Nemrég írtunk arról, hogy a parlament elé került a Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett salátatörvény, amelynek a munka törvénykönyvében javasolt módosításai a munkahelyi internetezést is érintik. A törvénytervezet kimondja, hogy „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”, ezzel egyértelműsítve azt, hogy
A munkahelyi számítógépekre vonatkozó szabályozás a munka törvénykönyvébe kerül majd bele, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot. Dr. Vári Csaba, a világ egyik vezető jogi tanácsadó cégének számító DLA Piper magyarországi irodájának ügyvédje szerint ez pár héten belül megtörténhet. Meg is jegyezte, hogy amíg nincs kihirdetve a törvény, addig csak feltételes módban beszélhetünk róla. A szakértőt arról kérdeztük, milyen változások várhatóak pontosan, hiszen a munkáltató korábban is ellenőrizhette a munkavállalót bizonyos keretek között.
A megközelítés lesz más
A módosítás azért szükséges, hogy megszűnjenek a tavaly életbe lépett új uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR) párhuzamos szabályok és annak ellentmondó rendelkezések. A munka törvénykönyvéből például kikerülnének a jogalapok, amelyek alapján a személyes adatokat lehet kezelni, mert ezt teljes körben a GDPR szabályozza. A javaslat néhány olyan előírást is tartalmaz, amelyre a magasabb rendű jogszabály kifejezetten felhatalmazást ad – magyarázta Vári Csaba.
A jogász elmondása alapján eddig is korlátozták a munkahelyi eszközök használatát, a tervezet elfogadása után a szabályozás nem feltétlenül lesz szigorúbb, inkább a megközelítés változik. A mostani tervezet alapvetése az, hogy a munkahelyi gépeket csak a munkafolyamatok teljesítéséhez szükséges feladatokra lehet felhasználni, viszont ettől el lehet térni – amennyiben arról a munkáltató megállapodást köt a dolgozóval.
Eddig kifejezett jogszabályi előírás nem szabályozta ezt a kérdést, inkább a joggyakorlat alakította ki a szabályokat. A tervezet elfogadása után ez tisztázódhat. Az alapeset eszerint az lesz, hogy a munkavállalók kizárólag munkához kapcsolódó célokra használhatják az eszközöket. A jogász szerint az a legéletszerűbb, hogy a céges eszközt munkaidőn kívül magáncélra is használhatja az alkalmazott.
Nem lesz korlátlan ellenőrzés
Az ellenőrzések felvetik a privtászféra határainak problémáját is. Például azt, hogy a munkáltató milyen mértékig nyerhet bepillantást a dolgozó leveleibe. A tervezetben az is újdonság, hogy kimondja, hogy
A javaslat az ellenőrzés egyéb aspektusait nem részletezi, de a jelenleg kialakult gyakorlat szerint annak során többek között a fokozatosság és a célhoz kötöttség elvének érvényesülnie kell. Idetartozik az is, hogy ha ellenőrzésre kerül sor a munkahelyen, akkor annak megkezdése előtt arról – lehetőség szerint – értesíteni kell a munkavállalót.
Az ellenőrzés során előbb meg kell győződni arról, hogy milyen tartalmúak lehetnek az e-mailek: ha például egy családtagnak küldték a levelet, vélhetően magánlevelezésről van szó, így azt nem lehet továbbvizsgálni, az ilyen jellegű üzenetek tartalmát nem tekintheti meg a munkáltató.
A törvénymódosítás hatályba lépése után a munkavállalókat minden esetben előzetesen értesíteni kell majd az őket érintő változásokról, amelyeket írásba kell foglalni. Ennek több formája lehet: a szabályok rögzítése történhet munkáltatói szabályzatban, de akár kollektív szerződésben vagy munkáltatói utasításban is.
A saját eszközön sem lehet munkaidőben mással foglalkozni
A jogsértés súlyosságától függően a munkáltató dönthet arról, hogy milyen szankciót alkalmaz azzal az alkalmazottal szemben, aki munkaidőben nem a munkájával foglalkozik. Ez lehet figyelmeztetés, az eszközhasználat korlátozása, szélsőségesebb esetben a munkaviszony felmondása is.
Azt a szakértő sem tartja reálisnak, hogy például néhány alkalommal látogatott, nem kifejezetten a munkavégzéshez kapcsolódó oldal megnyitása miatt elbocsátanák a dolgozót, de a több órán tartó facebookozás már problémát jelent, mivel
Ez a kötelezettség érvényes abban az esetben is, ha a dolgozó nem céges eszközt, hanem saját tulajdonú IT eszközt használ: saját laptopon netezni munkaidőben munkajogi szempontból ugyanabba a kategóriába esik, mint céges eszközön. Mivel a munkavállaló nem a munkával foglalkozik, ezért a munkaügyi jogkövetkezmény is hasonló lehet, mint a céges gépek használata esetében – fejtette ki Vári Csaba.
