Közélet

Sosem látott kormánypárti médiabirodalom állt össze vezényszóra

Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok egy nonprofit alapítványnak ajándékozzák lapjaikat, nem tulajdonolnak többé újságot, televíziót és rádiót.

Bár annak tűnhet, ez nem egy vicc kezdete, szerdán valóban ez történt, és a küszöbön lévő egység jeleként szó szerint ugyanezzel a felütéssel számolt be a Liszkay Gábor irányításával megalakuló nonprofit kormánypárti médiaholding létrejöttéről a Magyar Idők, az átmenetileg Mészáros Lőrinc tulajdonába került bulvárlap, a Bors, és a Habony Árpád-féle Lokál.

Liszkay Gábor a HírTv visszavételekor (Fotó: Marjai János / 24.hu)

A hazai sajtótörténet fontos dátuma lesz tehát 2018. november 28-a, ezen a napon ugyanis

alig néhány óra alatt alapjaiban alakították át a komplett jobboldali médiahálózatot, nyilvánvalóan vezényszóra.

Már ha nem gondoljuk komolyan, hogy az említett oligarchákban és kormánypárti háttéremberekben – akikhez még a Hír Tv-t tulajdonló Nyerges Zsoltot is odavehetjük – épp egyszerre érett meg az elhatározás, hogy lemondanak az elmúlt években, sokszor egymással rivalizálva (de szinte minden esetben állami hirdetésekből és/vagy hitelek révén) felépített médiabirodalmukról. Ráadásul szinte leplezetlenül a Fidesz javára, hiszen az említett nonprofit alapítvány háromtagú kuratóriumában egy volt és egy jelenlegi kormánypárti képviselő is helyet kapott.

A totális központosítást mindössze két közleménnyel lezavarták. Ezek tartalma is arra utal, hogy az Orbán-kormány köré épített média tulajdonosai nem voltak valódi gazdái a mára jelentős túlsúlyban lévő jobboldali lapoknak, portáloknak, televízióknak és rádióknak. Hiszen akár milliárdos értékekről mondtak le önként, azonnal – és egyszerre.

Tegnap első lépésként Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette, hogy megvásárolta

  • Liszkay Gábortól a Magyar Idők kiadóját,
  • Andy Vajnától, a kaszinóbizniszt uraló filmügyi kormánybiztostól a Lapcomot, amelyhez a Bors és két megyei lap is tartozik,
  • a három megyei lapot kiadó Inform Médiát, amely eddig a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina érdekeltsége volt,
  • valamint Puch László egykori MSZP pénztárnoktól a 60 ezres példányszámú Szabad Föld kiadóját.

Ezt követően Mészáros friss szerzeményei mellett a megyei lapok többségét birtokló Mediaworks Zrt.-t és az Echo TV Zrt.-t is felajánlotta az alapítványnak.

Budapest, 2017. december 4.
Mészárosné Kelemen Beatrix igazgatósági elnök az Echo TV fejlesztéseinek hátterérõl és a televízió stratégiai céljainak ismertetésérõl szóló sajtótájékoztatón a XIV. kerületi Angol utcában, az Echo TV I. emeleti stúdiójában 2017. december 4-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Mészárosné Kelemen Beatrix igazgatósági elnök az Echo TV-ben (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Ezt egy másik közleményben köszönte meg a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amely egyúttal tudatta, hogy máris tíz kiadóvállalat csatlakozott az alapítványhoz, és továbbiak tettek felajánlást erre. A kétféle megfogalmazásnak pusztán azért van jelentősége, mert a konglomerátum nagysága miatt az igazán jelentős elérésű médiumok csatlakozását a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálni fogja. De mivel a GVH szó nélkül asszisztálta végig az elmúlt évek médiabeli átrendeződését, a Fidesz-közeli üzletemberek sorozatos tulajdonszerzését, ezt akár formaságnak is nevezhetjük. Az alapítvány része lehet tehát Mészáros Lőrinc kiadványain túl

  • a nemrég ismét kormánypárti fennhatóság alá került Hír Tv,
  • Simicska Lajos egykori műsorgyártó cége, a Hung-Ister Zrt.,
  • Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelő című hetilap,
  • Az Orbán Viktor informális tanácsadójához, Habony Árpádhoz tartozó Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója.
  • Tombor András korábbi cége, a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója.
  • A New Wave Media Group, az Origo.hu kiadója, amely Matolcsy György jegybankelnök Ádám nevű fiáé,
  • valamint Ómolnár Miklós cége,  Ripost Média Kft., a Ripost bulvárlap, a Hello! magazin, a ripost.hu és a faktor.hu hírportálok kiadója.

Az új tulajdonos, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Közéleti karrierjét MDF-es politikusként kezdte, hogy aztán a Fideszre váltson: 2014-ig volt országgyűlési képviselő. A kuratórium tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, aki Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, hogy aztán az Európai Unió százmilliárdos büntetést helyezzen kilátásba a mások mellett a Bajkai ügyvédi irodájával kötött külső tanácsadói szerződések miatt. A kuratórium harmadik tagja Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.

Budapest, 2018. április 5.
Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, a Fidesz-KDNP országgyûlési képviselõjelöltje a VII. kerületi Nikola Tesla szerb iskola bõvítésérõl tartott sajtótájékoztatón 2018. április 5-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Bajkai István (Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Arról a 444.hu írt először, még augusztusban, hogy egy központosított médiaholdingot hoz létre a kormányoldal, a 24.hu pedig szeptember végén számolt be a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megalakulásáról, illetve arról, hogy a holding irányításában fontos szerep juthat Vaszily Miklósnak, az állami média akkor távozó vezetőjének, aki átmenetileg az Echo TV élére került.

A központosítás okát a 444 abban jelölte meg, hogy a politikai vezetés elégedetlen a külön-külön kézbe adott médiumok menedzselésével, abból, hogy „egyes strómanok és kijelölt tulajdonosok sajátjuknak tekintik, és önkényesen hordják szét a rájuk bízott vagyont”. De nem kérdéses az sem, hogy egy kézben a médiumok politikai felügyelete, irányítása is egyszerűbbé válik.

Ez Liszkay Gábor feladata lesz, aki a döntő pillanatban bizonyította hűségét, amikor Orbánt választotta korábbi harcostársa, Simicska Lajos helyett 2015 februárjában, kettőjük káromkodástörténetileg is jelentős szakításakor. Ezzel együtt is kérdés, hogy a szeriőz lapoktól az útszéli hangnemű hecclapokig terjedő, elvileg egymással konkuráló rádiókat és televíziókat magában foglaló médiabirodalmat hogyan lehet egységgé szervezni. Noha a vezérfonal, a kormánypárti akarat közvetítése kétségkívül világos.

A teljes központosítás mindenesetre példátlan húzás a hazai médiatörténelemben. Demokratikus viszonyok közepette feltétlenül, de még az állampárti sajtó egyik szervezőelve is az volt, hogy – noha a cenzúra működött – a lapok legalább látszólag a különféle szatellitszervezetekhez kötődjenek, ne mindet a pártközpont adja ki.

Az említésre méltó kormánypárti médiumok közül most csupán az Andy Vajna-féle TV2 maradt ki az összevonásból, vélhetően bonyolult jogi helyzete és megkötött szerződései okán. De minden bizonnyal a kereskedelmi csatorna és a Vajna-rádiók bevétele is csak idő kérdése. Így is egy kézbe kerül

  • az összes megyei lap, márpedig e kiadványok még mindig bőven több mint 300 ezer példányban kelnek el,
  • Magyarország egyik legolvasottabb hírportálja, az Origo.hu, amit naponta körülbelül 600 ezren látogatnak,
  • a második legnagyobb bulvárlap, a Bors, amelynek példányszáma nagyjából 50 ezer, valamint az emellett elenyésző számban nyomott, de online százezres elérésű Ripost,
  • az egyetlen nagy mennyiségben terjesztett ingyenes újság, a Lokál,
  • két, pár tízezres nézettségű országos hírtelevízió, a Hír Tv és az Echo TV,
  • több rádióállomás,
  • az Átlátszó szerint összesen 476 médium.

20 milliárd vagyon, 60 milliárd forgalom az adomány

Ami a méreteket illeti, a felajánlkozó cégek csaknem 20 milliárd forint saját vagyonnal masíroznak be a központosított médiabirodalomba. A Mészáros-féle Mediaworks Hungary egymaga 8,7 milliárd, a korábban Andy Vajna által megszerzett Lapcom Kiadó Zrt. 3,2 milliárd forint saját tőkével csatlakozik a közöshöz.

 

Az eddig felajánlkozott médiacégek tavaly együttesen több mint 61 milliárd forint árbevételt produkáltak és a mérlegeik alapján csaknem 8 milliárd forint nyereséget hoztak. A legtöbb bevételt a Mediaworks érte el, több mint 20 milliárd forintot, és a legtöbb profitot, 4,3 milliárdot is ez a cég mutatta ki. A Lapcom forgalma 10 milliárd forint fölött volt, viszont a megelőző vastagon nyereséges évek után tavaly 636 millió veszteséget hozott össze. Az állami hirdetésekkel kitömött társaságok zöme bőven nyereséges volt a múlt évben. A Hír TV ugyan 1,4 milliárd forint veszteséget mutatott ki, de az még Simicska Lajos kezei között történt.

 

Ha a tartozásállományukat nézzük, már kevésbé fest jól az alapítványi adomány, a cégek a múlt év végén 32 milliárd forint kötelezettséget tartottak nyilván. A Mediaworks-nél 11,5 milliárd, a szintén Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Echo TV-nél 3,1 milliárd, az Inform Médiánál 8,9 milliárd forint tartozást szerepelt a könyvekben. Ez derül ki a leadott mérlegbeszámolókból, az adatok azonban már csaknem egy évesek, így ezek biztosan nem mutatják pontosan, hogy a médiacégek mit visznek most a közösbe. Azoknál a társaságoknál, ahol év közben átalakítás történt (a Matolcsy Ádám vezette New Wave Media Group és a Heinrich Pecina-féle Inform Média esetében), ott a vagyonmérlegtervezetekből látszik is némi változás,  ezeket figyelembe véve például az össztartozás több mint 35 milliárd forint.

És ez még nem feltétlenül a végállomás. Az alapítványt nyílt, azaz nem egy meghatározott, zárt kör hozta létre, megváltoztathatatlan összetételben, hanem eleve úgy alapították, hogy később csatlakozhassanak hozzá, így nyitva áll a vagyonukat az alapítványra testálók előtt. Meglehet, a kuratórium felállása sem végleges – bármennyire bizalmi emberek alkotják. A kurátorok megbízása egy évre, jövő augusztusig szól, és közülük egyedül Bajkai nevezhető fajsúlyos figurának (Orbánnal és Kövér Lászlóval való jó viszonya miatt).

Budapest, 2016. június 14.
Ingyenes újságot osztogató szünidõs diákok a Keleti pályaudvar csarnokában. 
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Szórják a Lokált (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Egy kapura játszanak

Azt nem tiltja semmi, hogy egy cég egy alapítványra testálja akár a teljes vagyonát. Az viszont példátlan, hogy tucatnyian dobják be a médiaportfóliójukat a közösbe. A versenyhivatal áldására ezzel együtt szükség lesz, és bár a résztvevők – az alapítvány közleménye alapján – kizártnak tartják, hogy akadályt gördítsenek az erők egyesítése elé, a 24.hu által megkérdezett versenyjogi szakértő szerint minden fronton aggályos ez a koncentráció,

szinte nincs olyan szegmense a médiapiacnak, ahol ne jönne létre monopolhelyzet.

Nemcsak akkor áll fenn ugyanis monopólium, ha egyetlen szereplő van a piacon, hanem akkor is, ha sok kicsivel szemben egy sokkal nagyobb uralja a terepet. Ez esetben pedig ez történik. A média speciális, a szakzsargonban kétoldalú piac, amelynél a koncentrációt a fogyasztók, azaz olvasók és a hirdetői piac oldaláról is értékelni kell. Márpedig a hirdetők számára egykapussá válik a rendszer, hiszen ha el akarnak jutni széles közönséghez, akkor az óriáskonglomerátumhoz kell fordulniuk. Ahhoz, amelyiknek meglesz a piaci ereje, hogy diktálja az árakat. Az olvasónak pedig tartalmilag nem lesz igazán választása, a legtöbb csapból ugyanaz fog folyni. Igaz, ez a médiahatóságot és a versenyhivatalt nem zavarta már akkor sem, amikor a megyei lapok egy kézbe kerültek.

A versenyjogi machináción túl más értelme is lehet az alapítványi megoldásnak. Ha például állami fennhatóság alá tolták volna be a médiacégeket, akkor az állami formációkra érvényes szabályokat kellene betartani, például a közzétételi kötelezettségeket. Így viszont, miközben a tulajdonos formálisan nem szól bele az alapítvány működésébe, sokkal szabadabban használja fel a cégek erőforrásait.

A döntés persze nyílt beismerése annak, hogy a különböző rendű és rangú oligarchákkal fémjelzett médiacégek nem váltották be a kormányzati reményeket. És a terveket legalább részlegesen ismerők abban is biztosak, hogy a koncentráció nem csak a tulajdonviszonyokra vonatkozik majd, hiszen most a párhuzamosan működtetett lapok, televíziók egymás elől halásszák el az olvasókat, nézőket, miközben egyaránt állami hirdetési pénzekből maradnak a felszínen.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.