Belföld

Ha hiányzik majd az iskola, elmegyek az egyikbe takarítónőnek

Idén először a garantált bérminimumot sem éri el a tanárok kezdőfizetése, így fordulhat elő, hogy egy pályakezdő pedagógus kevesebbet keres, mint egy szakképzetlen asszisztens. Nem csoda, hogy a tanárszakon végzett hallgatók az éhen halást emlegetik.
Korábban a témában:

Abban semmi meglepő nincs, hogy a pedagógusok – ahogy bárki más – szeretnének többet keresni. Sokkal inkább az tehát a kérdés, miért fontos a társadalomnak, hogy többet keressenek, pontosabban hogy jól keressenek a pedagógusok. Nagyon leegyszerűsítve azért, mert a társadalomnak fontos az oktatás, az oktatásnak pedig fontos a pedagógus.

Ezt a véleményt nem valamely kormánykritikus pedagógus szakszervezet, vagy bármilyen Soros-szervezetnek titulált szervezet fogalmazta meg, hanem a kormány által 2014-ben létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége, ami nemrég javaslatot tett közzé a pedagógusok fizetésének rendezésével kapcsolatban.

Nem ez az első alkalom, hogy a Pedagógus Kar kritikát fogalmaz meg az oktatás állapotával kapcsolatban, tavaly ősszel például többek közt az állt értékelésükben, hogy felduzzasztott tananyag, embertelenül sok „hagyományos” tanóra, kevés gyakorlatias, projektszerű vagy kooperatív jellegű foglalkozás jellemzi iskoláinkat.

A szervezet már ebben az állásfoglalásában leszögezte, hogy kössék a béreket a diplomás átlagbérhez, hiszen a pedagóguspályát mindenképpen vonzóbbá kell tenni, azonban ez a jelenlegi bérekkel és feltételekkel elképzelhetetlen.

A probléma súlyosságát viszonylag szemléletesen ábrázolta a Pedagógus Szakszervezet idén februárban: létrehoztak egy úgynevezett bérnyomásmérőt, ami megmutatta: a pedagógusok az elmúlt néhány évben milliós nagyságrendű összegektől estek el a kormány bérszámítási módszerének következtében.

A pedagógus illetmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa

– írja a Nemzeti Pedagógus Kar a tarthatatlan helyzetről mostani javaslatában.

A szervezet szerint a bérrendezéshez elengedhetetlen lenne a pedagógus illetmény és a garantált bérminimum legalább 2013 szeptemberi arányának visszaállítása, ez 135,6 százalék volt.

Budapest, 2017. május 22.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

Példátlan összeg

Az alábbi ábrán látható, hogy amíg 2015-ben a garantált bérminimumnak – ennél az összegnél nem kaphat kevesebbet szakképzett munkavállaló – 140,5 százaléka volt kezdő pedagógusfizetés, addig ez az évek során olyan mértékben csökkent, hogy egy évvel ezelőtt már csak 1,2 százalékkal haladta meg a garantált bérminimumot, jelenleg pedig a bértábla szerint kevesebb annál (93,7 százaléka).

Erre korábban soha nem volt példa.

Az összeg természetesen „csak” a bértábla szerint kevesebb, hiszen a törvényi előírás szerint nem kereshet kevesebbet egy pedagógus a garantált bérminimumnál, azaz valójában a két összeg megegyezik, ez azonban nem emelést, hanem kompenzációt jelent, erre pedig soha nem volt még szükség eddig.

A pedagógus életpályamodell magasabb fokozatainál az illetmény persze magasabb, de a garantált bérminimumhoz viszonyított arány csökkenése ezekben az esetekben is ugyanúgy fennáll.

A Pedagógus Kar ugyanakkor megjegyezte, hogy a garantált bérminimum emelkedése nyilvánvalóan pozitív folyamat, egyfajta társadalmi siker, viszont

a pedagógus illetmény ehhez képesti arányának romlása azt mutatja, hogy ebből a társadalmi sikerből ők nem részesültek.

Az arányok egészen másképp alakulnának, ha a pedagógusok fizetése a minimálbérhez lenne kötve, ez látható a következő grafikonon is. Ebben az esetben a pályakezdő tanárok fizetése jóval meghaladná a garantált bérminimumot, egész pontosan az idei évben közel 140 százalékát tenné ki.

A Nemzeti Pedagógus Kar ennek fényében az illetményalapot a minimálbérhez igazítaná, illetve szakmai fejlődés révén könnyeben elérhető magasabb illetményalap bevezetését szorgalmazzák. Ezen kívül a pálya vonzóbbá tétele érdekében az első tíz évben dinamikusabban emelkedő fizetés biztosítását szeretnék.

Még egy asszisztensnek is jobb

A szervezet elismeri, hogy vitathatatlanul többet keresnek a pedagógusok, mint a jelenlegi rendszer 2013. szeptemberi bevezetése előtt, azonban ha már azt nézzük, sikerült-e elérni azt a 2010-ben kitűzött célt, hogy a tanárok társadalmi megbecsültségének helyreállítása érdekében a bérek rendezésére van szükség, akkor arra kell válaszolni: jól keresnek-e a tanárok.

A tanulmány készítésekor a pályakezdő tanárok fizetését vizsgálták, hiszen annak, aki pedagógus pályára lép, vagy arra készül, ez a fő szempont. A Pedagógus Kar értékelése szerint kijelenthető, hogy a pályakezdő pedagógusbér egyáltalán nem vonzó,

különösen gyengítik ezt olyan anomáliák, mint hogy a főiskolát végzett pályakezdő pedagógus kevesebbet keres, mint a középiskolát végzett, akár szakképzetlen pályakezdő pedagógiai asszisztens.

Ennek fényében nem véletlen, hogy finoman fogalmazva sem tartozik az érettségiző fiatalok legfőbb vágyai közé a tanárpálya, sőt. Az idei felsőoktatási felvételi statisztikákból kiderül, hogy 19 százalék a gazdaságtudományi képzéseket választotta, a műszaki területet 14,1 százalék, a helyettes államtitkár pedig megjegyezte, hogy jobban örülnének, ha 12,6 százaléknál többen jelentkeznének pedagógusképzésre.

A miérteket viszonylag jól alátámasztja a Pedagógus Kar tanulmánya, hiszen mint írják, „nem valószínű, hogy egy friss diplomást különösebben motivál az, hogy két év szakmai gyakorlat és egy minősítés kell ahhoz, hogy kicsit többet keressen, mint az érettségizett iskolatitkár”.

A szervezet szerint így az első lépés egy egyszeri kiigazítás lenne: ha legalább a 2013. szeptemberi szintre akarnánk emelni a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányát, akkor

a pályakezdő tanárok fizetését 44,7 százalékkal kellene azonnal megemelni.

A Pedagógus Kar több lehetséges megoldást is vázol a bérrendezésre, az egyszeri korrekción kívül lehetséges megoldásként többek közt az inflációkövető vetítési alap lehetőségét tárgyalják.

Hogy miért? Pusztán azért, mert „a pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól”.

Nem lehetek tanár, mert éhen halok

A kezdő pedagógusfizetés még azokat is aggodalommal tölti el, akik a pályaválasztáskor a tanári pálya mellett döntöttek: ezt igazolja egy tanárszakos hallgatók körében készült felmérés is.

Képtelenség megélni abból a fizetésből, amit egy tanár kap. Számszerűsítve, a mesterdiplomás pedagógusok kezdő fizetése nettó 135 ezer forintban merül ki – mondta a 24.hu-nak Mihályi Fruzsina, az ELTE végzős tanárszakos hallgatója.

Image: 73880623, Mihályi Fruzsina hamarosan kézhez kapja tanári diplomáját, azonban hiába lesz pedagógus papíron, a körülmények nem teszik lehetõvé, hogy azt a hivatást ûzze, amit gyermekkora óta szeretne. Mivel kell szembe néznie egy friss diplomás tanárnak? Errõl mesélt a 23 éves lány., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Marjai János /24.hu

A fiatal lány ezért ekkoriban alapította meg másodmagával a huszonéveseket sújtó problémákkal foglalkozó 20on.hu-t, amely nemrég 243 osztatlan tanárszakon végzett hallgatót – 127-et budapesti, 116-ot pedig vidéki egyetemekről – kérdeztek meg arról, terveznek-e a jövőben a pályán maradni.

A válaszadók kétharmada kifejezetten bizonytalan a jövő tekintetében, sokan közülük szeretnének ugyan tanárok lenni, de az anyagi nehézségek hatására mégis lemondtak a terveikről.

Sokak tervezik, hogy részmunkaidőben a pályán maradnak majd, de terveik szerint máshol is keresnének pénzt. Arra a kérdésre, hogy tanárként képzeli-e el a jövőjét, egy kitöltő azt írta,

tanárként képzelem el a jövőmet, de csak azért, mert van egy élettársam, aki elegendőt keres ahhoz, hogy az én fizetésem egy fajta kiegészítő fizetés legyen az életünkben, abban a 6 évben, amíg gyakornokként vagyok számon tartva.

Mások arról számoltak be, hogy akkor tudják tanárként elképzelni magukat, ha találnak szolgálati lakást, hiszen esélytelennek látják, hogy a kezdő pedagógusként elérhető fizetésből kijöjjön az albérleti díj, a rezsi és a megélhetés is.

Olyan kitöltő is akadt, aki látja magát a tanári pályán, de csak külföldön, hiszen egyelőre a szüleivel lakik, viszont ha a saját életét akarná elkezdeni, tudja, hogy nem mehet tanárnak.

Az angoltanárnak készülők sok esetben nem valamelyik állami intézményben akarják kamatoztatni a tanultakat, hanem egy nyelviskolában. „A kezdő 135 ezres fizetésből meg éljen meg az, aki kitalálta… Röhej!” – írta egy kitöltő.

Mások már a képzés végeztével azon aggódnak, hogy ilyen alacsony kezdőfizetés mellett hogyan lesznek képesek egyáltalán ellátni magukat, főleg úgy, hogy Budapesten maradnának, de nincs lakásuk a városban.

Egy garzonlakás bérleti díja viszont egy kezdő tanári fizetéssel vetekszik, ami elég lehangoló. Ez azt jelenti, hogy kénytelen leszek magántanításból finanszírozni a szükséges élelmiszereket. És a megtakarítás még a látóhatáron sincs… Ilyen feltételekkel nem tudom, meddig tudom lelkiismeretesen, igényes végezni a munkám kiégés nélkül

– fogalmazott egyikük.

Többek meglehetősen pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán az alapvető megélhetésükhöz elegendő-e a tanári fizetés: hárman is azt írják, az éhen halás szélére sodorná őket a tanári pálya:

  • „Igen, mert szeretem ezt csinálni, de biztos, hogy lesz másodállasom is különben éhen halnék.”
  • „Igen, tanárként azt a két hónapot, amíg éhen nem halok. Aztán már mindegy.”
  • „Nagyon szeretnék tanár lenni (ezért tanulok 6 évig, más, 3 éves szak helyett), de ha nem növekedik a fizetés, nem lehetek tanár, mert éhen halok.”

Mások a diploma megkapása után rögtön menekülnének a pályáról, egy gyors átképzés után, vagy akár annak hiányában, hiszen

bármilyen szakképzettség nélkül képes vagyok már többet keresni, mint kezdő tanárként a közoktatásban. És ezzel el is búcsúzom a katedrától, még mielőtt igazából felléptem volna rá. Ha nagyon hiányzik az iskola, majd elmegyek takarítónőnek az egyikbe (mert már ők is többet keresnek, mint a kezdő tanár).

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Nemzeti Pedagógus Kar állásfoglalása kapcsán nem kívánnak-e változtatni a pedagógusbérek számítási módján. Válaszukban közölték, hogy a Nemzeti Pedagógus Karral folyamatosak a tárgyalások, javaslataikat, kezdeményezéseiket ismerik.

A minisztérium állítja, elkötelezettek a pedagógusok munkájának megbecsülése mellett, „ezért is voltak ők az elsők, akik számára életpálya- és átfogó béremelési program indult, bérük 2013 óta átlagosan 50%-kal emelkedett”.

Kiemelt kép: Komka Péter /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,33%
DK 16,19%
Momentum 9,89%
MSZP-P 6,66%
Jobbik 6,41%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,62%
LMP 2,18%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények