Ha egy hitellel nem megyek neki a dolognak, akkor ma nincs Népszava!
– mondta kedd este láthatóan feldúltan, emelt hangon a mikrofonba Puch László laptulajdonos Gulyás Mártonnak, aki hosszan magyarázta előtte, hogy az MSZP-s politikus, egykori pártpénztárnok miért a NER része. A kiabálásba torkolló jelenet egy sokkal szolidabb beszélgetés után következett: Puch és Rangos Katalin újságíró annak apropóján ült a pódiumra a Spinoza-házban, hogy az előbbi novemberben megvált a Szabad Földtől, amely Mészáros Lőrinc érintésével a jobboldali médiaholdingnál landolt.
Gazdaság, politika
„Joviális beszélgetés lesz” – ígérte Rangos a forró téma ellenére. Majd a közepébe vágva megkérdezte, meddig lesz még Népszava, amit szintén Puch cége ad ki, nem jut-e a napilap is hamarosan a vidéken népszerű Szabad Föld sorsára, azaz a Fidesz kezébe?
Puch azonban nem arról kezdett beszélni, hogy miért adta el a hetilapot, hanem arról, hogy hogyan került hozzá a Népszavát és a nemrég megszűnt (de legalábbis beolvasztott) Vasárnapi Híreket is magába foglaló médiaportfólió.
Komoly érdemem van abban, hogy a Népszava a mai napig működik
– büszkélkedett Puch azzal, hogy visszavásárolta anno az újságokat, ami akkor nem tűnt bombaüzletnek (tavaly viszont, az állami hirdetéseknek köszönhetően, majdnem 300 milliós plusszal zárt a kiadó).
2018-ra szerinte egy jó, „nem baloldali, hanem reális és ellenzéki orientáltságú” napilappá vált a Népszava, amely mára piacvezető. Ehhez persze kellett a Népszabadság kinyírása (és nyilván nem ártott a lapnak a Magyar Nemzet megszűnése sem, bár addigra azt már jócskán megelőzte példányszámban).
Tény, hogy az elmúlt bő két évben nőtt a Népszava példányszáma, azonban a Puch által prezentált vállalati sikerdumának ő maga vette el a súlyát akkor, amikor arra kérte a közönséget, hogy jelentkezzenek a Népszava-előfizetők. A szűk terembe összezsúfolódott körülbelül 50 idősebb ember közül néhányan emelték csak a magasba a kezüket, viszont arra már többen jelentkeztek, amikor azt kérdezte Puch, hogy kik olvassák az online is megjelenő újságot.
Az eladásról racionális gazdasági lépésként beszélt: 2010-ben még 100 ezer felett volt a vidéki hetilap példányszáma, ez mostanra 58-60 ezerre csökkent. És ugyan még így is nyereséges volt, de Puch szerint 2020-ra a jelenlegi modellel vége lett volna az újságnak, ezért adta el, még ha a nyereségből finanszírozhatta is volna egy darabig a Népszavát.
Kisebb mészárszéket kellett volna berendeznem a szerkesztőségben
– állította a laptulajdonos, ahogy azt is, ő nem akart embereket kirúgni a szerkesztőségből.
„Nem zsaroltak meg”
Rangos Katalin abba az irányba terelte a beszélgetést, hogy Puch áldozatkészsége mellett nincs-e valamilyen Fidesszel kötött alku a háttérben, aminek értelmében hagyják tovább működni a Népszavát. Rákérdezett arra a 444.hu-n megjelent információra is, hogy Puchot magához Orbán Viktorhoz vitték tárgyalni Hatvanpusztára a Népszaváról.
Városi legendákról nem kell beszélni
– hessegette el a kérdést szokott stílusában Puch, amit tekinthetnénk cáfolatnak is, mégis sokkal gyengébbnek tűnt annál, és a sorokból érkező hümmögések alapján a közönség is így gondolhatta.
Azt Puch is elismerte, hogy a Népszava bevételeinek kicsivel több, mint a fele kormányzati hirdetésekből származik, ami azért meglepő egy nem kormánypárti lapnál. Más hasonló sajtótermékekben ritkább a kormányzati hirdetés, mint a fehér holló, így okkal gyanítanak sokan a Fidesszel kötött egyezséget a háttérben. Puch meg is jegyezte, hogy ha Orbán ellenezte volna a lapvásárlást, nem vágott volna bele.
Az állami hirdetésekről azt mondta Puch, hogy csak ezekkel életképes a lap, és még így is volt olyan kormányreklám, amit nem fogadott be a szerkesztőség. Azonban ezek megjelentetése létszükséglet a lap működtetéséhez. Azt is mondta, hogy a kormányhirdetéseket kezelő ügynökségek vezetőivel tárgyalt, de már nem emlékszik arra, hogy pontosan kivel, és ez szerinte nem is fontos.
Puch sokszor elismételte, hogy a kormányhirdetések ellenére nem kormánypárti a lap, és abba bármiről lehet írni, erről – a közönségben ülő – Horváth Gábor főszerkesztőt is bárki megkérdezheti. Puch azt mondta, hogy Orbán családjáról is lehet írni, a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről is cikkeztek. „Nem értek hozzá és nem szólok bele. Annyi érdekel, hogy minden hónapban megkapják a fizetésüket” – írta körül nagyvonalúan laptulajdonosi szerepét Puch.
Majd visszakanyarodott a Szabad Föld eladásához, és azt mondta:
Megtehettem volna hogy nemet mondok, de nem biztos hogy racionális döntés lett volna, mert lehet rosszabbul járok.
Kijelentette, hogy nem megzsarolták, hanem egy korrekt vételi ajánlatot tettek neki, amit ő elfogadott. A későbbiekben ehhez hozzátette, hogy „megvezették”, ugyanis nem tudott a készülő kormánypárti médiaholdingról, és még a szerződéseket is úgy írták alá, hogy a hetilap eladása egybeessen az alapítvány létrehozásával, ezzel besározva őt. Csak ezt bánja, a lapot egyébként is eladta volna.
Az eladásról Puch elmondása szerint először tavaly nyáron esett szó, amiről még az eladás előtt a szerkesztőséget és a Népszavánál dolgozó MÚOSZ-elnököt, Hargitai Miklóst is tájékoztatta.
Régi szép idők
A beszélgetés ezután arra a nemkülönben érdekes témára fordult rá, hogy mit jelentett Puch László pénztárosi szerepe az MSZP-ben. Ezt a tisztséget hivatalosan 2007-ig töltötte be, az akkori pártelnök-miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel már nem volt zökkenőmentes az együttműködése, és meg is szűnt ez a pozíció a szocialista pártban.
Puch tagadta, hogy lett volna olyan megállapodás a kormányzó MSZP és az ellenzéki Fidesz között, hogy 70-30 arányban osztozkodnak, és szerinte erről ő egyedül nem is dönthetett volna,
Az MSZP-s politikus arról beszélt ezután, hogy amíg ők kormányoztak, addig nem az volt a céljuk, hogy megsemmisítsék az ellenzéket, például akkoriban kaptak ellenzéki, jobboldali lapok is kormányhirdetéseket.
A miniszterelnök bármikor behívhatta volna a köztévé elnökét, hogy az ne hívjon be egyetlen ellenzékit sem, de ez idegen a baloldali gondolkodástól
– mondta Puch, hozzátéve, hogy 2010 előtt az ellenzék mindig súlyának megfelelően szerepelt a közmédiában.
Szerinte az sem baloldali gondolat, hogy az MSZP saját médiabirodalmat építsen, mint ahogy a Fidesz tette még ellenzékben, hiteltelenné is válna így a párt. Az más kérdés, hogy pénzük sem lenne jelenleg a szocialistáknak egy médiaportfólió fenntartására. Puch szerint egyébként is elérhető mindenki az interneten keresztül.
Pénztárnoki pozíciójáról úgy beszélt, mint aminek ugyan volt súlya, de egyedül nem dönthetett semmiről. Bár azt hozzátette, hogy sikeres volt ezen a poszton, és volt olyan is, hogy egy-egy döntésére csak utólag bólintottak rá más pártvezetők.
Aki valamennyire ismeri kettőjük viszonyát, nem lepődhetett meg azon, hogy futott egy Gyurcsányt alázó kört is:
Ferinek sikerült a párt átalakítása, mert harmincvalahány százalékról tízen százalékra csökkent az MSZP támogatottsága
– ironizált a volt pénztárnok, aki szerint „az őszödi beszéd után tört el valami a pártban, amit azóta sem tudtak helyrerakni.”
A 2008-as gazdasági válság felkészületlenül érte szerinte a Gyurcsány-kormányt, ezért is kényszerültek olyan lépésekre, amelyek vállalhatatlanok egy baloldali párt számára. Viszont az MSZP a 2010-es választási vereség után sem mérte fel jól a helyzetet, és továbbra is nagy pártként viselkedett: sok alkalmazottal, szép székházzal, aminek köszönhetően tarthatatlan lett a párt gazdasági helyzete.
Puch arról is beszélt, hogy szerinte az MSZP-sek sosem védték a sajátjaikat, hanem azokat mindig „odadobták”, mint Hagyó Miklóst és Hunvald Györgyöt, ezért égett rájuk az is, hogy korruptak. Miközben a fideszesek ügyei sokkal nagyobb volumenűek, amelyekért „magunkat bezártuk volna”.
De szerinte a gazdasági alapokat ők rakták le a világválság utáni intézkedéseikkel, csak ezek fájdalmasak voltak, és a választók a mai napig büntetik őket ezek miatt.
Végezetül kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy Botka László miniszterelnök-jelöltségtől való visszalépésében nem volt benne a keze.
Való Világ Powered by Ellenzék
A beszélgetés végén a közönség kérdezhetett, ekkor emelkedett szólásra az ellenzéki aktivista Gulyás Márton, és ebből hamarosan olyan jelenet kerekedett az addig nyugodt teremben, mintha a Való Világ Powered by Big Brother villába teleportáltunk volna.
Puch László-probléma van a baloldalon
– kezdte Gulyás, megjegyezve, hogy egyetlen egyenes mondatot sem mondott a beszélgetés során az MSZP-s. Aki szerinte csak annyit tesz, hogy „domesztikálja a NER-en belül az MSZP-t”. Amikor azt mondta, hogy Puch „átjátszotta a Szabad Földet” a Fidesznek, akkor Rangos Katalin arra kérte, hogy ne véleményt nyilvánítson, hanem kérdezzen, aminek párhuzamos kiabálás lett az eredménye.
Forradalmi hevülettel messze lehet jutni
– mondta cinikusan Puch a kiabálás közben. Gulyás végül nem kérdezett, hanem azt mondta, hogyha volt Puchnak egymilliárd forintja a Népszavára, akkor tegye ennek a pénznek a tizedét egy szolidaritási alapba a sztrájkolóknak.
„Köze nincs a valóságnak ahhoz, amiről te beszélsz” – kezdte viszonylag nyugodtan a válaszát Puch, majd hamarosan már szinte kiabálta a cikk elején már idézett mondatot. Azt mondta, a „dogmatikusokat tiszteli, mert szent őrültek”, de azért el vannak tévedve. Majd azzal támadt vissza, hogy Gulyás kettőnél többször nem beszélt vele, így nem ismerheti a motivációit.
A politika emberek közötti viszonyokról szól
– mondta rejtélyesen, de politikai pályafutásáról egészében véve árulkodóan Puch. Ezzel lényegében elismerte, amit végig kerülgetett, hogy a Népszava megtartásához és a kormányhirdetésekhez igenis kellett kompromisszumokat kötnie. Hogy pontosan milyeneket, az nem derült ki.
Mit tettél azon kívül, hogy kiálltál és néha üvöltöztél?
– kérdezett vissza Gulyástól Puch László, aki szerint ha ők olyan rosszul csinálták az MSZP-t, akkor akik jobban tudnák, vegyék át a pártot.
Kérdezd meg, hogy lett Mellár Tamás Pécsen egyéni képviselő. Ennyire vagyok a NER része!
– hergelte magát tovább Puch. Majd azt is mondta, nem annyira gazdag, mint Gulyás hiszi, ezért nem fog ilyen alapba pénzt rakni.
Ekkor Gulyás azt kérte, Puch álljon ki vele egy nyílt vitára az MSZP két évtizedes pénzügyeiről. Puch úgy felelt, hogy Gulyás erről a témáról semmit nem tud, mégis miről vitatkozzanak? Mire az aktivista azt mondta, az MSZP többet költött a legutóbbi nyertes országgyűlési választási kampányára, mint megtehette volna.
Ha nem költöttünk volna többet, akkor nem nyerünk!
– ismerte el a törvénytelenséget Puch, jelezve, hogy szerinte cél szentesítette az eszközöket.
Kifelé Mesterházy Attila volt pártelnökbe és kétszeres miniszterelnök-jelöltbe, és Szakács László jelenlegi MSZP-elnökhelyettesbe botlottam. Megkérdeztem Mesterházyt, igazat beszélt-e Puch, de ő szája szélében bujkáló mosollyal azt mondta: „Nem nyilatkozom!”
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
