Az Eurostat tájékoztatása szerint az unión kívülről érkező kérelmezők számára biztosított európai uniós állampolgárság megadásának adatai az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak. 2016-ban számuk közel 995 ezer volt, 2015-ben pedig mintegy 841 ezren kérelmeztek európai állampolgárságot.
A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak. A marokkóiak közül legtöbben olasz, spanyol és francia, az albánok közül legtöbben görög és olasz, az indiaiak és a pakisztániak főként brit állampolgársághoz folyamodtak.
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a vizsgált év során a legtöbb uniós állampolgár között a románokat és a lengyeleket követően a britek adtát be a legtöbb, mintegy 15 ezer állampolgársági kérelmet. Egy másik uniós tagország állampolgárságát megszerző britek száma több mint kétszeresére nőtt 2017-ben. Más uniós ország állampolgárságát Nagy-Britannia után legtöbben Luxemburgból, Máltáról és Franciaországból kértek.
Már egy adott országban élők honosítási eljárásainak sorában Svédország vezet, ahol száz külföldi lakosra vetítve 8,2 állampolgárságot biztosítottak a kérelmezők számára. Svédországot Románia (5,9) Finnország (5,0), Portugália (4,5), Görögország (4,2) és Ciprus (3,9) követi a sorban.
Magyarország 2787 embernek adott állampolgárságot 2017-ben, ez 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezményezettek főként románok, ukránok és szlovákok voltak – közölte az uniós statisztikai hivatal.
Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
