Belföld

Valami megváltozott, Orbán világában megjelent az ellenzék

Fontos családtámogatási bejelentéseket tett és régóta először az ellenzékről is beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök évértékelőjét értékeljük.
Korábban a témában:

21. alkalommal értékelte az évet Orbán Viktor, ezúttal a Várkert Bazárban. Itt olvashat részletes tudósítást, de mivel ezekre a beszédekre a miniszterelnök kiemelt fontosságúként tekint, mi is ezt tettük, és összeszedtük, melyek voltak a legfontosabb elhangzott állítások.

Rengeteg pénzt adna a gyermekvállalóknak Orbán Viktor
Bővítik a CSOK-ot, a négygyermekes családanyák mentesülnek az szja fizetése alól, a nagycsaládosok autóvásárlását is támogatja a kormány.

A magyarság felemelkedése

Orbán egyik legfontosabb, már a beszédet felütő mondata az volt, hogy a Fidesz alatt megkezdődött a magyar nemzet felemelkedése. Szerinte ezt úgy lehet megállapítani, ha megnézzük, jobb-e ma magyarnak lenni, mint korábban volt. És sok szempontból valóban jobb, ezeket a szempontokat pedig Orbán fel is sorolta: nőnek a bérek, csökken a munkanélküliség, tovább élünk, csökken az államadósság, satöbbi.

De érdemes ezeknek az eredményeknek az értékelésénél megjegyezni azt is, hogy a világgazdaság az egyik leghosszabb folyamatos növekedési időszakon van túl ismert története során, elég szomorú lenne, ha tízévnyi pénzbőség és az Európai Unió által szétosztott, gyakorlatilag a Marshall-segély volumenét elérő támogatások után Magyarország ne tudna legalább ennyit felmutatni. A növekedés tehát nem feltétlenül a Fidesz miatt, hanem akár annak ellenében is létrejött volna, de a politika már csak olyan, hogy mivel a Fidesz van hatalmon lassan tíz éve, a növekedésért járó kredit is az övé kell, hogy legyen.

Ennél sokkal összetettebb kérdés az, hogy valóban jobb-e magyarnak lenni egy olyan országban, ahonnan most üldözték el a legjobb egyetemet, amelyet még a pénzbőség közepén is tömegek hagynak ott a jobb élet vagy oktatás reményében, és amely zártabb, paranoidabb és komorabb, mint az elmúlt évtizedek alatt sokszor volt.

A kormányfő sokat beszél a kommunista rendszer bűneiről, de a magyarországi létező szocializmusnak minden rettenetes bűne ellenére volt egy fontos haszna: az elérhető felsőoktatás miatt korábban elképzelhetetlen tömegek férhettek hozzá az egyetemekhez és főiskolákhoz, és szinte alig van olyan magyar család, ahol nincs legalább egy nagyszülő vagy szülő, aki enélkül sokkal rosszabb és nehezebb életben reménykedhetett volna csak. Amikor arról beszélünk, hogy jobb-e ma magyarnak lenni, érdemes ezeket a kérdéseket is feltenni magunknak, de utána mindenkinek joga eldönteni, hogy mit gondol erről.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Az ellenzék is megjelent

Az elmúlt években a Fidesz és az ellenzék áldozatos munkájának köszönhetően a kormánynak nem nagyon kellett a belföldi ellenfeleivel foglalkoznia. Ez most megváltozott. Az Orbán-kormány agytrösztjei kemény munkaórákat fektettek olyan ellenfelek megteremtésébe, mint a migránsok vagy Soros György, akik nem tudnak, illetve nem nagyon akarnak visszaszólni a vádakra, és mivel nincs érdemi tevékenységük Magyarországon, a magyarok nem is nagyon szembesülnek olyan tulajdonságaikkal, amelyekkel a kormány nem akarja őket szembesíteni.

Úgy néz ki azonban, hogy a rabszolgatörvény okozta ellenzéki forgolódás ezt az eredményt legalább el tudta venni a kormánytól. Az előző pár évértékelő beszéden a miniszterelnök nem foglalkozott az ellenzékkel, most viszont elég sokat.

Orbán egyrészt beszélt arról, hogy Karácsony Gergely egy – teljesen elbaltázott és felkészületlenül adott – interjúban azt mondta, szerinte nem nácizmus zsidókat listázni. Orbán szerint ez szégyen, de Karácsony egyébként is rádolgozott arra, amit a kormánypárt egy ideje elérni szeretne. A Fidesz ugyanis hetek óta azzal próbálja lereagálni az esetleges ellenzéki összefogást, hogy az antiszemitizmus vádját áttolja a baloldalra. Bár a baloldalnak – ha együtt akar működni vele legalább a Fidesz leváltása érdekében – valóban van tisztázni valója a Jobbik múltjával kapcsolatban, de azért a magyar baloldalra a hasonlóan béna Karácsony-mondatok nélkül nehéz lesz ráhúzni, hogy antiszemita lenne.

Csurka úr de boldog lenne

Főleg úgy lesz nehéz ráhúzni a baloldalra, hogy antiszemita, ha közben Orbán beszédének egy részét mintha a fénykorában lévő Csurka István mondta volna el. A valaha szépreményű atlantista, valóban konzervatív miniszterelnök olyan alufóliasisakos szélsőjobboldali marhaságokat beszélt össze, hogy a világkormány világmigrációt tervez, kevert népességű országokról beszélt, és végül olyan muszlim hatalomátvételt vizionált a keresztény országokban, amilyet még Donald Trump se merne jósolni. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a hagyományos definíció szerint a muszlimok jó részét kivető arabok is szemita népek, így még érdekesebbnek hat Orbán vádja a baloldal antiszemitizmusáról.

A miniszterelnök egy újabb Soros-tervet is felrajzolt, amelyet ezúttal Frans Timmermans, az Európai Parlament szocialista frakciójának csúcsjelöltje hivatott végrehajtani szerinte. Orbán szerint elkészült már az újabb hétpontos terv a betelepítésről, ami természetesen nem készült el, majd elmondta, hogy Soros György kijelentett valamit, amit soha nem jelentett ki.

Családtámogatás

Régóta vannak olyan elméletek, hogy valójában nem a migránsellenes politika miatt nyert kétharmaddal harmadszorra is az Orbán-kormány. Tóka Gábor politológus például nemrég arról írt, hogy a fogyasztói bizalom alakulásának több köze van a Fidesz támogatottságához, mint bármi másnak. A kormány pedig nem bízta a véletlenre, és rátolt erre még egy lapáttal.

Azt rögtön az elején érdemes leírni, hogy ez egy alapvetően jó dolog.

A népességfogyás az egész nyugati világban probléma, amivel a magyar kormány valóban kezdeni akar valamit. A most bejelentett hétpontos akcióterv pedig segítség lehet azoknak, akik terveztek gyereket vállalni, de nem feltétlenül mertek. Ráadásul kijavítja az eddigi rendszer azon hibáját, hogy nem előre, hanem utólag ösztönözte a gyerekvállalást.

Ráadásul politikailag is remekül becsatornázható üzenet, hiszen a Fidesz el tudja mondani, hogy miközben mások migrációval oldják meg a munkaerőhiányt, mi magyarok a gyermekvállalás ösztönzésével. Apró szépséghiba persze, hogy Magyarországon is vannak – egyre nagyobb számban – vendégmunkások, de alapvetően még igaz állítás is lehetne.

A probléma ezzel az egésszel az, hogy nagyon lassan lesz csak hatása. Azt lehet sikerként kommunikálni, hogy milyen sok gyerek születik, de ezek a gyerekek évtizedekig nem lépnek még be a munkaerőpiacra, és addig a magyar állam rengeteg pénzt fog rájuk költeni.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Az ország közepe

A miniszterelnök a beszéde elején említette, hogy nehéz feladat tíz- vagy a határon túliakkal együtt tizenöt millió magyar szerteágazó életét látni. Valóban nehéz lehet, hiszen ő maga is inkább megcélozta az ország közepét. A most bejelentett intézkedések, sőt, a felemlegetett eredmények és problémák is az ország közepének szólnak, akiket Orbán úgy nevezett, hogy

nem szegények, de nem is jómódúak.

Az ország tetejének és aljának már nem járt ennyi üzenet. Ami járt, az pedig egy alternatív valóság volt. A gazdagoknak a miniszterelnök azt üzente, hogy a kormány hajlandó továbbra is elhárítani minden bürokratikus vagy adózásbeli akadályt a vállalkozások elől, ha betartják a törvényeket. Ha valaki vállalkozott vagy olvasott már újságot Magyarországon, pontosan tudja, hogy ez mekkora hazugság. Magyarországon a vállalkozások bürokratikus terhei kifejezetten magasak, ahogy mondjuk a munkavállalókra és adókra rakódó adóterhek is, miközben még mindig komoly probléma az adóoptimalizáció.

Azt is megjegyezte Orbán, hogy a cégeknek nem érdemes megpróbálni hatást gyakorolni a politikára, és erre bizonyítékot is szolgáltattak már. Ezzel nyilván Simicska Lajos bukására célzott, de azt már elfelejtette hozzátenni, hogy Simicska a kollégiumi szobatársa, barátja és a Fidesz egyik mindenható ura volt, szóval együtt jutottak el oda, hogy ez probléma legyen.

A szegényeknek se jutott kevésbé nevetséges hazugság. A miniszterelnök konkrétan megígérte, hogy Magyarországon a szegénységet fel fogják számolni. Ez a kijelentés önmagában is abszurd, hiszen a szegénység – pontos definíció nélkül – eleve egy relatív dolog. Ha mindenki gazdag lesz, akkor a legkevésbé gazdag számít majd szegénynek, hiszen a magyar szegényeknél jelenleg is vannak rosszabb sorsú emberek a világban.

Ráadásul mindezt beígérni fél évvel azután, hogy a kormány betiltotta a hajléktalanságot, még enyhe arcátlanságnak is tűnhet. A Fidesz legfontosabb integrációs kezdeményezése a magyarországi szegényeknek a közmunkaprogram, amely a magyar állam történetének egyik legnagyobb ilyen segélyprogramja. Valóban segít abban, hogy munkára váltsa és megemelje a szegényeknek juttatott segítségeket, azt viszont nehezen állíthatja bárki, hogy segítene a munkanélkülieket visszavezetni a munkaerőpiacra.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.