesítménymérés mellett dolgoznak, amelynek segítségével differenciáltan többletjövedelemhez juthatnak azok, akik jól teljesítenek.”

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszél az intézmény új működési modelljéről az épület aulájában 2019. február 11-én. Fotó:Balogh Zoltán / MTI

Kényszerhelyzetet teremtő viszonyok

A 24.hu azonban egyetemi forrásokból úgy értesült, hogy ez nem teljesen így van. Eddig az oktatói plusz munkát sávosan jutalmazták az alapbéren felül, most viszont úgy akarják emelni a fizetést, hogy a plusz munkát beépítik. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy eddig nem volt muszáj 200 százalékot dolgozni, de ha valaki akart, tudott, és annyival magasabb volt a fizetése, ezentúl viszont a 200 százalék munka lesz az alap, ami úgy is sok, ha megkapja az ezért járó fizetést. Főleg úgy sok, hogy forrásunk szerint egy adjunktus már most is annyi óraszámban tanít, mint egy középiskolai tanár, így alig van idejük kutatni.

A lapunk birtokába került, fent idézett levél szerint a szakszervezet június 3-án döntött arról, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, mert a legfontosabb vitás kérdésekben, mint a cafeteria és az év végi összeg nagysága és garantálása, a jubileumi jutalmat felváltó egyetemi hűségjutalmi rendszer kidolgozása, nem sikerült megegyezniük.

Az átalakulás folyamatát tekintve pedig a munkavállaló kollégák azt várták és várják el, hogy a munkáltató képviselői – az egyetemet vezető kollégáink – nyílt, őszinte és méltányos, nem pedig manipulatív és kényszerhelyzeteket teremtő viszonyok között viszik az átalakulás humánpolitikai folyamatait. Továbbá nem eddigi jogaink és lehetőségeink szűkítésére, hanem bővítésére törekszenek érdemi lépéseket helyezve kilátásba az ígéretek és várakozások beváltására.

A levélben felmerült az oktatók és a nem oktatók szabadságnapjaival kapcsolatos probléma is. Az állami egyetemből magánegyetemre való áttérés során ugyanis a dolgozók átkerülnek a közalkalmazotti státuszból átkerülnek a munka törvénykönyve hatálya alá, így elveszik egy csomó szabadságuk is.

Ugyancsak problémát jelent, ha egy oktató más felsőoktatási intézményben is szeretne tanítani. A BCE-n erről egy formanyomtatányon kell nyilatkozni, amit aztán vagy engedélyez az egyetem, vagy nem. Arról viszont, hogy pontosan milyen feltételek mellett utasítja el a Corvinus vagy engedélyezi a másodállást, nincs szó sem az új munkaszerződésben, sem a kollektív szerződésben.

Az FDSZ azt írja, hiába mentek oda úgy a megbeszélésre, hogy egy, a dolgozók körében végzett kérdőíves felmérés alapján javaslatokat tettek a kollektív szerződés módosítására, a javaslataiktól olyan távol álló mandátumot kaptak a kancellártól és a rektortól, hogy nem látták értelmét a további tárgyalásoknak.

Oktatás, kutatás, teljesítmény

Az oktatási terhelés és a kutatási lehetőségek közötti feszültség az egyetem régi és megoldandó problémája,

– írta kérdéseinkre válaszul a BCE, de azt állítják, hogy a „megújulási folyamat” kezdete óta működő projektszervezet a humánpolitikai stratégia és a foglalkoztatási keretrendszer kialakításával, és ez alapján az új bérezési és teljesítménymérési rendszer kialakításával orvosolni tudja a helyzetet.

A 2019-es teljesítményértékelés és az ezzel összefüggő bérezés a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fog zajlani, és a fenntartóváltással közvetlen összefüggésben csak kisebb változásokat ígérnek a bérezésben, például a nyelvvizsgapótlék beépül az alapbérbe, úgy, hogy a munkaköri leírás nem változik.

Béren kívüli juttatások, jutalom

A felsőoktatási törvény előírásai szerint a közalkalmazotti státusszal összefüggő jubileumi jutalmak rendszere 2024-ig érvényben marad a Corvinuson, de ez nem az adott intézményhez kapcsolódó hűséget jutalmaz, arra a szakszervezettel közösen alakítanak ki egy, a Corvinuson eltöltött éveket elismerő hűségjutalmi rendszert. A tervek szerint ez gyakrabban fog jutalmat osztani, mint a közalkalmazotti jubileum. A két rendszer az átmenet miatt egy ideig párhuzamosan működhet, ez alatt egy ember csak az egyik rendszerből kaphat jutalmat, abból viszont az előnyösebbet.

Az egyetem azt állítja, hogy elkötelezett a béren kívüli juttatások növelése mellett, ez elsősorban a SZÉP-kártyán adott juttatás növelését jelenti a fenntartóváltás után. Ezen kívül szó lehet iskolakezdési támogatásról (beleértve a bölcsödét és az óvodát is), a temetési segélyről és a szociális segélyről, illetve év végi jutalomról.

Fotó: Kummer János / 24.hu

Szabadságnapok és munkaviszony

A Corvinus azt állítja, nem kell attól tartani, hogy az oktató-kutató-tanár munkakörökben foglalkoztatottak a fenntartóváltás után nem tudnának kötetlen munkaidőben dolgozni, ezt továbbra is biztosítják nekik.

Jelenleg közalkalmazotti státuszban 21 nap szabadságuk és 25 nap pótszabadságuk van, amiből 15 nappal a munkáltató rendelkezik és rendkívüli feladat esetén nem kötelező kiadnia. Fontos körülmény, hogy az oktatók munkavégzésének kereteit nem a szabadnapok száma, hanem a tanév időbeosztása és az óra határozza meg. Hozzátették azonban, hogy

bár a váltás után a munka törvénykönyve fog vonatkozni az oktatókra is, az egyetem álláspontja az, hogy a kötelező minimumnál több szabadságot érdemes adni minden munkavállalóknak.

A nem oktató-kutató-tanár, tehát adminisztratív vagy szakértői beosztásban foglalkoztatott munkavállalók eddig is kötött munkaidőben dolgoztak, és július után is abban fognak. Náluk annyi lesz a változás, hogy ezentúl a szabadságnapok számának alapja az életkorral lesz összefüggésben.

Az egyetemen kívüli munkával kapcsolatban az a legfontosabb alapelv, hogy az nem menjen oktatói-kutatói-tanári vagy adminisztratív-szakértői rovására, az összeférhetőséget a munka törvénykönyve alapján szabályozzák, de figyelembe veszik a kötetlen munkaidőt. Azt, hogy összeférhető-e az egyetemi munka és a másodállás, oktatók esetében az intézetigazgató véleményezi, majd ennek ismeretében a dékán javaslatot tesz, amelyet a rektor hagy jóvá. Adminisztratív vagy szakértői munkakörökben foglalkoztatottak esetében az első két lépés azonos, de a végén kancellár jóváhagyása kell.

Szakszervezet: jogilag nincs garancia a kötetlen munkaidőre

A szakszervezet corvinusos bizottsága, illetve az egyetem közalkalmazotti tanácsa június 18-án újabb levelet küldött a dolgozóknak, ebből kiderült, miért hagyták abba a tárgyalásokat a hónap elején. Azt írják, hogy

az egyetem a kollektív szerződésről szóló tárgyalás legutolsó fordulóján azt javasolta, hogy az oktatóknál a jelenlegi 46-ról 30-ra, a nem oktatóknál a jelenlegi maximum 34-ről 30 napra csökkenjenek a szabadságnapok.

Ezzel szemben a szakszervezet azt javasolta, hogy az oktatóknak legyen 41 nap szabadsága, a nem oktatóknak pedig 25 nap alapszabadsága (az életkorral járó napokkal együtt maximum 35). Indoklásuk szerint ez a fiataloknak is kedvező lett volna, a BCE azonban nem értett egyet, pedig az FDSZ szerint a 30 nap szabadság még a júliusi-augusztusi nyári időszakot se fedezné.

A szakszervezet aggódik amiatt is, hogy valóban lesz-e kötetlen munkaidő, szerintük erre nincs jogi garancia. Az ő értelmezésükben a munkatörvénykönyv szerint kötetlen munkarendben csak a vezető állású munkavállalók dolgoznak, ez az egyetem esetében az intézetigazgatókig terjedne. Mindenki más jogilag kötött munkarendben dolgozna, és bár a munkáltató képviselő állítják, hogy a kötetlen munkaidőt nem vonják kétségbe, a szakszervezet szkeptikus.

A munkaszerződések mellékletét képező munkaköri leírás – jelenleg az eddigi – tartalmazza a kötetlen munkaidőt és ez bizonyos mértékű biztosíték. A munkaköri leírást azonban a munkáltató egyoldalúan átalakíthatja azzal a megkötéssel, hogy a jellegét alapvetően nem változtathatja meg (pl. nem csinálhat nem-oktatót az oktatóból) és a munkavállalónak is alá kell írnia,

olvasható a levélben. Hozzáteszik: még a kötetlen munkaidő sem jelenti azt, hogy a munkáltatót nem írhat elő kötelező dolgokat, amelynek a mértéke bizonytalan, mert formailag kötött munkaidőben dolgoznak.

Miért ne találhatnák ki akár azt is, hogy heti 40 órát igazoltan benn kell tölteni az egyetemen?

Ami a béreket illeti: a levél szerint az egyetem egyelőre elzárkózik a bértárgyalásoktól, bár lehetséges, hogy a kuratórium még megszólal a július 1-jei hivatalos átvételt megelőző összmunkatársi gyűlésen.

A munkavállalói érdekképviselet sürgeti azt is, hogy rálássanak a fenntartói jogokat gyakorló kuratórium működésére, bár azt írják, hogy az egyetem rektora kijelentette, nem tud olyan jogszabályról miszerint a kuratórium köteles lenne az üléseiről készült jegyzőkönyvet és emlékeztetőket nyilvánosságra hozni.

Ilyen jogszabályról mi sem tudunk, de attól még az egyetempolitikai elvárást, hogy a fenntartó működése transzparens legyen, érvényesnek kell gondolnunk.

A szakszervezet már az átalakulás elején kérte, hogy legalább a felügyelőbizottságba alulról delegálhassanak képviselőt, de erre az egyetem vezetése nem reagált – olvasható a levélben.

Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.